Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-18 / 38. szám
1927. február 18. BRASSÓI LAPOK KÖZGAZDASÁG Másol«, előre tialacinaS« -.. Irta: MÓRICZ MIKLÓS Magyarországon a parlament az adóleszállításról szóló törvényjavaslatot tárgyalja, — olyan javaslatot, amelyet annak idején a magyar kormány épenúgy ígért meg, mint ahogy a választások előtt a román kormány is ígért egyet-mást, — a gazdasági élet szélesebb rétegei pedig arról vitáznak, hogy vájjon leszállíthatja-e és leszállítja-e a Nemzeti Bank a leszámítolási kamatlábat. — Mind a két vita olyan, hogy Romániának minden polgára biztosan nagyon szeretné, ha részt vehetne benne. Ha egyszer már azzal foglalkoznának Bukarestben: mennyivel szállítsák le az adókat és elsősorban milyen állampolgárok adóterhein könnyítsenek elsősorban. S ha azon vitatkozhatnék az egész ország gazdasági közvéleménye: vájjon öt és fél százalékra szállítsák-e le a jegybank kamatlábát, vagy mindjárt le lehet menni egészen öt százalékig. Magyarország, a kicsiny, legyőzött, természeti kincseinek elvesztésére ítélt Magyarország már itt tart. Súlyos esztendők teltek el a konszolidáció munkájában s most már élvezik a nagy áldozatoknak, a nagy önmegtagadásnak, a nagy terheinek a gyümölcseit. A magyar polgár már építeni kezd, a magyar tisztviselő újra élvezi a régi időknek azt az áldását, hogy ha telket tudott szerezni, ha lakbérét lekötötte, akkor házat építettek neki és az amortizáció leteltével még életében teljesen magáénak mondhatta házát, amelyért nem kellett semmiféle erején felül menő áldozatot hoznia. A magyar pénzpiac pedig eljutott odáig, hogy többéte nem függ semmiféle idegen piactól, önálló, úgy vesz részt a nemzetek versenyében, ahogy a maga ereje, kívánsága, meggondolása irányítja s ahogy épen pillanatnyi, vagy távolabbi céljainak megfelel. Nagy lépés ez előre. Békében a magyar pénzpiac csak egy része s nem is nagy része ■volt a Monarchia pénzpiacának. Az Osztrák Magyar Bank forgalmának csak kisebb feje lesett Magyarországra és ennek megfelelően csak a kisebb szó illette meg a mi akkori hazánkat abban, milyen is legyen ennek a jegybanknak a politikája. A kamatláb mindig Bécstől függött, a budapesti bankok csak a legnagyobb szervező erő árán tudtak eljutni arra a fejlődésre, amelyet a béke utolsó évtizedeiben mégis felmutathattak. Mély bánatunk volt ez akkor nekünk. A magyar gazdasági élet minden ideg szálával függetlenségre vágyott,arra, hogy végre maga ura lehessen Sokan voltunk, akik ugyan nem tartottuk helyesnek a kis vámterületeket és azt szerettük volna, hogy Európában omoljanak le a szigorú vámhatárok, amelyek az egyetlenegy nagy, európai gazdasági testből számtalan kis és nagy gazdasági exisztenciát teremtettek, — de ha már ezt nem érhettük el, s ha ez megmaradt távoli ideális célnak a szabadkereskedelem hívei számára, a monarchia vámhatárai helyett százszorta jobban szerettük volna, ha Magyarország külön, teljesen önálló gazdasági testté lehet és Ausztriához semmi mi sem köt, mint egy egészen forna- fasztikus perszonális unió s legfeljebb egyvéd- és dac szövetség,amelyen még mindig elvérezhetett volna Magyarország. Igen, a mi politikánk a függetlenség politikája volt, és ezt a függetlenségetépenúgy értettük külpolitikára, mint gazdasági életünkre. Éreztük, hogy nem kell nekünk idegen támasz s hogy nem is támasz az, hanem végeredményben csak kihasználás. S hogy Bécstől függésünk sok áldozatunkba kerül.De a vesztett háborúnak kellett Magyarországra bekövetkeznie, hogy ennek a régi gondolatmenetnek a helyessége igazolódjék: lám a kis Magyarország, amelyet erőforrásainak jelentékeny részétől megfosztottak, nemcsak megáll a maga lábán, hanem még olyan terheket is visel, amelyekről békében természetesen szó sem volt. Most, mikor az elmúlt hetekben a bécsiNemzeti Bank a kamatlábat leszállította Magyarország gazdasági körei szinte ideges várakozással kerestek, hogy vájjon a Magyar Nemzeti Bank is követi-e ezt a példát. S a vita a kamatlábleszállítás körül épen azon indul meg, hogy a gazdasági életnek egy része ezt indokoltnak találta volna, mert szükségesnek látta, hogy az egymáshoz oly közel fekvő és gazdaságilag ma is barátságos viszonyban élő két állam kamatviszonyai is azonosak legyenek. A másik felfogás pedig az volt, — és a hivatalos felfogás is emellett döntött, — hogy a magyar Nemzeti Bank ma már semmiféle tekintetbe sem veheti át Bécs irányítását, hanem teljesen önállóan kell a maga ügyeit intéznie. Megállapították, hogy a bécsi kamatlábleszállítás úgyis éreztetiMagyarországon a maga hatását, mert ezen az alapon olcsóbb pénzajánlatokat kaphat Magyarország az osztrák intézetektől. Azonban megállapították azt is, hogy ez már meg is történt és a hivatalos kamatlábnak épen azért kellett leszállania Bécsben, mert az elmúlt hetek alatt már Budapestnek is olcsó bázison juttatott pénzt. Bécs, mégpedig elég nagy összegeket. S hogy ebben a kamatmérséklésben a bécsi piac semmi egyebet ne tett, mint azt, hogy alkalmazkodott a világpiaci kamattételekhez, kifelé, Magyarországgal szembe is, hogy ennélfogva ,csak most, az osztrák kamatláb leszállítása után állott helyre a paritás Budapest között és Bécs között. Megállapították azt is, hogy Budapest épen olyan közvetlenül kapcsolódik be a nemzetközi pénzpiacba, mint Bécs, és ugyanazokon az árakon kapja a kölcsönkínálatokat, ugyanazokkal a feltételekké közvetlenül meríthet a nagy nemzetközi tőkegyűjtő medencékből. S csak most igazolódott be az is, hogy nym helyes volt, amikor a magyar kormány" szándékosan választotta meg úgy a pénzegységét, hogy az ne egyezzék meg az osztrákok új pénzével, s shillinggel. Ez is szükséges volt ahhoz, hogy a külföldön külsőségekben is dokumentálják a magyar gazdasági életnek tökéletes függetlenségét. Sokat jelent ez, mert Magyarországon már a kamattételeknél a tört számok is sokat szpimitáltak s ha egy fél százalékkal, s esetleg még kisebb hányaddal olcsóbban kapja a pénzt Magyarország Angliától, mint Bécstől, akkor nem kell Bécshez kötnie magát. — És gazdasági egységének, függetlenégének, önállának eredménye épen ezek a tört százalékok, amelyek egy kicsiny országra is épen olyan fontosak, mint a nagyokra. A nagyokra, úgy látszik, nem is mindig azok. Nagyromániára legalább nem az. Nálunk nem tőtt százalékokban, hanem olyan különbségeikben dolgozunk, amelyek megfelelnek a nagy jegybankok egész kamattétele magasságának. Tegnap egy üzletembertől hallottam, aki fedezeti váltóról tárgyalt egy ügyfelével : — Havi két százalék kamat. Mi huszonnyolc százalékkal eszkomptálunk, az a négy százalék már nem számít. De ez a vállalat igen kedvező helyzetben van, mert más vállalatoknak nem áll módjukban az, hogy 28 százalékkal számítoltassák le a váltóikat, hiszen azok a bankvezérek is itt vannak Romániában, akik azt jelentik ki: — Ha 30 százalékkal nem dolgozhatom, akkor nem dolgozom. A pénz egész nyugodtan ott lehet a kasszában. S bizonyára ő is tudja, miért beszél így: mert nyilvánvalóan öngyilkosság volna tőle, ha akkor ragaszkodnék a 30 számékhoz, amikor ennek nincs meg a gazdasági szükségessége. Magyarország ott van tehát, ahol a százalékoknak a töredékeiért folyik már a küzdelem és a versenynek ezek a törtek a tárgyai. Románia pedig a boldog Kelet, a Telefellon gazdasági élethazája; a Jegybanké, amely homlokegyenest ellentétben áll a pénzügyi kormánnyal és azért még sincs egy platformon az országgal, amely pedig szintén homlokegyenest elenkező politikát kívánna a gazdasági kormánytól, mint amelyben enen része van. Rom'n:a boldog ország. Itt még rem a munka dönt, hanem a szerencse. Nem a tudás, hanem az összeköttetések. S a jelent nem a jövő irányítja, amelyre függesztenie kellene a szemét kormánynak, rajdasgi életnek, politikusoknak és az ország nénének is, hanem a jelennél is elmuább nillanatnyi érdekek.'Kinek van, itt gazdaséges koncepciója? Kit érdekelár hon- mi történik a nagy világon? Hogy do' go or ke'], haala-’ra’-a-unk? Rommvát kormánya mi arra kényszeríti, hogy felejtse el a tegnapót, amely sikert ígért és győzelmet hozott neki, s ne legyen kedve a holnapra gondolni és a holnapért dolgózni. A MAI PÉNZPIAC Szerda, február 16. A világpiacon: Majdnem teljes mozdulatlanság. A belföldi piacon: Az irányzat ingadozó, kevés üzletkötés. Délben: egy olasz líra 7.60 l€j, egy francia frank 6.91 lej, egy osztrák shilling 24.75 lej, Zürich. Devizák (zárjelben a tegnapi zárlattól való eltérések). Nyitási árfolyamok svájci frankban: száz német márka 123.20, egy dollár 5.19 és hétnyolcad, egy angol font 25.22, száz francia frank 20.42 és fél (12 és fél), száz olasz líra 22.40 (15), száz cseh korona 15.40 és fél (fél), száz dinár 9.13 és fél, száz leva 3.75, száz lej 3.00, száz pengő 90.90, tízezer osztrák korona 0.7325. Budapesti értéktőzsde. Kedden lanyhuló árfolyamok. Zárlati árfolyamok pengőben: Magyar Hitel 82.2. Osztrák Hitel 12.7, Salgó 53.6. Rima 88, Délivasut 13.6, Államvasut 38.6, Kohó 22.2, Atlantika 1.88, Ganz-Danubius 184.8, Kőszén 44, Papíripar 7.8, Naebi 164, Szlavónia 3.3, Földhitelbank 18.9, Viktória malom 3.5. Pesti Magyar Kereskedemi 113, Beocsini 112, Urikányi 140, Láng 178, Liptik 2.5. Schlick 73.2, Brassói 49 7 Cukoripar 204, Temesi szesz 27.5, Hungária műrágya 13.2, Olasz-Bank 62, Angol-Magyar 98, Leszámítoló 91.03, Magyar-Cseh 1.12, Nova 36.2, Csáky 34.5, Izzó 114 5 Magnezit 1618, Viktória bútor 0.16, Ofa 94.75, Pesti Hazai 229.5. (—) Megszűnteks, a kedvezményes .Egyeket az államvasutakon. Bukaresti jelentés szerint az államvasutak vezérigazgatósága véglegesen beszüntette az 50 és 75 százalékos egyszeri utazásra kiadott kedvezményes áru jegyeket. Ennek a tegnap kiadott intézkedésnek február 7-ig visszamenő ereje van. Ilyen kedvezményeket ezentúl csak az államvasúti üzleti szabályzatba foglaltak, államhivatalnokok, nyugdíjasok élvezhetnek tovább. Nyilvánvaló azonban, hogy az egyes minisztériumok esetenként adhatnak ák ilyen kedvezményes engedélyeket annak, akinek akarnak, ha az álalmvasutaktól készpénz ellenében vásárolnak igazolványokat, amelyek most vannak nyomtatás alatt (—) Leszállították a takarmány répamag kiviteli díját. A Monitorul Oficial tegnapi száma közli azt a minisztertanácsi határozatot, amellyel a takarmányrépamag kiviteli díját az eddigi érték szerinti 22 százalékról leszállították vagononként 100 lejre. Ebben a kiviteli díjban a bizományi jutalék is benne van. (2) Törvényjavaslat a posta és távírda igazgatásának újjászervezésére. Bukaresti jelentés szerint Valeanu közlekedésügyi miniszter a kormány gazdasági szakosztályának legutóbb tartott ülésén bemutatta a posta- és távírda igazgatásának újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a szaktanács letárgyalt s el is fogadott (—) Az olasz kereskedelmi szerződés miatt sürgősen el akarják készíteni az új behozatali vámtarifát. Bukaresti jelentés szerint a kormány gazdasági szaktanácsának tegnap tartott ülésén Manolescu pénzügyi államtitkár beszámolt a Rómában folyó román ■—olasszi kereskedelmi tárgyalásokról. Ezzel kapcsolatban a kormány gazdasági szaktanácsa elkezdte a behozatali vámtarifa tárgyalását és pedig a vámtarifa azon részeit, amelyik a most Rómában folyó kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatosak. Egyelőre a behozatali vámtarifából azokat a cikkeket vették tárgyalás alá, amelyeknek nincs verseny jellegük az ország hasonló termékeivel, ilyenek például a délszaki termékek. A behozatali vámtarifa részletes letárgyalása végett s hogy a letárgyalás minél előbb megtörténjék, a gazdaságiszaktanács öt vagy hat külön ülést fog tartani. Ily módon remélik, hogy a vámtarifát legkésőbb március 15-re a parlament elé terjeszthetik. A vámtarifa azon részeit, amelyeket már letárgyalt a gazdasági szaktanács, s amely érinti a római gazdasági tárgyalásokat, közük a római román követséggel, hogy a tárgyalásokat ezen az alapon folytassák._______________________ 9. oldlal, 38. szám. " líra--ol.unoh fcunv. nvomtiala. Magyar nyelven felesik meg az UI DIVAT círr.a párisi divatlap, az UI DIVAT ára 20 lei, kapható minden könyvkeresedésben és újság árusitónál. — Főlerakat Románia részére: IG. HERTZ könyvkiadóhivatala, Bucureşti, Calea Victoriei 5. 5410