Brassói Lapok, 1927. április (33. évfolyam, 73-95. szám)

1927-04-01 / 73. szám

m­s­t.î re is.»UBe" SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA« KAPU­I» KIADÓHIVATAL« FERDINAND KIRÁLY (VOLT .ro) ELŐFIZETÉSI DIJAK BRA IS Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lejfrin­yt, egy évre 900 lej és havonta 15 lej Szrebeá­­k­a (Bukarestben is) 5 lej SZELE BÉLA dr. TELEFONSZÁMOK« SZERKESZTŐSÉG 1-77 KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA «-77 SZÁM* ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 100, V* évre 270, V» évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: V« évre 420, '/1 évre 820, 1 évre 1800 lej Péntek, 1927. április 1 A minisztertanács megszavazta az államsegélyt Az összeg nagyságáról Áverésen tábornok személyesen dönt a BUKAREST. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) Az államsegély kérdése, a­m­ely ,hogy banális hasonlattal éljünk, vörös fonalként húzódik i át az Áverésen kor­­m­áiny egész kisebbségi politikáján és a magyar, valamint nem­zet pártok állásfog­lalásán, dűlőre jutott. Teljese­n megbíz­ható­ korm­ánykörökből nyert é­rtesülé­­seink szerint a múlt hét végén tartott minisztertanács elvben és egyhangúlag engedé­lyezte, illetve megszavazta az ál­lamsegélyt, azonban annak számszerű összegét noimi határozta meg, hanem­ az ezírányban való döntést nverésen miniiszterel­nökre. Mint a pénzügyek Vezetőjére ruházta. Infor­mátorunk szerint a tábornok talég ezen a héten határoz és igy­ a legközelebbi m­imisz­tertanáris miár megadhatja a végleges ap­­probáiciót is. Egyébként a szubvenció ügyét a mi­nisztertanácson Petrovics közutatásügyi miniszter referálta, Goga belü­gytam­iniszter pedig igen határozott módom támogatta. Apposif­i Albert gróf pesszimisztikusan nézi fil­agy­ar*és*számú pénzügyi helyzetét Folyik a költségvetési vita a magyar képviselőházban BUDAPEST. (A Brassói Lapok tu­dósítójától.) A képviselőháziban most fo­lyik a jövő évi költségvetés vitája, a­melynek során tegnap Apponyi Albert gróf is felszólalt . Beszédében hangoz­tatta, úgy érzi, hogy nem­ teljesítené köte­lességét, ha nem­ tárná a ház elé a pénz­ügyi és közgazdasági helyzettel szemben érzett aggodalmait. Felhívja a ház fi­gyelmét arra, hogy minden erőt össze ívell szedni, s óvatosnak kell le­nni, hogy Ma­gyarország a nagy áldozatokkal elért pénzügyi eredményeket ne kockáztassa. Apponyi bevallja, hogy megdöbbent a költségvetésen. Szerinte Magyarország milliárdos költségvetést ne tol bír el. A húr továbbfeszü­lése m­ár annyira lehetetlen, hogy a pénzügyi kormány talán gondolko­zik a terhek leszállításán. Kiemeli, hogy a tisztviselői nyugdíjak kérdése ma is megoldatlan. A kormm­ámy erős szociálpo­litikát kíván kifejteni, amit a lép­ mtelegteb­­be­n támogat. Ezen a téren a közegészség* ügyét tartja fontosnak, s igen fájdalma­san nélkülözi a laki®kérdés tote­gáldását. Beszél ezután a Talbot-szerződésről ami reá kedvezőtlen benyomást tett. Pert a teljes munka neg­yven százalékát idegen piacnak juttatják. Rosszalja, hogy az ügyet titkosan kezelték. — Szükségesnek tartom! — mondotta végül, —, hogyha nem­ is nézzük pesszi­­misztikusan a helyzetet, kötel­essé venni hog­’ a túlságos optimizmustól, amely azt mondja, hogy túl vagyunk tollatlon ve­szélyen, óvjam a közös­séget.s Apponyi­ utóia Fábián beszélt, aki nem fogadta el a költségvetést. QftZDflSÁGI HŐMÉRŐ I A le) mára változatlan. Száz lej Zürichben 3.60 svájci frank. 100 lej 0*59 dollár M 1 dollár . . 165 »/« lej 100 lej 2 shilling 4*9 p. 1 angol font . 804­­ lej 100 lej 3*46 pengő 1 pengő . 28 90 lej 100 lej 2*54 aranymárka 1 márka . . 39*35 lej 100 lej 20*36 cseh kor. N­ 1 cseh korona 4*91 lej , svájci frank 31*90 lej. Terményárak Konstanca: Buza 720—780 lej, rozs 520-555 lej, len 1110 1140 lej, zab 470-510 lej, széna 200— 275 lej, tenged 390 - 400 lej, rozsszalma 120 lej. Budapesti terménytőzsde ■ Kedden lanyha: Buza 3425 34 50, elegy 33*70— 34, rozs 26 40 26*50, zab 21*80-22, takarmányárpa 22*50—22 80, tengeri 19* 0—20, korpa 17*60—17*80, köles 21—21*50 pengő. A lej emelkedik, a kereskedő számára ez külön tempót diktál. Ha sürgősen ki nem­­ tudja üríteni raktárát, tönkre kell mennie. Most van ideje a reklám igénybevételének: hogy akar új vevőkre szert tenni élénk és ötletes reklámozás nél­kül ? Hirdessen a Brassói Lapok­ban. Ma még befektetés a hirdetés,­­ később esetleg az is csak újabb veszteség. Ne várja meg az utolsó pillanatot. A Brassói Lapok kimeríthetet­­len vásárló réteghez fogja önt hozzájuttatni. Erélyes hangot hallatott a kamarában Petrovics közok­tatásügyi miniszter az újabb diáktünte­tések és a puristáik különböző terrorisz­­tikus követelése tárgyában. A miniszter nyomatékosan hangsúlyozta, hogy­ a kor­mány netki tűrheti az ifjúság beleavat­ko­­zássát az állampolitika ügyeibe. írtig ke­­vésbbé, hogy nyugtalanító tüntetéseivel­ a közrendet és a konszolidációt megzavar­ja. Az antiszemita pártot kivéve a romtáshi parlament valalm­en­nyi pártja helyeslés­sel fogadta a miniszter nyiilatkozatot: való­ban az ország érdeke követeli, hogy a nyugalom­ végre helyreáll­jon az országban és mind­enki abban a körben a légkörben teljesítse kötelességét, melyet pályája és hivatása számára kijelölt. A főiskolai hall­gatóságnak gyönyörű feladat jutott osz­tályrészül, mikor miinél magasabb és tel­jesebb tudományos kiképzésével az or­szág művelődését, előrehaladását, jövő megszilárdulását kell előmozdítania, nem lehet a napnak elég órája, hogy erre a nagyszerű hivatásra méltóan felkészül­hessen. A kormá­nyok politikájába és a tár­sada­lmi közül­etek tolunk­jába való szűnt­­­len beavatkozás, valamint az ország pro­duktív lakossága, törvények és természet alapján az egyenlő jogokra jogosított hon­­polgárok egy része ellen irányított tünte­tések és támadások kétessé teszik az e­ve-s­temfi és egyéb főiskolai stúdiumok sor­sát és értékét; ily viszonyok közt mikép­pen is válhatnának tartalmasokká ma­gas színvonaluakká, maradandó be­­csibékké, vagyis olyanokká, melyek­ egy­kor a nemzeti és ciivilizatoriku­s előhaladás biztos alapjaiul szolgálhatnak? De ezen a na­gy, Mulasztáson és hetallaszt­ó hatáson túl nem­ szenved-e Aztalám­ia rendje, fej­lődése és tekintélye is oly akciók és agír tárolók következtében, tétely­k végziet és el­lentétben varrnak a jogbiztosság, a szo­ciális összhang és az álla­m minden polgá­­rát egyenlően illető és védő alkotó mun­­ka követeléseivel. A közoktatás­ügyi miniszter méltán hi­vatkozhatott arra a rendkívüli jóakaratra és áldozatkészségre, melyet a kortolányi és törvényhozás a főiskolai ifjúság anya­gi és szellemi érdekei szolgálatában ta­nusít; ezzel a hivatást megbecsülő, s an­nak beteljesülését előmozdító rótám­ogatás­­sal jóhiszeműen és jóakaratúan csak a­ kulturális tevékenység, a komoly tanul­mányokba való pilmidyedés, a jövő fel­adataira való lelkes, intenzív felkészü­lés lehet a méltó válasz, a­mi­nt hogy két­ségtelen, hogy a főiskolai fiatalság zöme ettől a komoly, becsvágyó, nemviles szel­lemtől van láthatva, s a folytonos demo­­­­strációk, zavargások, terrorrisztikus ka­landozások elsősorban ennek a munká­ját rontják. Cura és társai nagyon rossz szolgálatot tesznek az országnak, amikor izzó vasat szurkalnak állandóan a társa­dalom­ testéb­e, olyan követeléseket tá­masztva, m­elyek egyrészt tápot adnak a faji és felekezeti türelmieltlenség tobzó­dásainak, másrészt a kortalanyzat konszo­lidáló munkáját teszik lehetetlenné.

Next