Brassói Lapok, 1927. június (33. évfolyam, 121-144. szám)
1927-06-18 / 134. szám
rozv. Junius jen._ IIKALISM LAKOK 11HIsd.134. ll tartanm a mini Szormány beadványa a Hasvai-román döntőbíróság ügyében? A magyar állampolgároknak szerzett jogait a nemzetközi jog védi BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Amint ismeretes, a magyar kormány Gajzágó meghatalmazott minisztere útján beadványt intézett a magyar-román döntőbíróság ügyében a népszövetség főtitkárságához, s babban arra kérte a népszövetséget, hogy a visszahívott román bíró helyett küldjön ki két pótbírót. * ***adványban a magyar kormány kijelenti, hogy Románia annak idején azért hívta vissza döntőbíróját, hogy a döntést ez ügyben meghiúsíthassa. Romániának sikerült több hónapos halasztást okoznia a döntőbírságnak amúgy is késői működésében. Poincaré akkori francia köztársasági elnök annak idején egyik levelében mulasztásnak bélyegezte, ha a népszövetség sürgősen nem jelöli ki a pótbírákat Románia szembehelyezkedésével most vitássá teszi a nemzetközi jogszolgáltatás egész alapját. Lehetetlen, hogy a politikai szervek beleszóljhassanak a független bírói szervek működésébe. Románia — mondja tovább a beadvány — vitássá teszi azt a nemzetközi elvet, hogy a külföldiek kártalanítás nélkül meg nem foszthatók tulajdonaiktól. A döntő bíráskodás szabad működését biztosítani kell. Magyarország is alkotott a háború után agrárreformot de Trianonban vállalt kötelezettségeit meg nem sértette. Nem tette azonban ezt Románia, amelynek erdélyi agrárreform törrvénye radikálisabb a regátbelinél sőt olyan szigorú, hogy majdnem minden magyar állampolgár földbirtokát egészen elvették. Ezeknek az állampolgároknak szerzett jogait azonban a nemzetközi jog védi. Besszarábiában teljesen kártalanították a kisajátítást szenvedőket, miért ne lehetne Erdélyben is"? A háromszázötven magyar polgártól elvett föld értéke hétmillió font A birtokukból kifosztottak bizonyára a magyar kormányhoz fordulnak kártérítésért amely pedig nincs abban a helyzetben, hogy Románia javára további összegekről lemondjon. Másrészt pedig Magyarország csak azzal az ígérettel vihette keresztül a nemzetgyűlésben a békeszerződés ratifikálását, amely a kétharmad országterület feláldozásával járt, hogy a békeszerződésben biztosított jogokat megvédi. Csal saját ereinkbe Milatask! , Nyissuk la szemünket s mézzün!ki magunk) i körül. Mert aia futólag csak a felszínt látja, ■ annaak foglama sincs arról, hogy, mi roma,mai magyarok egyelőre gazdaságilag lassú halálra vagyunk ítélve. Nyissuk la szemünket s ne csak szűk családi körünk barátságos melegét vegyük észre, ne csak a honszere, érzemsögletéből nézve, mélyedjünk el kies Erdély hazánk rokonszenves világába, amely, talán ideig-óráig el tudja feledtetni velünk szomorú hétköznapijainkat, s az, hogy, itthon idegenek vagyunk, ehelyett nézzünk bele a sivár élet forgatagaiba, abba a sötét drámába, melynek mi itteni magyarok egyenként és összesen szenvedő szereplői vagyunk. Még ma puha ágyakból kelhetsz fel jó magyarom. Munkád után még van ebéded, vacsorád, s talán jó ruhád is. Tiéld társaságaiban talán még tradelyesen tervezgeted, hogy iée mint lesz holnapi ! Még ma igy van. De jövőnk teljesen bizonytalan. Aggasztói lehet, hogy még nem eszméltet arra hogy e földön elhagyottan áldunk. Iehet, hogy elhagyatottságunk hátrányait még nemi volt alkalmad érezni. Még meg van a mindennapi kenyered, meg van a dohányodás, melynek kékes füstje mellett felületesen figyeled meg az apró napi eseményeket. Még örventnem tudsz a gyümölcsérlelő napfénynek, S a Jótékony esőnek, amelynek minden cseppje aranyat ér. De az nem jut eszedbe, hogy abból az aranyból neked már nagyon kevés jut. Elviszi az adó, elviszi a drága fámat, a magas vám, s a még magasabb vasúti tarifa Szegény székely gazda! Ha meg is maradt ősi erdőd, amelyből a régi világban gondtalanul megélhettél, ma hiába verejtékezed mert a kitermelt fádat nem tudod vasúton elszállítani. Egyszer az a baj, hogy nem kapsz kocsit s pontos határt.időre nem tudott szállítani a megrendelt fát, máskor a CÉH szemfüles sáfárjai olyan nagy haksist követelnek tőled az üres vasúti kocsikért, hogy üzleted hasznának tejfölét ők szivik le. A legnagyobb baj azonban mégis a , hogy egész Európában Románia Vasúti fúvara alegdrágább. viselhetetlenül drága. Ez a minden vállalatot érzékenyen érintő fuvarilleték különösen a székely égre jelent veszedelmet. A székely fáklyenre és s a fülkészmalmok üzeme nem csoda ha pangásunk indult. Sok helyen áll a munkai. A székegység egykori biztos kenyérkeresete veszendőben. "A munkanélküliek száma ijesztően szaporod- sik. Senki sem törődik véreink eladósodásaival, pedig pusztulás fenyegeti a a magyar gazdát ki a mm mostoha pénzviszonyok közt váltóra szorul. Míg a román pénzintézetek állami támogatás melett olyan kedvező helyre honni vak, hogy 12—14 százalélem adhatnak töltsönt, (kizárólag romlán gadáknak, ld.siparosoknak stb.), addig a magyaar bankok csak BQ —40 százalékra hitelezhetnek. Eszerint még a kisebb exisztenciájú magyarság sem vár bajt mortis, akciót a pénzintézetektől, s váltótőke után háromszor annyi kamatot kény,telen fizetni miint a román kölcsönvevő. Hogy ez gazdaságilag magyar szmpontból véve mit jelent, azt megint magyarázni nem kell. Tűrhetetlen az az óriási adó is, mellyel kivált a magyar iparos osztály küzd. Adataink vannak arra nézve, hogy sok helyen a magyar iparost hétszer,nyolcszor magasabb adókkal sújtották, mint a hasonló haszonnal rendelkező románt. A magyar iparos nem kap államsegélyt pályázatokon beadott ajánlatát a román pályázók előnyére még akkor sem veszik számításba, ha az ő munkatervezete a legjelesebb. E méltánytalan eljárás következében nafilon sgy magyar iparos, mogy meg tudjott fiai, üzletét átadja valamelyi román laktártónak, alá mellett aztán mint fizetett segéd alárendelt minőségben szerényen meghúzódik. Viszont a román iparosmester, ha süksége van, könnyen juthat kölcsönhöz, államsegélyhez, olcsó nyersanyaghoz, s még gépekhez is. Nyissuk ki szemünket s a sérelmeknek! tengeri kigyójával találkozhatunk. A kisajtatási eljárás köztudomás s érint sok magyar földbirtokost juttatott koldusbotra. Azért az összegért, amit Nagykomáj, ma a kisaját,itott föld egy el holdjáért kárpótlásban fizetett, még egy pár közön égésie cipőt sem lehetett venni. Emlékezhetünk még, hogy e nehéz sarokban a gyászba öltözött magvar géniuz Erdélyszerte könnyeket hullató ; Ok nem azért, hogy birtokaink nagy részét elvették s azokat romántestvéreink közt szétosztották, hanem mert gúnyt űztek tehetetlenségünkből. Zsíros, ha'a földjeinkért csak rongyos obulusokkal fizettek. S később a népboldogitó szociális reform jelszavát hangoztatva, még a szegény embert sem kímélték meg ha az magyar volt. Erre is több példát hozhatnánk fel. De jellemzésül elég talán egy is a sok közül. Hét holdas földet ez amelyek nagy ézben özvegyeké, árváké s hadirokkantaké voltak, házhelyek eímén kiosztották a ro -mén vahivatallnokoknak, akik között jómóju háztulajdonosok is vannak. S ami még sötétebb árnay vet erre a vázszaélésre: az uj telektulajdonosok a birtokba vett területen nem építkeznek, hanem hhelyett a parcellákat jó drágán bérbeadák a volt tulajdonosoknak, akik mouj föld szuraiknak nyomorult jobbágyaittek egykori örökségükön. Kérdezitek, hol történt ez a széryenletes üzérkedés? Madéfa'ván ('si': vármegyében* az Urnák ezerkilencszáz.huszonhatodik észt ten elejében. 1 , ' - ; ■ Népünket, ahol csak lehet, sarcolják. "A tanügy terén iskolai büntetésekkel sanyargat, .ják. A magyar vármegyékben százezrekre rúg a mindenféle ürügy alatt kirót és beszaboott pénzbírság. r * A mai idők jellemzésére álljon itt az, a kirívó eset, mely egy csiki székely gazdával történt, akit a hatóság azért büntetett meg, mivel fiát a gimnáziumba járatta s nem a falusi iskolába. Úgy látszik, hogy a román nép jólétét csak a magyarság mesterséges elszegényütésével tudják elképzelni. Ez a terv prograumszerűen folyik, mert célja mindenütt a romanizálás kegyetlen végrehajtása. Csakhogy — és ezt nyomatékkal jelentjük!a — a magyarságra sújtó bunkócsások veszélyesek az egész ország közgazdaságára. Ha megbénítom a jobb káromat, vájjon erősebbé teszem magam? * A szellemileg és iparilag fellett magyarság gazdasági kivégzése nemcsak erkölcsi,, de rettentő anyagi vesztesége lenne az államnak. Az ország külföldi hírnevét is mélyen aláásná Nyissuk ki szemünket s vegyük már egyszer észre, mindnyájan, hogy magunkra hagyatva állunk, hogy kérlelhetetlen rosszindudat vesz, minket körül, és sötét vermek szája leselkedik reánk. Most már csakis fajunk ellenálló erejére támaszkodhatunk, csakis a magunk képes ágeiben bízhatunk, agyunk, izmunk, szívünk munkájában. Tömörüljünk tehát egymás támogatására. Magyar családjainkat saját kezünkkel ne taszítsuk a nyomorba .Van elég ellenségünk amúgy is akik ezt, ha csak tehetik, megteszik ! Minden tisztessége magyar családfőnek, legyen az voatkozó, kereskedő, gyáros, Spáng kézi vagy szellemi munkás, élnie kell. Sírjaikat ne ássuk meg éppen mi. Mert sorunkban minden újabb pusztulás, ösességünk ellenálló erejét gyengíti meg. Szenvedni azonban meg kell tanulnunk« Csak igy leszünk szívósak, teherbírókés kit.tartók ! Sudár, kemény törzsű pálmához hasonlítsunk, mely a terhek súlya alatt nő legerősebben Ki kell errelkednünk törzsünk koronájával, mert hivatás vár Itt reánk. Mint egy kimagasló Örök felkiáltójel az ég felé kell Irányítsuk testvéreink figyelmét, különösen az Éten tíz parancsára mely elrendelte: Ne vedd ed, a teásét! «Ne kívánjad a te felebarátodnak a házát... és semmi’, melyt a te felekor ástdl*» 1 h ’ ! ' 1-T' * Bl' sepsiszentmfl kmr. közgyűllése SEPSISZENTGYÖRGY. (A Brassó Lapok tudósitójától.) Most tartotta évi közgyűlését a sepsiszentgyörgyi kaszinó. A Közgyűlésnek a szokásos évi közgyűlésnél nagyobb jelentőséget az adott, hogy a néhai elnök dr. Künle Tivadar elhalálozása, valamint dr. Costache Moldovan alelnök és dr. Barabás Andor igazgató lemondása következtében az egész tisztikar és választmány elhatározta," hogy megbízását a közgyűlés rendelkezésére bocsájtja . Így az évi közgyűlés egyben tisztújító közgyűlés lett. A tagok mérsékelt érdeklődése mellett lefolyt közgyűlést dr. Barabás Andor igazgató nyitotta meg. Tárcsi Béla titkár a választmány, Demeter Béla választmányi tag a számadásvizsgáló bizottság jelentését s egyben a f. évi költségelőirányzatot terjeszti elő, a közgyűlés valamennyit tudomásul veszi illetve elfogadja. A tisztújítás rendjén elnökké közfelkiáltással, egyhangúlag báró Szentkereszty Béla árkosi birtokos, a háromszék megyei Magyar Párt elnöke, alelnökké dr. Nicolae Crăciun ügyvéd választatott meg. A többi tisztségek és a választmányi tagsági helyek titkos szavazással a következőképen töltöttek be. Igazgató: Koós Ferenc, titkár: Tárcsi Béla, pénztárnok: Pap János, gazda: Novák János, könyvtáros: Vitályos Gyula, segédkönyvtáros: Dombrádi Gyula. Választmányi tagok: dr. Barabás Andor, dr. Benedek Zoltán, Bogdán Artur, Csutak Vilmos, Demeter Béla, József Lajos, Popovícs Josif, Rauca Ranceanu Izidor, dr. Rombauer Tivadar, Schmidt Richard, Sibianu Eugen, Tana Samu. A kaszinó tagjai a legnagyobb reménységgel néznek az uj vezetőség működése elé s attól a kaszinó életének jelentős fellendülését véljék. »-