Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-02 / 25. szám

4. Ib­dül. 25. szám). (BRASSÓI LAPOK 1927. február 2. »to eseisáes? SZÉKELYUD­VARHELY. (A Brassói La­pok alkalmi tudósítójától.) Hunt Talap nem is olyan csendes! Nem baza! 1 Ha megnézzük az érem másik oldalát is — a »hivu­ siló« az csak az egyiket m­uta'.la be — ólomszürke sötét felhőket is észreve­szünk Udvarhely egén. Ennek a másik oldal­nak a bemutatása a kép teljességéért szük­séges. Ugyanis csak akkor teljes minden kép, ha a fény mellett ott van az árny is, a von sok meg s­éséhez szüks­gelt minden a­z illő szin, amiből aztán kialakul a kép. íme tehát, az elmaradt szinek Udvarhely portréjáról. Egy magas állású hivatalos személy kör­­autózást rendez a vármegye községeiben. Nagyon kimerülhetett autója a hosszú tú­rában, mert egyszer csak X községben megáll egy bolt előtt, ahová az ur — ő tudja, miért ■— bement s nemsokára ki is jött onnan hóna alatt egy üzleti könyvvel, amit csak úgy mir­nix-dim­ix kapott fel a pultról. A boltos kérte vissza a könyvét, az ur nem adta, de végre sok herce-hurca után, mikor a boltos per­rel fenyegetőzött, miután már minden tiszte­letreméltó érvből kifogyott, az ur azt feléje röpítette. Sebaj, bagatell, gondolta a boltos, csakhogy visszakaptam a könyvemet, több tízezer lejes értékem bizonyítékát-Más szín. A kép teljességéhez szükséges komor szí­nek egyike továbbá egy hivatalos hat­almi szerv tühengésének megrögzítése. Vannak a román hadseregbe besorozott és tényleges román katonai szolgálatot teljesített magya­rok. Bikikről hirtelenében az sült ki, hogy nem román állampolgárok s mint ilyeneket folytonosan molesztálnak, egyiküket pedig­­éppen 18-ik napja vasutaztatják Kolozsvártól a magyar határig és vissza és megint vissza. Ezekre nézve a katonai hatóság hivatalosan megállapította a román állampolgárságot, mondván: más állampolgárt nem soroznak­ be a román hadseregbe s akiket besoroztak, sőt ott katonai szolgálatot is teljesítettek, azok eo ipso román állampolgárok. Ezt mondja a katonai hatóság, de nem így okos­kodik más állami hatalmasság, miért is nem tudhatod, jámbor olvasó, mikor kerülsz milyen érveléssel a hontalanitottak fekete lis­táj­­ára s mint se nem magyar, se nem román állampolgár mikor és mennyi ideig fogod élvezni a tolonckocsi, toloncnáz, piices és ribr­nszt keserű sorsát. Hát még a drogéria-ügy! Ez sem kutya, kérem. Egy orvost különféle deliktumok­­­al vádolva feljelentettek az itteni törvénys­zé­­ken, a közegészségügyi minisztériumban és a közegészségügyi vezérfelügyelő előtt. A vád súlyossága dacára nem indult se fegyelmi, se más vizsgálat az orvos ellen, sőt tovább ve­zeti városi tiszti orvosi hivatalát annak elle­nére, hogy egy­ levéllel kapcsolatban, ami súlyosbító körülményként esik a vádcselek­mény mérlegébe, kompromittálta helyzetét. Úgy hírlik, hogy bizonyos fenyegetőzések mi­att nem jelent meg tudósítás a drogéria-ügy újabb fejleményéről a »hivatalos tudósító« tollából, amire pedig epedve várt Székely­­udvarhely közönsége. Epés megjegyzésekkel kommentálják to­vábbá a »Közigazgatási tea« rendezését, mint amelyet a prefekt nem a saját, hanem a vármegye költségére rendezett akkor, amikor a vármegye költségvetésileg még mindig ex­­lexes állapotban van. De ettől eltekintve, ho­­­gyan adhat valaki sok­e­t más terhére? Ezt a rejtvényt is fejtegetik sokan a polgárok kö­zül, de megfejteni sehogysem tudják. Vi­szont lehet mallda is abban az állításban, hogy a vármegye költségére történt a köz­­igazgatási teázás. Viszont nem malícia, hanem felháborító valóság, hogy a vármegyei tanács törölte a város költségvetésébe felvett városi szegé­nyek segélyezési összegét, mintha bizony a magyar sze­gélyeket nem illenék ellátnia, se­gélyeznie a város magyar adózóinak fillérei­ből. A törlés indoka, mint jól értesült körből hallatszik, az, hogy ott van a Jótékony Nő­egylet és más egyletek, segítsék azok a város magyar szegényeit. Hát igaz is, hogy nincs Nagyrománia Székelyudvarhely nevű városá­ban más szegény, csak magyar, de már em­berbaráti szempontból is hitvány érv a sze­gényügy segélyezési frontjának olyan érte­­lemmel egyenlő törlése: ha magyar vagy, dö­gölj meg! Ezzel s­zem­ben nagy konsternációt szült a költségvetésbe módosítólag felvett azon pont, mely szerint három év alatt köteles a város polgársága adófilléreinek fizetésén kívül a sajáát zsebéből városi állami elemi iskolát épí­teni. Újabb teher akkor, amikor a meglevőt és a régit sem tudja levetni ,magáról a pol­gárság, s amikor nem az adók kevesbítésével, hanem többszörösítésével súlyosbítják a ter­heit.Ilyen csendes minden Udvarhelyen. Újságolvasó. ki a nőikalap-szakmában teljes jártassággal bir, felvétetik HA Regény — teljesen ing­yen. A napokban jelenik meg tistolnay László nagy népregénye a: wu*­ um uwtA am« Teljesen ingyen kapja meg az első füzetet, min­den könyvkereskedésben és ujságárusítónál­ Minden füzethez színes képmelléklct.uns liiiiifráiff ilifiiilf a siétisz természetbarátoa ■izzat társasága Mezítláb jártak és csak derékévet viseltek PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Nem messze Nizzától van egy szanatórium, amelynek élén dr. Goldberg német orvos áll. Ez az orvos megalakította a német termé­szetbarátok társaságát és a toborzott tagok a természethez való visszatérés elvét olyan sz­ó szerint követték, hogy megbotránkoz­tatták vele a környék népét. Tömegesen ér­keztek ellenük panaszok a nizzai ügyész­ségre, hogy a német természetbarátok telje­sen pőrén napkuráznak, és az ügyész kihallgatás végett maga elé idézte a társaság három vezetőjét, köztük dr. Goldberget. Meg is jelentek az ügyész­ségen, s mikor felvonultak Nizza utcáin csodájukra összefutott a nép A három ter­mészetbarát testét nem fedte más, mint egy arasznyi nyers állatbőrből készült derékor, amilyent a legprimitívebb vadnép szokott vi­selni, természetesen mezítláb voltak s igy állottak az ügyész elé. Kihallgatás után elbocsátották őket azzal hogy az ügyészség közbotrányokozásért bűn­fenyitő eljárást fog indítani az egész társa­ság ellen. Lányai Stefánia hercegnő egyhatodát örökli Sarolta mexikói császárné vagyonának Ez a részesedés száznegyven millió lej PARIS. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) Érdekes jogi probléma foglalkoz­tatja most a franciaországi és belgiumi­ jogászköröket, de neon­­kevésbé azokat az európai uralkodó családokat is, akik rokonságban állottak a pár nappal ez­előtt elh­unyt Miksa volt mexikói császár özvegyével, aki tudvalevőleg első lapét belga király leánya volt. Mint ismeretes, Miksa főherceget, I. Ferenc József király és császár fivérét, 1867-ben a mexikói felkelők kivégezték s őt vég­re férje halála után osztrák állampolgár maradt a Habsburg főherceggel kötött házassága következtében. Ezért malaga Ferenc Jó­zsef volt az, aki az özvegyen m­ara­dt, el­borult elmtéjű császárné számlára gyámot jelölt le vagyona kezelésére. Fivére II. Lipót, belga király személyében. II. Li­­pót azonban 1999-ben m­eghalt, s Sarolta császárné gyámja , utánnra Louis de Ligne belga herceg lett. Ez is m­eghalt 1918-ban s ugyancsak ez évben bekövetkezett a Habsburg ház összeomlása is, ugy hogy családi tanács ült össze 1918. év végén, a­mely arról tanácskozott, ki legyen az el­borult eszméjű császárné gyámja és va­gyonkezelője. A tanács báró Goiffinet szem­él­yében állapodott fm­eg, aki egész a császárné ha­láláig f­őudvarm­estere volt Miksa császár özvegyének. Azonban a közben bekövet­kezett események miatt Sarolta császár­né minden vagyonát — mivel ellenséges osztrák állampolgár volt — zár alá he­lyezték s zárgo■ adinokul Maurice Henmans bruxellesi ügyvédet nevezték ki. Ez a helyzet állott fent Sarolta csá­szárné vagi­a tekintetében egészen ha­láláig. A császárné vagyonát 100 millió francia frankra becsülik illetékes körök. pinte­inek fele ajra e védé­­kű értékpapíroikba, másik fele­ pedig föl­dekbe van fektetve Felmerült most m­ár az a kérdés: k ki örökli ezt az óriási va­gyont? Mivel Sarolta császárné gee­nyektele­nül halt el, örökösei fivéreinek, II. Lipót királynak és a flandriai grófnak gye­rm­e­­kei. Mindkét fivérnek 3—3 gyermeke ma­radt, tehát a vagyon így hat részre osz­lik. II. Lipót belga király egyik leánya Rudolf trónörököshöz m­ent feleségül, a­kit Rudolf halála után a gróf Lónyay Ele­mmár vett el feleségül. T­rón­várd később a király hercegi rangra em­elte. Lónyay Elemlérné tehát Sarolta csá­szárné nagynénje vagyonának egy hato­dát, azaz körülbelül húsz m­illió frankot fog örökölni, a­mii száz­negyvenmillió lejt tesz ki. Ugyancsak ennyit örököl I. Albert, a jelenlegi belga király is, aki a flandriai gróf fia volt, így tehát Sarolta császárné első unokaöccse. Némi bonyodalom­ fenyegeti azonban az örökösödés sírn­a lebonyolítását. Sa­rolta vagyona imrég zár alatt van, Lónyay hercegné pedig magyar állampolgárné. Nemi fognak-e a belga hatóságok így ne­hézségeket támasztani, amikor egy ellen­séges országbeli állampolgár. Vagyoná­ról van szó, am­elyből egy jelentékeny részt szintén egy volt ellenséges ország­ból való állampolgár örököl? Mint azonban híre jár, I. Albert bel­ga király különleges intézkedéseket és rendelkezéseket fog tenni, hogy az örö­kösödés normálisan folyjon le és semmi bántó mbim­entulmi ne zavarja m­eg­yt tragikus életű Sarolta excsászárné em­­­lékét. APOLLO MOZGÓ Egész héten Harry Liehtke, Conrad Veidt, Werner Krauss, Avaly Del­­schaft legnagyobb filmje „Asszon­yok palotája* lesz vetítve Jön „A­ prágait diát*«/*.

Next