Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-03 / 26. szám

1027. Mi­­uer 3. tékű osztrák kötvény, 489 ezer 810 francia frank névértékű many­r kötvény, 13736 angol font értékű osztrák kötvény, 3.320 angol font névértékű ma­yar kötvény. Eddig Románia az Osztrák-Mag­yar Bank likvidálásából 56 millió 518 ezer 865 aranykorona értéket kapott.­ Ezt az értéket a legutóbb kapott részekkel együtt a Banca Na'ionalanál he­lyezték el az állami Számla javára. f...)" A ifc­orpa kivitele. A korpa kivitele, ügyében a pénzügyminiszter a következő ren­delkezést adta l­i az összes vámhivatalok­nak: Február 5-étől, kezdve korpának kell venni s a korpa után járó kiviteli illetéket kell fizetni, ha a tiszttartalom kisebb 10 százaléknál, am­iben ha nagyobb 10 százalék­nál, akkor lisztnek kell tekinteni s a liszt után járó kiviteli illetékkel kell megróni. (—) Közép és Tv 1 Om­ona termérytőzs­­déi uiabfe hc.nî''ri,nd­ăt tartanak Bécsb­en. A konferencia napját február 16-ában állapí­tották meg Bécsben, melyen nyolcvan ter­ménytőzsde­ fog résztvenni. A tanácskozás cél­ja az, hogy egységesen állapítsa meg a Dunán szállított búza és ■ tengeri fizetési feltéte­leit s kö­tleg él formákat. Az, erre vonatkozó előterjesztéseket a román bizottság dolgoz­za ki­­­ Leszólatták a vas árát Németország­ban. Berlini jelentés szerint a német acél szövetség utolsó ü­lésén elhatározták, hogy a ru­dvas árát tonnánként két márkával le- szállítják. A nyugateurópai nyersvaskartell Sg'1'mára két shillinggel szállította 1° és a b ’fö’di sgá­rt­ások árát tonnánként 275 frank­ról 270 frankért. MEZŐGAZDASÁG Gabona, gu­mós és szálas takarmány piac . Külföld. Bécs, per 100 kgr., beleértve áruforgalmi adó, vám néki ül Buza 40.75—17.50, rozs 36— 37, sörárpa 38—41, takarmányárpa 27.50— 28.50, zab 27—27.50, szemes tengeri 21.75— 25.25. Prága. Cseh korona, per 100 kgr. Buza 237—245, rozs­­ 215—220, sörárpa 180—187 takarmányárpa 160—165, zab 145—147, lencse nagyszemü 425—625, közepes 320—420, sze­mes tengeri 136—138, fehér bab 140—170, arankamentes vörös here 2550—2650. Budapest, pengő fillér per 100 kgr. Baza 32.20— 34.20, rozs 27—27.20, takarmányárpa 20.20— 20.80, zab 20.20—20.80, szemes tengeri 18.20— 18 40. Arankamentes vörös he­re 224—256. Zágráb. Dinar, per 100 kgr. buza 287.50— 292.50, rozs 200—220, takarmányárpa 200— 210, zab 160 .165, szemes tengeri 110—115 fehér bab 165ryl70. Külföldi állatvásárok. Bécs. Központi marhavásár Szt. Marx (Arab kgr. élősúly, osztrák ). Felhajtás 2867 darab, ebből : hizómarha 2317 «»rab,­. vágó marha 556 drb. m. p. 617 ököl*, 616 bik.p 631 tehén. Eladatlan 195 darab. Irányzat vál­tozatlan. További felhajtás 5008 darab hús sertés, 605­ darab hízó sertés, együtt 11062, ebb­ől visszamaradott 20 hús sertés, 136 zsír sertés. Irányzat élénk. Árak: ökör 0.93—1 75, bika 0.85—1­35, tehén 0.80—2.35, vágó mar­ha 0.15—0.80, hízott sertés 1.75—210, hús ser­tés 1.80—2.35,­ borju lXiO—215,­­birka bőr­rel együtt 1—1.70, Prága. Ck. pér kgr. ökör 4-6, ökör I. 7—7.60, bika 5.50—7, tehén 3—7 üsző 923— 7.80, sertés 925—10.20. Árak­­ pengő fillérben,­ kgr. élő Súly szerint. Felhajtás­­337 darab Árak: bika I. 0­ 80—1, kivételesen 1.08,­­ bika II. 0.56—0.84, ökör I. 0 88—1.08, ökör kivételesen 1.16, ökör II. 0.64—0.84, ökör III. 0.40-0110, tehén 0.86—1.00, kivételesen 1.08, teh­én II. 0.48—0.84, növendék­ marha 0.44—0 88, vá­gó marha 0.24—0140, borin 1.40—1­610, Irány­zat vontatott. Sertésből felhajtás 2192 darab ebből visszan­aradott 29. Arak hízott urasági Sertés I. 1.44—1.46, könnyű 1.30—1.31, öreg 1.40—1.42, szedett, sertés I. 1.34—1.40, könnyű 124—1.28, öreg 1132—1.36, angol süldő hús (sertés 144—1.68, szalonna . 148—152, zsír 1.68—1.72, hús t01—1­92. ~ Zágráb. Arak dinár, per kgr.­­Ökör I. 8.50- 9, ökör II 6—6.75, tehén I 6-7.50 te­hén II. 3.50—4450,­­ üsző I. 5.50—6150, üsző II. 3.50— 4.50, sertés hízott 12—14, süldő 1 évig 0—16, nehéz igás lő darabja 4ooo—5ooo, köny­önyü kocsi lót Idínahaja 5ooo—6000, vágni való 16 kar, 0.75—L FUIMUS Regény írta: JUSTH ZSIGMOND 61 — Nem kérleltél meg. Rinocerii . .tőröm van Meg nem is akárhát sérteni, tudom..­. Te, tudod hány szeretője vö­t Bálványossy­­nénak? kérd’.ő hirtelen s arca eltorzult a nevetéstől. Gábor meglepetve nézett reá — Vem, de miért kérded ezt"? — Hét s ezek között az atyád volt az utolsó — még a házassága elő­l. Ö még a »tele embere volt. Kacagott tompán s vs.'őt lódítva egész testén, felugrói nőhehéből s lengő hajjal lefelé kúszott a szakadék kes­keny szikla utján. Gábor elszomorodva írtant az öreg­­ kutya után. Egyszerre Poldi ismét megállt. — Rabszolgák vagyunk fiú, hibáinkon nem lehet változtatni. ‘ Azok, akik valamit elértek a világtörténelem folyamán — azok is rendesen az emberek rossz tulajdonait hozták mozgásba — s nem erényeiket. Ha ha conikus vagyok, az­­ az. Látom az életet. Te megjárod. Sokat vársz az élettől. Ezt nem szabad. Nem álmokkal állunk szem­közt, hanem az élettel. Érted. Pozitív dol­gokkal. — Mit nevezesz annak? — No —­ majd elmondom Hanem ül­jünk le, mert már fáradt vagyok így ide — ez alá a kereszt alá. Furcsa hely ez arra, hogy az ember oly iszonyú dol­gokat mond­jon, mint a minőket én e percben mondani készülök, ha, ha... nevetést az öreg kutya, kib­en a cinismus került megint felül. — Félsz Gábor? — félted az ártatlanságodat? — Na öreg, hagyjuk a tréfát. — Hisz komoly vagyok, Nos , kez­dem. Mi a szerelem célja? A faj fenntar­tása. Jól van. És ezt a pap elé viszszük. No, én nem vagyok ellene, azt találom, hogy oda való a pap elé, a sors tréfás volt ez esetben is, mint mindig. No, de akik a »ma­sinában« mást látnak Ha ha. ausfully suc­­king, mondanák barátnőid. a­­Patt ma's ga­zette«. missei. Ebből az aktusból fakad a házasság. Olvasd el Tolstoi Kreuzer-soná­­táját. Arról maki beszélek aztán neked. Gyer­meki ragaszkodás? Felülről van. Alulról?... No, de félek elrontom étvágyadat, te pedig ma még a Mici francia konyháján vagy s ezt nem szeretném, va gredin... mondta s Gábor gyomrára ütött,­­ez az utad — látod ott az út végen, az a tündér palota vár reád. — És le? — kérdte Gábor. — Én? Megyek a sajtosokhoz aludni, festeni fogok ott valamit Gábor ugyan azt szerette volna megje­gyezni, hogy semmi festő szerszámja nincs vele, de aztán lenyelte a szót. — Unom a Mici konfirm­e-jeit. Az öreg hercegimnek meg már elég disznó­ágat mond­tam­ el tegnap, még rágódhatik ra­la ma es­te is. — Avanti signe­t kiáltotta s aztán fu­tólag megérintve. Gábor kezét, a hegyek irá­nyába kezdett kocogni Gábor pár percig lefelé haladt, aztán meg állt, s utánna nézett. Mily csudálatos lelki szövet. Mily óri­ási skálája az érzelmek s gondolatoknak. Az ember, kit meghasonlott" lelke bölcsé tett, ugyart annak a lelki szenvedésnek a humora néha sárral frecskélte be. Mert nem volt méltó koronkénti viselkedése, szavai, önma­gához. Szavai nem egyszer határtalan, cini­kusak voltak s ebben kiméret­et nem i­nv­rt­­, ki más tekintetben oly gyengéd, oly fi­nom érzésű volt. Nagyon fenn s­zigyon lenn járt min-Csaknem elkésett az ebédtől. Már mint az asztalnál ültek, midőn ráhalálban átöl­tözve, az ebédlőbe jött. A Bálványossyak már elmentek. Neki nem volt telítve. — Ah. .. de ilyen késő!... Már bo­csáss meg, de asztalhoz ültünk. Azt hiszem ez a legudvariasabb volt, a­mit tehettem. — Hogyne, hogyne édes Mici, Bocsáss meg, de hát­ olyan járatlan utakon Lődö­rögtünk, hogy nem csoda, ha elkéstem, — szólt Gábor és leült T­olly mellé, kinek má­sik szomszédja ma Lőrinc volt. — Aztán Poldival voltál... nem rossz. Tulajdonképpen micsoda kü­nüs pas­s­iója is van ennek a fiúnak, hogy igy hegyen­völgyön kóborol. Hogy meg nem unta — szólt Tomi vontatott hangon (Folyi köv.) BrUSSill LAPOK 9. ol­kal. 26. számi Kiadó: a Brassói Lapok könyvnyomdába. 481—1927 szám. Hirdetmény Az ipar és kereskedelemügyi minisztéri­umnak 1926 évi december hó 21­93680 sz. a. kelt rendelete folytán az összes termicus- és vizelő­művek (instalaţiunile de forţa termice sau hidraul­­e) tulajdonosai szigorú miheztar­tás végett a következőkről értesitenek: 1. Az akár magán, akár közbirtoklásban levő, akár magán­iparnak, akár közcéloknak szolgáló és 1924 évi jún­ius hó 1-én az ener­giáról szóló törvény sanctionálásának napján, már létezett termicus és vízerő­művek tulaj­donosai , hogy azoknak további működési en­­gedélyük azon törvény alapján elismertessék, kötelesek említett törvény 4 és 38 Art. értel­mében az ipar és kereskedelemügyi miniszté­riumnak egy nyilatkozatot (declaraţie) előter­jeszteni. Ezen nyilatkozatnak kell hogy tartal­mazzon : az ezen vállalatnak megjelölésére, helyére és céljára vonatkozó adatokat, az erő­egységeknek természetét és teljesítési képes­ségét HP., a tüzelési anyag természetét és mennyiségét, a­melyet a mű elhasznál, a vil­lamos energiai generátorok tulajdonságát és nagyságát, úgymint a helyszínrajzokat a viz­­elő művekről, a köz és magán vizéről közpon­tokról, azonban melyeknek célja villanyos erőt eladni, az 1924 és 1925 évi számadásokat is. 2. Az 1. pont alatt említett, akár 1924 évi július hó 1-én már létezett, vagy azután létesített művek tulajdonosai kötelesek a fent említett nyilatkozatokat minden év három első hónapja folyamán az ipar és kereskedelemügyi minisztériumnak beküldeni. 3. Új, akár magán, akár köz­termikus vagy vízerő­művek építése és kihasználása csakis az energiáról szóló törvény határozmá­­nyainak megfelelően nyert engedély alapján lehetséges, melynek elnyerésére az ipar és ke­reskedelemügyi minisztériumnak egy kérést kell beadni, melyekhez a szükséges mellékle­teket, a termikus művekről két példányban, a vízerő­művekről azonban három példányban kell hozzá csatolni.­­ Az erőnek (energiának) feloszlása va­lamely község területén az energiáról szóló törvény 24 art -ja értelmében a községnek ki­zárólagos joga, mely jog a közigazgatás egye­sítéséről (unificalasa) szóló törvény határozó irányainak megfelelően gyakorolható. A villa­mos erő felosztására szolgáló hálózat tervei az ipar­ és kereskedelemügyi minisztérium által, a legfelsőbb energiai tanácsnak (Consiliul Su­perior al Energiei) leadott kedvező véleménye alapján, jóváhagyandók. 5. Vilamos magán központoknak azon célból való építésére, hogy több községnek villamos erő iránti szükségletüket kiegyenlítse, a végleges engedély csak akkor adatik meg, ha a kérelmezők az ipar és kereskedelemügyi minisztériumnak az illető községekkel kötött szerződések vázlatait előterjesztették és bebi­zonyították, hogy a belügyminisztériumtól az előleges engedélyt megkapták. 6. A tervek és javaslatok, melyek az en­gedélyek elnyerése iránti kérésekhez lesz csa­tolva, úgymint az évenkénti nyilatkozatok csakis egy belföldi vagy a román állam által elismert külföldi technikai főiskolát végzett okleveles mérnök által aláírandók. 7. Fentiekre vonatkozólag a miniszter­ta­nácsnak a Monitorul Oficialnak 1926 évi ja­nuár hó 18-átt kelt 14 sz. lapjában megjelent 4340 számú hirdetésre utaltatik. Brassó, 1927 január hó 25-én. 5355 A polgármester. KELLERMANN­Schwedankiee utolsó szerelme AZ ALAGÚT világhírű szerzőjének legújabb re­génye magyar fordításban. — Egy sokat átélt 45 év körüli férfi utolsó, viha­ros fellobbanása az elbe­széléséről hires Kel­lermann nagy­szerű előadó-Ara 45­— tej. . opitató mindenütt. Kiadja: brassói LAPOK Kil­ineszTátra mm

Next