Brassói Lapok, 1927. november (33. évfolyam, 248-271. szám)

1927-11-02 / 248. szám

i'ek. Székely szemzeti iluzella ^•P* «7• Treiseaune SF/tWTfJ GHEORGHE. «ZSERKESZTŐSÉG ÉS NYOM­ÓKIADÓHIVATAL­­ FERQIHAMD 0 ELŐFIZETÉSI DIJAK Egy hóra 90 lej, negyedévre egy évre 900 lej és havonta 15 óra CBufcarestben is) 5 !@1. politikai napilap főszerkesztő­ SZELE BÉLA dr. Censorat: Prefectura TadettxTm TELEEGN3ZAMQK: SZERKESZTŐSIG S—77, KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA «-77 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 100, V« évre 270, V« évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: V« évre 420, V* évre 820, 1 évre 1600 lej t MU’vaimínütU.^ir A A Alii. évf. 248. szám Szerda, 1927 november 2 Benyhi­ forrált a­­ magyar parlamentnek az új al­kohol,­ebenes törvényjavaslatot, ‘A cine egy kicsit hosszú és nehézkes, de a tartal­m­a annál súlyosabb': törvényjavaslat a sze­szes italok ifjú egyének szá­m­ára való ki­szolgálás­­ának ’korlátozásáról. 1j Ahogy vitár tudjuk, arról van szó benne, hogy a tizennyolc éven aluli fiataloknak ne­m­ szabad vendéglőkben bort, sört vagy pá­linkát adni. Véletlenül a törvényjavaslat benyúj­tásával majdnem egyidőben került az olasz törvényhozás elé az új büntető nőé vella, s abban az iszákosság és a ré­szegség büntetőjogi felinősítése. A lényeg ott abban van, hogy büntettek elkövetésé­nél az ittas állapot ezentúl nemi lesz eny­hítő körülmény, ahogy azt világszerte m­ág be szokták számítani a testi sértéseik emberölések és egyéb bűnözések elbírá­­lása. És nálunk is történt vala­m­i, ha nemi is nagy dolog, de mégis egy valamittm­on­­dó lépés az alkoholizmus társadalmi le­küzdésére : javaslat arra, hogy bizonyos ünnepi alkalmiak, főle­épen ko­moly gyű­lések és összejövetelek ne legyenek okvet­lenül reggelig tartó dinami­táno­m­mal ösz­­szekötve. Mindezt a példát felemlegetjük és hozzátesszük a hazai kormány több okos rendelkezését is a szeszes italok kiméré­sének korlátoz­­­ásban, amelyeket eléggé ismerünk, hogy újabb erősséget adjunk annak az akciónak­, mely társadó Intimi­ab és fajunkat az ivás pusztító állá­ss me­g­­akarja váltani. Ha nem­ vagyunk is hívei az amerikai teljes szesztilalomnak, mely a kelleténél mélyebben miártotta az operálóké­st az egyéni szabadságba, és az elnyri termé­szetbe, a társadalmi és gazdasági or -ci­nizm­usba, annál áthatottaban kiá­r­­­juk, hogy az iszákosság alkalmai és az alkohol­lal való visszaélések minél ritkábbak­ le­gyenek. A m­agyar törvényjavaslat er­kölcsi értékét igen nagyra taksálva, na­gyon szívesen látnánk, ha a romi®­­ kor­mány hasonló reform­mal jönne a parla­ment elé, mint ahogy az olasz büntetőjo­gi felfogások is a részegségről, m­int eny­hítő körülményről, csak méltányolni tud­juk. A Magnuiro áldomás és minden­ al­kalommal áldomás, gyűléseknek­, sőt apró értekezleteknek is vendéglőkbe való össze­hívása, bankettek, mű­­veik délben kezdőd­­nek és benyúlnak az éjszakába, és kijön­nek a hajnalba, névnapok, születésnapok, egyéb ünneplő alkalmak, ivással egybe kötve, sajnálatosan kóros jelenségei társa­dalom életünknek. És a m­unkás, aki mű­helybe kerülése előtt egy pohár snapszra, amiből kett, három, négy is lesz, bem­egy a pálinkamérésbe, amiből mindenütt van bőven, mintha az élet javait árulnák, s a falusi féleslmivel, aki el nemi hagyná a m­aga szeszes porcióját, és az ar, akinek a korcalma a bölcső és a koporsó közti állo­más, nemi kell-e őket az örvénytől vissza­rántani, mielőtt nemi késő ? Harcol az alkoholizmus, s annak min­den pokoli eszköze, intézménye, szellemié ellen. Csak tapsolni tudunk ama katoli­kus lelkész javaslatának, aki már a csíksze­redai nagygyűlést is bankot, tehát ivás nél­kül akarta megrendeztetni. És csodáim va­ló, hogy a gyűléseknek mi az alk­oholel- sen való küzdelem a legfőbb tárgya,­­ in­kább a hódolat a folytatásuk. SOS ment­sétek meg a lelkeinket, üzenjünk hadat az egész vonalon a pénzt, egészséget, lel­ket, családot, jövőt pusztító ivásnak Tovalbibe foliile &. £» MamoiIsscu-ftgiyttesi Ugste­l Sel&sSmre Tkeritll a Folkl­er-­ügy BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) A Manoilescu ügyben a vizsgálat to­vább folyik. Valószínű, hogy a nyomozás még pár napig el fog tartani. Amint hírlik, még több helyen fognak házkutatást tartani és sok újabb tanút kihallgatni. A Manoilescu üggyel kapcsolatban fel­merült kérdések közül a dinasztikus kérdést kezdik mindinkább kikapcsolni, ezzel szem­ben minden figyelmet és akciót a Fokker­­botrányra terelnek. Mint ismeretes, pár év­vel ezelőtt a hadügem­i­isztérium több Fok­­ker repülőgépet rendelt. Egy ezredest és egy kapitányt ezzel kapcsolatban különböző visszaélések miatt letartóztattak és elítéltek. Az ügy azonban ezzel még nem zárult le. Újabb tárgyalás után mindkettőt egyhangúlag felmentették. Ennek ellenére a legutóbbi na­­pkban olyan hírek keltek szárnyra, hogy a öt évvel ezelőtt lefolytatott vizsgálat rész­letei nem voltak elégségesek az ügy tisz­tázására. Az ellenzéki sajtó leszögezi, hogy érthe­tetlen az a szándék, hogy a Manoilescu-ügyet a Fokker-üggyel összekapcsolják. A két ügy között összefüggés nincs. Kétségtelennek látszik azonban az, hogy a kormány bizonyos körök és személyek ellen akarja felhasználni a Manoilescu ügy által felvert hullámokat s ennek egyik eszköze az újból felszínre vetett Fokker-ügy. Letartóztatták Iasi volt prefekt­­jét és oztavára szállították Ismeretes, hogy Jasi volt avereszkánus prefektjét, Axintét és Gropnita primár­ját Baronceát is letartóztatták, mert Manoilescu elfogatása után két napra nyomtatásban for­galomba hozo­tt­ egy manihesztumot, mely a Malinben jelent meg. Axime a döntő kihall­gatáson beismerte bűnét és kijelentette, hogy egyedül vállalja a­ f­elelősséget, bűntársai nin­csenek. Axintet Jilavára szállították, Baron­ceát szabadlábra hevezték. Hogy valóban mennyi a l­etartóztatottak száma, azt lehetetlen megállapítani. Tény az, hogy sok polgári foglyon kívül a hadsereg tagjai közül vannak egy páran lefogva. Teo­­dorescu Pál repülőfőparancsnok ügyét tel­jes homályban tartják. Jujescu, Bukarest vá­ros parancsnoka többizben hosszasan kihall­gatta Teodorescut. A lakásán házkutatást tar­tottak, mely alkalommal több fontos aktát, levelet, bizonyítékot és titkos irású levelet találtak, melyet azonban kulcs hijj­án nem tudnak kiolvasni. Egyébként Teodorescu ez­redes a hadbiróság rendelkezésére van bo­csátva, egy külön szobát adtak neki s az épületből nem távozhat. Giosan ezredesnek szintén kényszerlakhelyet jelöltek ki. Â és m gnossifkaiiéfidifiséij Tragicomédia a temesvári sszinhássioan TEMESVÁR. (A Brassói Lapok temes- i vári tudósítójától.) Hírt adtunk arról a meg-­­­lepő és a kisebbségek szempontjából rend-­­ kivül sérelmes mniódról, ahogyan Temesvár polgármestere a szinházkérdést Temesváron megoldotta. Ismeretes, hogy kisebbségi pén­zen olyan határtalan támogatást nyújt Te­mesvár a krajovai színtársulatnak, amely szinte példátlan a színm­ártolás történetében emellett pedig a kisebbségi színtársulatok egy fillért sem látnak a várostól. A kisebb­ségi lapok cikkei megmozgatták Temesvár magyar és ném­­et közvéleményét. Ebben az ügyben Veterányi Viktor dr., a temesvári Magyar Párt elnöke megbeszélést is foly­tatott már Muth Gáspár dr-ral, a svábság ve­zérével és ennek következt­élven elhatározták, hogy úgy a magyarság, miint a németség ré­széről a legközelebbi városi nagytanács­ ülé­sen, — mely különben énen ezért rendkívül hevesnek ígérkezik — élesen állást foglalnak a sirházi döntés (Ton Hasonló állásnon­ot foglalunk el a színházköz­ülésben a városi ta­nács mindkét szocialista árnyalatú tagjai, akiknek részéről szintén éles felszólalások­­várhatók a legközelebbi tanácsülésen. Érdeklődtünk a város kisebbségi vezé­reinél az akció lényege iránt, melyről a kö­vetkező felvilágosításokat kaptuk: — Úgy a magyarság, mint a németség egyáltalában nincs megelégedve a színház­­kérdés megoldásával. Nem i­s szemé­lyekről van szó, hanem arról a tényről, hogy Temesvár városa három­ hónapos­ szi­­niszezonért egymillió egyszázezer lej kész­pénzt, díszleteket, ingyen termet, ingyen fű­tést, világítást és ötven családnak ingyen la­kást adjon a kisebbségi pénzből, amikor a kisebbségi színházak számára nincsen pénz. A város kisebbségi vezetői abból indulnak ki, hogy az egymillió egyszázezer lejt kilencven­ százalékban Temesvár kisebbségi lakosai ad­ták össze és ugyancsak ilyen arányban já­rulnak hozzá azokhoz a városi bevételekhez is, amelyekkel ezen kívül támogatja a város a krajovai szinhazat. Ennélfogva ha ez a pénz meg van, úgy Temesvár kisebbségi jog­ alai számunk 12 oldal

Next