Brassói Lapok, 1927. április (33. évfolyam, 73-95. szám)

1927-04-01 / 73. szám

2. oldal, 73. szám. r*1 BRASSÓI LAPOK Mégis megszüntette a nagykövetek konferenciája Magyarország katonai ellenőrzését Az ellenőrző bizottság március 31-én befejezi működését PARIS. (A Brassói Lapok tudósí la4t51.) Néhány nappal ezelőtt híre jött annak, hogy a nagykövetek tanácsa megszüntette Magyarország katonai ellenőrzését. A MI akkor korainak bizonyult, tegnap azonban végleg döntött, s a katonai ellenőrző bizottság jelentése alapján elhatározta, hogy Magyarországon megszünteti a katonai ellenőrzést. A határozat értelmébenmárcius 31-én a működés befejeződik, s abizottság tagjai május tizenötödikéig tml.kradnak Budapesten, hogy ügyes, még teljesítésre váró a kötelezettség végrehajtásán őrködje- Gyárfás Elemér dr. erélyesen visszautasítja Tatarescu vádjait A magyar szenátor beszéde a lakásproblémáról, a pénzügyi kérdésről, a munkaadói szindikátusról és más aktuális ügyekről BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától) A bukaresti szenátus éjszakai ülésén Gyárfás Elemér szenátor elsőnek szólalt fel az építkezések támogatásáról szóló törvényjavaslat vitájában. Gyárfás Elemérbeszéde, amely a szenátus tagjai között nagy hatást váltott ki, a következő: Tisztelt szenátortársunk, Tatarescu volt miniszter úr a kisebbségi kérdésről szóló nagyjelentőségű beszédében azt mondotta, hogy majt csak a saját kisebbségi kívánságainkkal és sérelmeinkkel foglalkozunk, de nem érdeklődünk az országos kérdések iránt. Kétségbe kell vonnom Tatarescu szenátor úrnak ezt az állítását, legalábbis pártomat és személyemet illetően. A parlamentbe való belépésünk óta mindig élénk érdeklődést tanúsítottunk az összes kérdések iránt, melyek itt tárgyalásrakerültek és igyekeztünk ezeket tárgyilagos és emelkedett szempontból vizsgálni és megvitatni. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a miként nem lehet boldog ez a gazdag és termtékeny ország, ha lakosságának jelentős része — a kisebbségek — szenvednek és szerencsétlenek, éppen így mi kisebbségiek sem lehetünk boldogok ezen a Földön, ha az ország nem tud konszolidálódni s ha az állam’ netal tudja megoldani függő kérdéseit. Ennek jeles tudatában őszintén felajánlottuk önöknek egyhosszú alkotmányos poliikai élet során szerzett tudásunkat és tapasztalatainkat s remélem*, hogy a tat. őszinte közreműködésünk bizonyára a közjó érdekeit fogja előmozdítani, így nevezetesen én magam* már a felirati vitában majdnemmi kizárólag* rsak gazdasági kérdéseinkről beszéltem’ s elsősorban az égető pénzügyi problémáról s a lej stabilizálásáról. Társaimmlil együtt részletesen foglalkoztunk a munkáké tatárak kérdésével, az iparosok és kereskedők szociális gondozásával, a csekkrendszer bevezetésével, beszéltünk az alkoholizmusról, a lőfegyverek viseléséről és árusításáról, és így továbbá anélkül, hogy kiéleztük volna e kérdéseknek kisebbségeket érintő részleteit, noha kötelességünknek érezzük, hogy mindenekelőtt népünknek, fajunknak és kultúránknak érdekeit védjük és támogassuk,mert hiszen elsősorban ezért küldettünk ide. Ez a különleges feladatunk azonban sohasem akadályozott tntegmánket abban, hogy teljes objektivitással tárgyaljuk a szőnyegen levő kérdéseket és szemünk előtt tartsuk az állam* és ország magasabb érdekeit. E magasabb* érdekek teszik kötelességemmé, hogy ezúttal is szives figyelmüket kérjem az épitkezési törvnévjavaslatra vonatkozó észrevételeim* és kifogásaimat iránt, melyre nézve kötelessé sietülnek éretem . s legilletékesebb gazdasági szervezetek véleményét is előzetesen kikérni, fektív veszteséget jelent. Gazdasági válságunk csak a lej stabilizálásaival s a nemzetközi pénzügyi forgalomba való belépésünkkel nyerhet megoldást. Elismerve tehát a miniszter úr jószándékait, meg kell állapítanom*,hogy München adminisztratív intézkedést megelőzően az állalminak olcsó és hosszú lejáratú külföldi kölcsönöket kellene szereznie az építkezők számára vagy legalább* is elősegítenie és megkönnyítenie ezekmegszerzését, üvegfelelő hosszúlejáratú olcsó kölcsön nélkül nem felel.Illetjük, hogy jelentős mérvű építkezések történjenek s annálkevésbé lehet bárkit is építkezésre kényszeríteni. Az állami építkezések A lakás kérdés harmadsorban szorosan összefügg azzal, hogy az állam, a legnagyobb munkaadó, melynek százezrek állnak szolgálatában miként szándékozik eleget tenni annak akötelességének,hogy egyfelől lakásokat építsen családos alkalmazottjainak,tafásfelől és elsősorban a saját hivatalai számára, melyek ma is a bérházak jelentős részét foglalják el. Megvagyunk győződve, hogy a probláma nagy részbenmeg volna oldva, ha az állam összes hivatalait saját épületében helyezné el és eleget tenne szociális kötelességének nagyszámú alkalmazottaival szemben legalább fél olyan mértékben, azt mint ezt e javaslatban, a maagánvállalatoknak előírja. Jól tudjuk, hogy a költségvetés keretei nem* engednek Meg ily nagy befektetést s nem is volna indokolt és jogos, hogy az adlózókat e célra uj terhekkel terhelik meg. Az államii építkezések céljára szükséges telkét külföldi kölcsönből kellenemegszerezni és épen az állam tudja ezt a legkönnyebben má megszerezni. Kérnünk kell tehát, hogy elsősorban az állam* teljesítse kötelességét alkalmazottaival szemben és ürítse ki fokozatosan a 'hivatalai 'által elfoglalt bérházakat. Indokolatlan központosítás Szerény nézetem* szerint teljesen! (indokolatlan, hogy a javaslatiban lefektetem előnyök elnyerése az építkezési központnál val*5 hosszadalmas és nehéz kérvényezéstül tétessék függővé minthogy ennek szervei nem* L:(merik' sema! a kérvényezőket, sem' a helyi viszonyokat. A terveknek a központi hatóságokhoz jóváhagyás végett való felterjesztése csak akadályozná azokat, akik valóban építeni akarnak s az egész engedélyezés csak egyszerű, de rendkívül nehézkes formalitású lesz, mely alkalmat fog szolgáltatni visszaélésekre és jogosulatlan előnyökre. Nézetem szerint a helyi hatóságok és pedig a Városi és megyei miérnöki hivatalok volnának hivatva e kérdésekben dönteni. Az előnyök és kedvezmények A tervezet I. és II. fejezetei tartalmazzák az új épületeiének nyújtott kedvezményeket. Nézetem szerint nem kellene különbséget tenni az építkezők között, mert ez indokolatlan előnyt jelent a tisztviselők számára és nem felel meg a jogegyenlőség elveinek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tisztviselőosztály amúgy sem vesz jelentős részt az építkezésben.” Ha tehát őszintén óhajtjuk az építkezések fellendülését, akkor a kedvezményeket meg kell adnunk mindenkinek, aki építeni akar. Szállítási kedvezmények Az eredeti tervezet az építési anyagok 10 százalékos szállítási kedvezményét helyezte kilátásba. Az előttünk fekvő szövegből ,ez a kedvezmény, hiányzik. Minthogy pedig az építési anyagok magas szállítási tarifája egyik fő oka az építkezések drágaságának, kérnem kell, hogy e kedvezmények — ha más formában is — feltétlenül biztosíttassanak. Építkezési telkek kiosztása A 19. §. c. pontja kötelezi az államot, városokat és községeket, hogy alacsony áron építési telkeket adjanak a tisztviselőknek és a hasonló kategóriájú alkalmazottaknak. Ez fölötte aggodalmas, s éppen ezért ehhez semmiképen hozzá nem járulhatunk. Az agrár- A lakásprobléma teljes mértékben Iméltánylom a munkaügyi miniszter úr szép céljait, öntudatos munkáját s a társadalmi harmónia s a szociális sebek begyógyítása érdekében kifejtett dicséretes tevékenységét. A jelen törvényjavaslattal felvetett probléma elsőrendű szociális jelentőségű, tazért a mostani lakásínség társadjalzmfi, erkölcsi és higiénikus szempontból egyaránt súlyos következmsénye lékés jár, tatelynek tahgy oldására ezért Mindnyájunknak törekednünk kell. ÜdvözlöM* a ta miniszter úr szép és jó kezdeményezését, de kérem*, hogy ha a kifejtendőkben kénytelen leszek néhány kifogást emelni, eltérő javaslatot tenni s a tervezet egy éles intézkedéseivel szemben objektív kritikát gyaloorolni, legyen meggyőződve a m miniszter úr, hogy ezt csakis a probléma jobb éshelyesebb megoldása érdekében tesze tú. A házbérleti szerződések Az építkezés fellendülése elsősorban a házbér kérdés rendezésével van szoros összefüggésben olyannyira, hogy egyik nem oldható írlog a ta másik nélkül. építkezés nem less, vagy legalább is metal lesz jelentős és kielégítő mértékben addig, amíg a tulajdonos neta rendelkezhetik szabadon ingatlanával, míg a selmi valósul meg nálunk is az angol közmondás, hogy »az énházam, az én várak !s pedig a lakások nem lesznek Mfentesitve mindem rekvirá-lás és kényszerbérlet alól. Másfelől pedig amiig a városi lakosság jelentős része szép és jó lakásokban helyezkedhetnk el valóban nevetséges bérért, ezek a príviligézáltak nemi fogják Imagukat skrémyszerűve érezni arra, hogy nagy költséggel saját házat építsenek maguknak N Afml várhatunk tehát jelentős fellendülést az egyéni kezdeményezés részéről — a maniszter úr minden jó törekvése dacára — miig a tulajdonos szabad rendelkezési joga mincsen biztosítva. A pénzügyi kérdés Másodsorban szoros összefüggő, áll a lakásprobléma megoldatlan pénzügyi válságunkkal és a lej stabilizálásával. A mostani pénzügyi válság és ennek következményei a pénzhiány és a rendkívül magas kasmutok a valódi okai és alkadilysai az építkezésnek. A lakóházaik sohasem jövedelmeztek 6—7 százaléknál többet s következőleg. Ma, ra mikor kontoly bánok 16 százalékot fizetnek a betétek után és 24—32 százalékot kérnek a kölcsönök után, nyilvánvaló, hogy mntindem építkezés a jövedelmezőség szempontjából ez- 1927. április.