Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-18 / 38. szám

1927. február 18. BRASSÓI LAPOK KÖZGAZDASÁG Másol«, előre tialacinaS« -.. Irta: MÓRICZ MIKLÓS Magyarországon a parlament az adó­­leszállításról szóló törvényjavaslatot tárgyal­ja, — olyan javaslatot, amelyet annak idején a magyar kormány épenúgy ígért meg, mint ahogy a választások előtt a román kormány is ígért egyet-m­ást, — a gazdasági élet szé­lesebb rétegei pedig arról vitáznak, hogy váj­jon leszállíthatja-e és leszállítja-e a Nem­zeti Bank a leszámítolási kamatlábat. — Mind a két vita olyan, hogy Romániának min­den polgára biztosan nagyon szeretné, ha részt vehetne benne. Ha egyszer már azzal foglalkoznának Bukarestben: mennyivel szál­lítsák le az adókat és elsősorban milyen ál­lampolgárok adóterhein könnyítsenek első­­sorban. S ha azon vitatkozhatnék az egész or­szág gazdasági közvéleménye: vájjon öt és fél százalékra szállítsák-e le a jegybank kamat­lábát, vagy mindjárt le lehet menni egészen öt százalékig. Magyarország, a kicsiny, legyőzött, ter­mészeti kincseinek elvesztésére ítélt Magyar­­ország már itt tart. Súlyos esztendők teltek el a konszolidáció munkájában s most már élvezik a nagy áldozatoknak, a nagy önmegta­gadásnak, a nagy terheinek a gyümölcseit. A magyar polgár már építeni kezd, a magyar tisztviselő újra élvezi a régi időknek azt az áldását, hogy ha telket tudott szerezni, ha lakbérét lekötötte, akkor házat építet­tek neki és az amortizáció leteltével még életé­ben teljesen magáénak mondhatta házát, a­melyért nem kellett semmiféle erején felül menő áldozatot hoznia.­­ A magyar pénz­piac pedig eljutott odáig, hogy többéte nem függ semmiféle idegen piactól, önálló, úgy vesz részt a nemzetek versenyében, ahogy a maga ereje, kívánsága, meggondolása irá­nyítja s ahogy épen pillanatnyi, vagy­ távolab­bi céljainak megfelel. Nagy lépés ez előre. Békében a magyar pénzpiac csak egy része s nem is nagy része ■volt a Monarchia pénzpiacának. Az Osztrák Magyar Bank forgalmának csak kisebb feje lesett Magyarországra és ennek megfelelően csak a kisebb szó illette meg a mi akkori ha­zánkat abban, milyen is legyen ennek a jegy­banknak a politikája.­­ A kamatláb mindig Bécstől függött, a budapesti bankok csak a legnagyobb szervező erő árán tudtak eljutni arra a­ fejlődésre, amelyet a béke utolsó évti­­zedeiben mégis felmutathattak. Mély bána­tunk volt ez akkor nekünk. A magyar gazda­sági élet minden ideg szálával függetlenség­re vágyott,­­arra, hogy végre maga ura lehes­sen Sokan voltunk, akik ugyan nem tartot­tuk helyesnek a kis vámterületeket és azt sze­rettük volna, hogy Európában omoljanak le a szigorú vámhatárok, amelyek az egyet­lenegy nagy, európai gazdasági testből szám­talan kis és nagy gazdasági exisztenciát te­remtettek, — de ha már ezt nem érhettük el, s ha ez megmaradt távoli ideális célnak a szabadkereskedelem hívei számára, a monar­chia vámhatárai helyett százszorta jobban sze­rettük volna, ha Magyarország külön, teljesen önálló gazdasági testté lehet és Ausztriához semmi m­i sem kö­t, mint egy egészen for­na- fasztikus perszonális unió s legfeljebb egy­­véd- és dac szö­­ve­ts­ég,­­amelyen még mindig elvérezhetett volna Magyarország­. Igen, a mi politikánk a függetlenség po­litikája volt, és ezt a függetlenséget­­épenúgy értettük külpolitikára, mint gazdasági éle­tünkre. Éreztük, hogy nem kell nekünk ide­gen támasz s hogy nem is támasz az, hanem végeredményben csak kihasználás. S hogy Bécstől függésünk sok áldozatunkba kerül.­­De a vesztett háborúnak kellett Magyaror­szágra bekövetkeznie, hogy ennek a régi gon­dolatmenetnek a helyessége igazolódjék: lám a kis Magyarország, amelyet erőforrásainak jelentékeny részétől megfosztottak, nemcsak megáll a maga lábán, hanem még olyan ter­­heket is visel, amelyekről békében természe­tesen szó sem volt. Most, mikor az elmúlt hetekben a bécsi­­Nemzeti Bank a kamatlábat leszállította Ma­gyarország gazdasági körei szinte ideges vára­kozással kerestek, hogy vájjon a Magyar Nemzeti Bank is követi-e ezt a példát. S a vita a kamatlábleszállítás körül épen azon indul meg, hogy a gazdasági életnek egy része ezt indokoltnak találta volna, mert szükséges­nek látta, hogy az egymáshoz oly közel fekvő és gazdaságilag ma is barátságos viszonyban élő két állam kamatviszonyai is azonosak legyenek. A másik felfogás pedig az volt, — és a hivatalos felfogás is emellett döntött, — hogy a magyar Nemzeti Bank ma már semmi­féle tekintetb­e sem veheti át Bécs irányítá­sát, hanem teljesen önállóan kell a maga ügyeit intéznie. Megáll­apították, hogy a bécsi kamat­­lábleszállítás úgyis érezteti­­Magyarországon a maga hatását, mert ezen az alapon olcsóbb pénzajánlatokat kaphat Magyarország az osz­trák intézetektől.­­ Azonban megállapították azt is, hogy ez már meg is történt és a hi­vatalos kamatlábnak épen azért kellett leszál­­lania Bécsben, mert az elmúlt hetek alatt már Budapestnek is olcsó bázison­ juttatott pénzt. Bécs, még­pedig elég nagy összegeket. S hogy ebben a kamatmérséklésben a bécsi piac semmi egyebet n­e tett, mint azt, hogy alkalmazkodott a világpiaci kamattételekhez, kifelé, Magyarországgal szembe is, hogy en­nélfogva ,csak most, az osztrák kamatláb le­szállítása után állott helyre a paritás Buda­pest között és Bécs között. Megállapították azt is, hogy Budapest épen olyan közvetlenül kapcsolódik be a nem­zetk­özi pénzpiacba, mint Bécs, és ugyanazo­kon az árakon kapja a kölcsönkínálatokat, ugyanazokkal a feltételekké közvetlenül me­ríthet a nagy nemzetközi tőke­gyűjtő meden­cékből.­­ S csak most igazolódott be az is, hogy n­ym­ helyes volt, amikor a magyar kormány" szándékosan választotta meg úgy a pénzegységét, hogy az ne egyezzék meg az osztrákok új pénzével, s shillinggel. Ez is szükséges volt ahhoz, hogy a külföldön kül­sőségekben is dokumentálják a magyar gazda­­­sági életnek tökéletes függetlenségét. Sokat je­lent ez,­­ mert Magyarországon már a kamat­tételeknél a tört számok is sokat szpimitá­­ltak s ha egy fél százalékkal, s esetleg még ki­sebb hányaddal olcsóbban kapja a pénzt Ma­gyarország Angliától, mint Bécstől, akkor nem kell Bécshez kötnie magát. — És gazda­sági egységének, független­égének, öná­l­lá­­­­nak eredménye épen ezek a tört százalékok, amelyek egy kicsiny országra is épen olyan fontosak, mint a nagyokra. A nagyokra, úgy látszik, nem is mindig azok. Nagyromániára legalább nem az.­­ Ná­lunk nem tőtt százalékokban, hanem olyan különbségeikben dolgozunk, amelyek megfe­lelnek a nagy­ jegybankok egész kamattétele magasságának. Tegnap egy üzletembertől hal­lottam, aki fedezeti váltóról tárgyalt egy ügy­felével : — Havi két százalék kamat. Mi huszon­nyolc százalékkal eszkomptálunk, az a négy százalék már nem számít. De ez a vállalat igen kedvező helyzetben van, mert más vállalatoknak nem áll módjuk­­ban az, hogy 28 százalékkal számítoltassák le a váltóikat, hiszen azok a bankvezérek is itt vannak Romániában, akik azt jelentik ki: — Ha 30 százalékkal nem dolgozhatom, akkor nem dolgozom. A pénz egész nyugod­tan ott lehet a kasszában. S bizonyára ő is tudja, miért beszél így: mert nyilvánvalóan öngyilkosság volna tőle, ha akkor ragaszkodnék a 30 szám­ék­hoz, amikor ennek nincs meg a gazdasági szükségessége. Magy­arország ott van tehát, ahol a szá­zalékoknak a töredékeiért folyik már a küz­delem és a versenynek ezek a törtek a tár­gyai. Románia pedig a boldog Kelet, a Te­­lefellon gazdasági élet­­hazája; a Jegybanké, amely homlokegyenest ellentétben áll a pénz­ügyi kormánnyal és azért még sincs egy platformon az országgal, amely pedig szin­tén homlokegyenest elenkező politikát kí­vánna a gazdasági kormánytól, mint amely­ben enen része van. Rom­'n:a boldog ország. Itt még rem a munka dönt, hanem a szerencse. Nem a tu­­dás, hanem­ az összeköttetések. S a jelent nem a jövő irányítja, amelyre függesztenie kellene a szemét kormánynak, rajdasgi élet­nek, politikusoknak és az ország nénének is, hanem a jelennél is elmuább nillanatnyi ér­dekek.'Kinek van, itt gazdaséges koncepciója? Kit érdekel­ár ho­n- mi történik a nagy vilá­gon? Hogy do' go or ke'], ha­­­ala-’r­­a’-a-unk? Rommvát kormánya m­i arra kényszerí­ti, hogy felejtse el a tegnapót, amely sikert ígért és győzelmet hozott neki, s ne legyen kedve a holnapra gondolni és a holnapért dol­gózni.­­­ A MAI PÉNZPIAC Szerda, február 16. A világpiacon: Majdnem teljes mozdu­latlanság. A belföldi piacon: Az irányzat ingadozó, kevés üzletkötés. Délben: egy olasz líra 7.60 l€j, egy francia frank 6.91 lej, egy osztrák shilling 24.75 lej, Zürich. Devizák (zárjelben a tegnapi zár­lattól való eltérések). Nyitási árfolyamok svájci frankban: száz német márka 123.20, egy dollár 5.19 és hétnyolcad, egy angol font 25.22, száz francia frank 20.42 és fél (12 és fél), száz olasz líra 22.40 (15), száz cseh ko­rona 15.40 és fél (f­él), száz dinár 9.13 és fél, száz leva 3.75, száz lej 3.00, száz pengő 90.90, tí­zezer osztrák korona 0.7325. Budapesti értéktőzsde. Kedden lanyhuló árfolyamok. Zárlati árfolyamok pengőben: Magyar Hitel 82.2. Osztrák Hitel 12.7, Salgó 53.6. Rima 88, Délivasut 13.6, Államvasut 38.6, Kohó 22.2, Atlantika 1.88, Ganz-Danu­­bius 184.8, Kőszén 44, Papíripar 7.8, Naeb­i 164, Szlavónia 3.3, Földhitelbank 18.9, Viktó­ria malom 3.5. Pesti Magyar Kereskedemi 113, Beocsini 112, Urikányi 140, Láng 17­8, Liptik 2.5. Schlick 73.2, Brassói 49 7 Cukor­ipar 204, Temesi szesz 27.5, Hungária mű­rá­gya 13.2, Olasz-Bank 62, Angol-Magyar 98, Leszámítoló 91.03, Magyar-Cseh 1.12, Nova 36.2, Csáky 34.5, Izzó 114 5 Magnezit 1618, Viktória bútor 0.16, Ofa 94.75, Pesti Hazai 229.5. (—) Megszűnte­ks, a kedvezményes .Egye­ket az államvasutakon. Bukaresti jelentés sze­rint az államvasutak vezérigazgatósága vég­legesen beszüntette az 50 és 75 százalékos egyszeri utazásra kiadott kedvezményes áru jegyeket. Ennek a tegnap kiadott intézkedés­nek február 7-ig visszamenő ereje van. Ilyen kedvezményeket ezentúl csak az ál­lam­vasúti üzleti szabályzatba foglaltak, államhivatalno­kok, nyugdíjasok élvezhetnek tovább. Nyil­vánvaló azonban, hogy az egyes minisztériu­mok esetenként adhatnak ák­ ilyen kedvez­ményes engedélyeket annak, akinek akarnak, ha az álalmvasutaktól készpénz ellenében vá­sárolnak igazolványokat, amelyek most van­nak nyomtatás alatt (—) Leszállították a takarmány répam­ag kiviteli díját. A M­onitorul Oficia­l tegnapi száma közli azt a minisztertanácsi határoza­tot, amellyel a takarmányrépamag kiviteli d­íját az eddigi érték szerinti 22 százalékról leszállították vagononként 100 lejre. Ebben a kiviteli díjban a bizományi jutalék is ben­ne van. (2) Törvényjavaslat a posta és távírda igazgatásának újjászervezésére­. Bukaresti je­lentés szerint Valeanu közlekedésügyi mi­niszter a kormány gazdasági szakosztályának legutóbb tartott ülésén bemutatta a posta- és távírda igazgatásának újjászervezéséről szó­ló törvényjavaslatot, amelyet a szaktanács le­tárgyalt s el is fogadott (—) Az olasz kereskedelmi szerződés miatt sürgősen el akarják készíteni az új b­e­hozatali vámtarifát. Bukaresti jelentés szerint a kormány gazdasági szaktanácsának tegnap tartott ülésén Manol­escu pénzügyi állam­titkár beszámolt a Rómában folyó román ■—olasszi kereskedelmi tárgyalásokról. Ezzel kapcsolatban a kormány gazdasági szakta­nácsa elkezdte a behozatali vámtarifa tár­gyalását és pedig a vámtarifa azon részeit, amelyik a most Rómában folyó­ kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatosak. Egyelőre a be­hozatali vámtarifából azokat a cikkeket vet­ték tárgyalás alá, amelyeknek nincs verseny jellegük az ország hasonló termékeivel, ilye­nek például a délszaki termékek. A behoza­tali vámtarifa részletes letárgyalása végett s hogy a letárgyalás minél előbb megtörténjék, a gazdasági­­szaktanács öt vagy hat külön ülést fog tartani. Ily módon remélik, hogy a vámtarifát legkésőbb március 15-re a par­lament elé terjeszthetik. A vámtarifa azon részeit, amelyeket már letárgyalt a gazdasági szaktanács, s amely érinti a római gazda­sági tárgyalásokat, közük a római román követséggel, hogy a tárgyalásokat ezen az­ alapon folytassák._______________________ 9. oldlal, 38. szám. " líra--o­l.un­oh fcunv. nvom­tiala. Magyar nyelven felesik meg az UI DIVAT círr.a párisi divatlap, az UI DIVAT ára 20 lei, kapható minden könyvkeres­edésben és új­ság árusit­ón­ál. — Főlerakat Románia részére: IG. HERTZ könyvkiadóhivatala, Bucu­reşti, Calea Victoriei 5. 5410

Next