Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-09 / 30. szám
í®27. február 0. OlDASSftJ LAI’OK 9. old M- 30. 'zára KÖZGAZDASÁG Arabele utasítások a mezőgazdasági ingatlanok és épületek megadóztatásának keresztülvitelére BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A pénzügyminiszter a pénzügyigazgatóságokhoz az alábbi körrendeletet kádte a mezőgazdasági és épületadók revízióról szóló törvény végrehajtására vonatkozó tag, amely az eddigiek meg’é újabb felvilágosításokat és utasításokat tartalmaz. Mikor módosíthatják az adókat? Az 1—6 csoportba tartozó mezőgazdasági ingatlanoknál, amelyekben változás állott be felosztás útján, a tulajdonos megváltozása, a kihasználás módja, a tulajdonos távolléte, vagy más körülmények révén, amelyek indokolják az adók módosítását, akár az egész birtoktestre nézve, akár annak egyes részeire nézve, ezeket a módosításokat csakis az előírt bizottságok hajthatják végre. A törvény céljaa revízió tekintetében az, hogy az 1923-ikii összeírás alkalmával megállapított jövedelmeket megháromszorozzák s ezt az elvet még azokban az esetekben is meg kell tartani, midőn az megadózás egyéb feltételei is módosulnak. Az olyan mezőgazdasági ingatlanrészek adójának módoslása, amelyeket bérf bladtak, illetőleg kisajátítottak, s amelyek abszentisták tulajdonát alkotják, hivatalból történik azokban az esetekben, ha nem adtak be utánuk adónyilatkozatot. Azokat a módosításokat azonban, amelyek az ingatlanok terjedelme, vagy a tulajdonosváltozás miatt szükségesek, csak a beadott adónyilatkozat s a 94 szakaszban előírt okiratok alapján lehet megtenni. Ezekben az esetekben a felek megidézése s az adókivető bizottság határozatainak közlése is a 98. szakaszban megállapított előírás szerint történik. Falusi-városi épületek adója Az eddig küldött utasítások egyes pontjaiból kitűnik, hogy olyan városi épületeknél, amelyek a közigazgatási törvény végrehajtása révén községekké lettek, a falusi ingatlanokra alkalmazott rendszer követendő, viszont azoknál, amelyek falusi ingatlanokból városiakká lettek, a városi épületek intézkedései alkalmazandók. Ami az első csoportbeli épületeket illeti, azok értékelésében és megadóztatásaiban nem fordulhatnak elő nehézségek, amennyiben az adott utasítások megszabják az eljárást. Ami azonban a második csoportbeli épületeket illeti, azokat tudniillik, amelyek községiek voltak s aztán városiakká lettek, itt előfordulhatnak nehézségek, amelyek főleg az értékeléshez és megadóztatáshoz szükséges adatok hiánya miatt állanak elő, amenynyiben ezeknek az épületeknek javarésze adómentes volt a törvény 18. szakasza s az utasítások 30 %-a alapján. Adómentességek Az ingatlan tulajdonosok ama csoportjával szemben, akiknek adómentessége megszűnik s akiket adóval terhelnek, szükséges, hogy úgy járjanak el, hogy ez a változás ne jelentsen túlságos nagy terhet. Magától értetődik, hogy a 17. szakaszban megállapított adómentesség nem alkalmazható többé. Mégis azok az épületek, amelyek falvakból lett városban vannak, s amelyek földmivesek tulajdonai, továbbra is adómentesek, természetesen csak akkor, ha három szobánál kevesebb van bennök. E tekintetben az utasítások 39. paragrafusát kell követni. Városi ingatlanok A többi épületeket, amelyekben több van három szobánál, vagy amelyeket kereskedelemre, és iparűzésre használnak, s nincsenek benne az előbb felsorolt csoportban, városi épületeknek kell tekinteni, s ezekre nézve a jövedelem megállapítás s a megadóztatás az adott utasítások értelmében történik. A megadóztatásnál itt figyelembe kell venni azt a lajstromi beírást, amelyet az 1923. évi számbavétel alkalmával jegyeztek be, azon épületek jövedelméről, amelyek akkor regis adóztathatók voltak. Ugyancsak számbaveendők a jelenlegi jövedelmek, amelyek az érvényben lévő bérszerződésekből megállapíthatók, összehasonlítást kell tehát tenni ezekkel az épületekkel. Figyelembe kell venni azt a különös helyzetet, amelyben ezek a most megadóztatásra kerülő ingatlanok vannak, s a megadóztatásnál az adott utasítás szerint kell eljárni. Ajánlatos azonban, hogy az értékelés mérsékléssel történjék. A MAI PÉNZPIAC Hétifi, február 7 ._l 'AI világpiacon: Alig érezhető árfolyam! hun Hámozás. A belföldi piacon: A helyzet változatlan, az árfolyamok tovább lanyhulnak Délben: egy olasz líra 7.48, egy francia frank 7.13, egy osztrák shilling 25.60 lej. Zürich. Devizák (zárjelben a szoimbáli zárlattól való eltérések. ) Nyitási árfolyamok svájci frankban: száz némimet márka 123.20 (—1 fés fél), száz holland forint 207.95, egy dollár 5.1993 féls háromnegyed (negynegyed1), egy angol font 25.21 féls háromnegyed, száz francia frank 20.44 (—fél), száz olasz líra 2. 20 (—2 és fél), száz cseh korona 15.39 és fél, százdinár 9.13 és fél, száz leva 3.75, száz lej 2.95, száz magyar pengő 90.90, tízezer osztrák korona 0.7330. (—) A zsirkő kiviteli dija. A Monitorul Oficial tegnapi száma rendeletet közöl, mely szerint a zsirkő kiviteli dija vagononként 190 lej. Ez a rendelkezés február 10-én lép életbe. (—) Tulsulyban van a kínálat a magyar pénzpiacon. Budapestről jelenik. A januári ultima, mint előrelátható volt, erősen próbára tette a pénzpiacot. A vidék már napokkal ezelőtt fedezte hiteligényeit, a budapesti bankok és cégek részéről azonban a benyújtások nagy része az utolsó napra maradt és ezzel kapcsolban a Pénzintézeti Központot és a Nemzeti Bankot erősen igénybevették. Ennek ellenére simán ki lehetett elégíteni az igényeket, sőt a pénzpiacon most is a kínálat volt túlsúlyban, ami mindenesetre nagy és tartós pénzbőségre vall. Ennek lehet betudni azt is, hogy a kamattételek árnyalati eltérések után a régi színvonalon maradtak és magasabb kamatot nem sikerült elérni az utolsó napon sem. (2) Magyarország naponta csak 100 tenzesenvagont küld exportcélokra Romániába Miután a magyarországi exportra az előjegyzések csökkenőben vannak, a magyar államvasutak vezérigazgatósága a kötött egyezmény értelmében február 15-ig naponta legfeljebb csak 150 kölcsönvagont fog küldeni Romániába. Ezekben a vagonokban fát visznek ki, általánosságban feldolgozatlanul, valamint műtrágyát.—) Gyorsvonatokkal is szállíthatók a bérmentesítő bélyeggel ellátott csomagok. Az államvasutak vezérigazgatósága úgy rendelkezett, hogy a bérmentesítő bélyeggel ellátott csomagokat nemcsak személy-, hanem gyorsvonatokkal is lehet szállítani. Ez a rendelkezés február 15-én lép életbe. — Meghűlésnél, náthánál, torokfájásnál,idegfájdalmaknál, szaggatásnál naponta fél pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz rendes gyomor- és bélműködést biztosít. Egyetemi orvostanárok véleménye szerint a Ferenc József víz hatása gyors, kellemes és megbízható kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. 5385 Hirdessen a Brassói Lapokban! Kiadó: a Grassói Lapok könyv nyomtatta. FAIMUS Regény Irta: JUSTH ZSIGMOND 65 Az öreg asszony nem evett. Könnyei egyenként hulltak a tányérjára. Maga se tudta miért, de sírt. Tán megérezte e percben a közeledő szakadást a két fiú között. Lőrinc komoran, szemlesülve evett, egyszerre odaintette Johannt és súgott neki valamit. Johann lehozta a viola d'amourt, Lőrinc csendesen elvette tőle s félre ült a fal mellé egy magas székre és elkezdett egy egy szomorú, régi Tinódi-féle nótát játszani, de olyan keservesen, mint tán meg soha azelőtt. Meg akarta engesztelni őket. Szóval sohase bírta volna kinyögni azt, amit hegedűjén olyan mesterileg fejezett ki. A szenvedést, amelyet okozott, a saját keserűsérgével, bánatával akarta eloszlatni. Édesanyja csak sírt, Gáb vor pedig kér reste, kereste öcscsének tekintetét, amely azonban el volt távolodva még e percben is tőle, még e percben is, midőn bocsánatát kérte. Soká ültek így, addig mig csak a csöndes szomorú dal hangzott A közeli nyomorról — csak a lángok fénye jutott el idáig, — de ez a másik nyomorr,amely e percben a három ember lelkén keresztül iramlott, tán még vigasztalanabb volt az amazok szenvedésénél is. Nyiftorné homlokon csókolta fiát, midőn kiment, Gábor megfogta a két vállát, s erősen megrázta. — Lőrinc szeretsz még? — kérdte keserűen. És Lőrinc hegedűjén elhalt a hang s udvariasan, sok szóval felelt a kérdésére, de azért most már szembe nézett bátyjával. 3. Egy szép júliusi reggelen Mici jött át Lollyval látogatóba. Mici tökéletesen az öregasszonyt foglalta le, hogy így Lolly egyedül maradhasson a két fiúval. — Rég készültünk átjönni, de hát MV elvei nem jöhettem, félt — féltette a gyerekeket, hogy elkapják a kanyarót, papa meg Hanzi Bécsben voltak s így várnom kellett. — És mit csinált Lolly grófnő azóta? — kérnie Gábor. — Untam magam, mint Újváron rendesen. Mit tehettem volna mást? Azt hiszik, mulatság ez az élet? — Hát milyen életet szeret a grófnő? — szólalt meg Lőrinc. — Szeretem a szabadságot s mindent, ami a szabadsággal jár... lássa, férfinek születtem. — Hiszen szabad — annyira, mint senki. — Maga is azt találja Lőrinc, hogy anynyira szabad vagyok? — Nem tudom, nem ismerem még méggé. — Pedig azt szeretném, hogy megismerjem Márfay jobban ismer, magyarázza el a karakteremet öcscsének. — Én — neki? — És Gábor maga sem tudta, hogy miért, de az utóbbi szót erősen hangsúlyozta. — Jól van grófnő, de fán üljünk itt le egy kicsit. A park nagy fűzfáához értek, a hatalmas fát körülvevő gombaalakú kis landkettekre telepedtek le. Lolly egy pillanatig élesen szembe nézett Gáborral, szinte kihívóan, aztán közönyösen a porondot kezdte piros napernyőjével piszkálni — Hát igazán elmondjam, mit tartok magáról. — Tán csak nem hiszi, hogy félek a kritikájától?! — Tudom, a grófnő semmitől se fél .. — De igen, önmagamtól félek... — Ezt értem — mondta félhangon Gábor s aztán beszélni kezdett, de most már határozott erős hangon. — Erősen modernizált kisasszony... és pedig osztrák kiadásban. Tiszta, mint a kristály, s azért nem átlátszó. Hideg-e, vagy csupa érzés? Ki tudja, ki felel erre?" Talán az, a ki majd a szivébe írja a nevét? Vagy az se. Mert annak majd nem bocsájt meg... hisz sokkal büszkébb, semhogy megbocsájtana annak, aki lenyűgözte... Uralkodik még önmagán is, annyira uralkodásra született.. . .ogy tűrné el a más uralmát? -7- Beau naysage d’un beau pay .. Nem, nem vagyok ilyen szubli is lény, mint a milyennek csupa irántam való jóakaratból öcscsének lefest. (Folyt . köv.)