Brassói Lapok, 1927. augusztus (33. évfolyam, 171-195. szám)

1927-08-01 / 171. szám

927. augusztus 1. BRASSÓI I.AJOE. Eltemették Csempczi János hercegprímást ^ ileif'uaSii ■ szertartáson résztvettek az összes diplomaták — Csehszlovákiából háromezren jöttek — A nagy hőségben negyven ember elájult ESZTERGOM. CA Brassói „ anulf .......................“ ESZTERGOM. (A Brassói Lapok tudósitójától.) Az esztergomi hatalmas bazilika nagy kapuja éjjel-nappal nyitva. A hívők ezrei zarándokolnak Magyarország legnagyobb papjához utolsó búcsúra. Felvonulnak az összes magyarországi társadalmi egyesületek és szövetségek képviselői s átjön Csehszlovákiából is háromezer ember. A kormány átengedte őket a temetésre minden útlevél nélkül. Közöttük rengeteg a tét. Megérkezett Budapestről két különvonat, melyen Vass miniszter vezetésével a kormány, Sipőcz és Ripka polgármesterek, az összes püspökök és hatalmas számú papság jött. A vonatok állandóan ontották mindenfelől a tömeget, úgy, hogy a temetésen hozzávetőleg húszezer ember vett részt. A népvándorlás a prímás ravatalához délelőtt fél tízig tartott, akkor kiürítették a templomot és megkezdődtek a gyászszertartás előkészületei. Díszruhába ültözött rendőrség és katonai diszőrség kordont vont, amelyet csak belépőjeggyel lehetett átlépni. Ekkor érkeztek meg a különvonatok melyek Budapestről, Győrből, Komáromból hozták az előkelőségeket és küldöttségeket. A dunamenti falvak népe külön hajókon ezerszámra érkezett, az országúton a kocsik és autók végeláthatatlan sora kígyózott Esztergom felé. Tíz óra után ismét bevonult a gyászolótömeg. A négyezer ember részére épült bazilika zsúfolásig megtelt, sokan kívülről voltak kénytelenek hallgatni a szertartást. A koporsó elé vonultak először József főherceg, Anna főhercegnő, a főrendiház és képviselőház elnökei, a belga, szerb, holland, török, amerikai, francia, spanyol, osztrák, angol és román nagykövetek vagy képviselőik. Féltizenegykor megérkezett autóján Horthy Miklós kormányzó s érkezése után mindjárt megkezdődött a papság felvonulása a primási palotától, utánuk az országgyűlés két háza, a kormány s a nagy tömeg. Tizenegy órakor megkondultak a harangok és Szmrecsányi Lajos érsek reszkető hangon gyászbeszédet mondott, kifejezve azt a nagy veszteséget, mely Prohászka Ottokár és Csernoch János halálával érte az egyházat és az országot. Majd a térdelő tömegnek áldást osztott. Ezután újra megkondultak a harangok, megkezdődött az abszolució s felhangzanak utána a »Libera me Domine» magasztos akkordjai s a gyászszertartás véget ért. A gyászoló menet kivonult a bazilikából, megkerülte a koporsóval a székesegyházat, majd egy ellenkező kapun újra bemenve a koporsót egy előre elkészített sírfülkébe helyezték. A templomban mely négyezer ember befogadására készült, legalább hatezer emberzorongott. így történt, hogy amikor ki kellett vonulni, a nagy tömeg az ajtóknál összezsúfolódott s a melegtől többen roszszul lettek. A csendőröknek kellett közbelépni, hogy a pánikot, mely támadt le lehessen csillapítani. A mentők jelentése szerint összesen negyven esetben kellett elsősegélyt nyújtaniuk, azonban komoly orvosi beavatkozásra sehol sem került sor. A temetési szertartás egyébként a legpéldásabb rendben, komoly méltósággal folyt le. Vajda bejelenti, hogy nem lesz előkelő a kormánnyal szemben A katholkus szenátorság kérdése a szenátusban — Milyen törvényjavaslatok kerülnek a ház elé ? BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A tegnapi parlamenti ülésnek két szenzációja van. Az egyik Pompiliu Ioanitescu nacionálcaranista képviselőnek az ostromállapot és a lapcenzúra ügyében elmondott napirend előtti felszólalása, a másik Vajda-Voivod Sándornak, ugyancsak a nacionalcaranista párt vezérének a bihari választások ügyében elhangzott beszéde. Ioanitescu felszólalásában azt bizonyította, hogy a most elrendelt ostromállapot törvénytelen, hiszen az állami nefmi forog veszélyben, az egész ország csendben és nyugalomban végzi napi munkáját. Az ostromállapot fenntartásával megriasztjuk a külföldet is, amely azt hiszi, hogy Bomániát állandó veszély fenyegeti, holott ez nem igaz.Majd áttér a lapcenzura kérdésére. Jorga lapjának, a Neamul Bomianesc-nek egyenesen lehetetlenné tették a megjelenését, Csemovitzban is majdnem lehetetlenné teszi a rosszul kezelt cenzúra a lapok megjelenését. A cenzúra alkotmányellenes, akárcsak az ostromállapot fenntartása. Követeli a törvényesség visszaállítását, mely az egyetlen lehetőség arra, hogy az ország nyugalma helyreálljon, amit smost a felülről kiinduló törvénytelenségek veszélyeztetnek. Duca belügyminiszter kérdéssel válaszol. Az ostromállapot érvényben volt a Stirbeyikormány idején is. Miért némi tiltakoztak akkor a nacionálcaranisták? Reméli azonban, hogy a nemzetMagatartása hamarosan módot ad az ostromállapot megszüntetésére. A belügyminiszter kérdésére PopovicsMihály, a stirbey-kormány volt nacionálcaranista miniszter adja fmeg a választ, s ő is kérdéssel válaszol. Mit végezhetett a Stirbey-kormány két hetes kormányzása alatt? Ha nem igenis, a liberális kormány azért tartotta fenn az ostromállapotot Miért az ország egész lakossága a nacionálcaranista párt mellett állt, s a kormány félt ettől a versenytárstól. Mi már — mondja — évek ótakérjük a kivételes állapotok megszüntetését, s még önök azok, akik szemünkre hányják, hogy két hét alatt nem mi szüntettük meg. A napirend során, a bihari választások igazolásánál szólalt fel Vaida-Holvod Sándor aki a következő szavakkal kezdi beszédét: — Nem leszek előkelő, mert a kormány magatartása a választásokon sem volt az. Ez a parlament Davidoglu tábornoknak és csendőreinek műve. Önök mindig nagy esetet csinálnak az önök hazafiasságából, amely azonban nem egyéb üres szavaknál, önök a dinaszticizmusról beszélnek, csak azért, hogy annak hasznát önök zsebeljék be, holott mi voltunk azok, akik a dinasztiát a nemzeti egység szimbólumává tettük meg. — Ferdinánd király nemzeti kormány létesítését kívánta, s addig nem lesz nyugodt az ország, amíg a már sírban nyugvó uralkodó kívánsága nem teljesül. — A kormány művészete abban merül ki, hogy tiramizálják amásik felet. A mostani választások eredményemiatt székelnie kell magát Romániának a külföld előtt. Duca: Biztos ön abban, Vajda úr, hogy önnek nincs köze a külföldön pertraktált hírek terjesztéséhez? Vajda: Mi közöm volna? Duca: Ön tudja és én majd megmondom. Maniu: Mondja meg, mit tud? Duca: Majd megmondom, ha itt lesz az ideje. Vajda: Valahányszor külföldi újságíróval beszélek... Duca: ... olyankor mindig a forradalomdról beszél. Vajda: Én nem tudok hazudni, s én csak azt mondom, hogy a választások nem voltak szabadok. A nép elegendő megértést mutatott,miért nem bíznak benne? Miért ez a választási terror? Egyet nem tudok megér S. óllal. 171. siáiu teni: amikor a magyar uralom alatt áttörtük a csendőrkordont, hősi dolgot végeztünk, de ha ugyanezt most Romániában teszszük, akkor forradalmat csinálunk. Hogyan lehetséges ez? Ezután tér át a bihari választásokra, s megállapítja, hogy Biharban több volt a liberális szavazat, mint ahány választó öszszesen volt. Felsorolja az elkövetet brutalitásokat, s a legkevésbbé sem kivételes szavakban beszél az atrocitásokról, s a kormány eljárásáról. Még Ducának és Mariának van közben egy kis szóharca, utána pedig igazolta a kamara a bihari mandátumokat. A szénásban a katholikus szenátori állással kapcoslatban a következő deklarációt tette: — A latin katholikus egyház négy püspöksége— Erdély, Nagyvárad, Szatmár és Temesvár — egymillión felüli híveinek nevében van szerencsém e kérdésben a következő nyilatkozatot tenni: — Ami a kérdés személyi részét illeti, nem vagyok felhatalmazva a nyilatkozattételre, egyelőre csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy e négy püspökség hívei Cisar érsek irántmély tisztelettel viseltetnek, amint az a magasrangú katholikus egyház képviselőjét megilleti. — Ami azonban a kérdés elvi részét illeti, nem mulaszthatom ez alkalommal kijelenteni, hogy az a mód, ahogyan a jelenlegi törvény a mi szenátusi képviseletünket szabályozza, nem elégítheted bennünket, mert például a görög szertartású püspökök egytől-egyig hivatalból tagjai a szenátusnak, a latin szertartású egyházmegyéknek — hat egyházmegye másfélmillió lélekkel — csak egy ilyen helyet biztosít Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy ez a sérelmes rendelkezés a jövőben megjavultassék, annál is inkább, mert a jelenlegi választási törvény életbelépte előtt a román állam elismerte püspökeinknek ezt a jogát, éppen úgy, mint ahogyan a régi Magyarországon valamennyi orthodox és görög katholikuspüspök bírta ezt a privilégiumot különbség nélkül, smindannyian tagjai voltak a főrendiháznak. 3ternyi minisztertanács A tegnap délelőtt a kormány tagjai a külügyminisztériumban minisztertanácsot tartottak BratianuIonel elnöklete alatt. A minisztertanács elhatározta hogy a parlament elé még a következő törvényjavaslatokat terjeszti: 1. A legfelsőbb földművelési tanács eltörléséről szóló javaslat. 2. Törvényjavaslat az 1926 évi költségvetési felesleg és az olasz kölcsön felhasználásáról. 3. Törvényjavaslat a köztisztviselők fizetésemeléséről és az 1927. évi költségvetés módosításáról. 4. Törvényjavaslat a CFR újjászervezéséről szóló törvény törléséről és a régi törvény érvénybehelyezéséről. 5. Törvényjavaslat a pénzügyi államtitkárság törléséről és egy miniszterelnöki államtitkárság felállításáról. Erre az állásra Bratianu (Béké) Constantin van kiszemelve. Ezután elhatározták, hogy Saveanut jelölik a kamara elnökévé, a többi kamarai állások betöltésére teljesen szabad kezet biztosítva a kamarának. Ötszáztizenkilenc rendőr sebesült meg a bécsi zavargásokban BÉCS. A legutóbbi megállapítás szerint a bécsi forrongás a ha mával ötszáztizenkilenc rendőr sebesült meg. Abécsi rendőrök demokrata szervezete önként kimondta feloszlását és átalakult nemzetpolitikai szervezetté. Halálraítéltek tizennégy ukrán parasztot VARSÓ. A szovjet bíróság most fejezte be 54 ukrán paraszt vádlottnak hazaárulási perét.A bíróság tizennégyet halálra ítélt. Tizenkettőt tízévi, a többi hatévi börtönbüntetést kapott. A hirdető meg fogja Önnek köszönni, ha megrendeléseknél vagy érdeklődéseknél megnevezi a Brassói Lapokat.