Brassói Lapok, 1927. december (33. évfolyam, 272-296. szám)
1927-12-01 / 272. szám
1927. december 8. BRASSÓI LAPOK Az „ismereten Katona“ siszemléje Budapesten BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Esztendők óta húzódó ügy volt eddig a magyar »Ismeretlen Katona« emlékművének felállítása, ami most a megvalósulás stádiumába jutott. A hadügyminisztérium úgy a parlamenti bizottságok, mint a főváros illetékes tényezői előtt részletesen nyilatkozott arról a konceptusról, amely szerint az emlékmű megvalósítását gondolnák. Eszerint az a terv publikálódik, hogy a magyar »Ismeretlen Katona« szobra a legmonumentálisabb köztéri szoborműve lesz Budapestnek és megalkotására országos pályázatot fognak kiírni azzal a főfeltétellel, hogy a művet lehetőleg legkésőbb jövő év november elsején le lehessen leplezni. Természetes, hogy a napokban Budapesten leleplezett Kossuth szobor arányait is meghaladó műalkotás ügye már erősen foglalkoztatja a szobrászművészeket is, akik között minden számottevő vezetőegyéniség elkészítette már a maga agyagvázlatát. A pályázók között van a csiki Magyarzsákodról származó neves székely, szobrász, zsákodi Csiszár János is, akinek pályaműve egyike a legbravúrosabb elgondolásnak s aki a győzelem nagy valószínűségével vesz részt a pályázatban. Hindenburg és Stein megdöbbentő napiparancsai 1916-ból és 1917-ből A Revue dhistoire de la guerre mondiale (A világháború történeti szemléje) című folyóirat, amely azt a feladatot tűzte magja elé, hogy a háború okmányait összegyűjti, és nyilvánosságra hozza, legutóbbi számában Hindenburg és Stein német hadügyminiszter több napiparancsát közli. Hindenburg 1916. szeptember 18-án napi parancsot adott, amelyben többek között ez volt: — Több oldalról panaszt tettek nálam, hogy a feljebbvalók rosszul bánnak az embereikkel. Nemcsak gorombáskodnak velük, hanem űlik-verik őket. Gyakran nagy megaláztatásoknak teszik ki alantasaikat. El lehet képzelni, hogy az ilyen bánásmód milyen hatással van a harcoló katonák lelkiidére. De ezenfelől erről a bánásmódról otthon is tudomást szereznek, s így az elégedetlenség a Hinterlandban is elterjed. Hindenburg erélyesen figyelmeztette, a tiszteket, hogy ne folytassák ezt abánásmódot, mert ennek csak az lehet a következménye, hogy a harcoskedv végképpen el fog tűnni. II A figyelmeztetésnek úgy látszik nem volt eredménye, mert 1917.május 21-én Stein hadügyminiszternek már mnegint ezzel a kérdéssel kell foglalkozni. — Nap-nap után érkeznek hozzám panaszok. — mondja rendeletében a hadügyminiszter, — hogy fiatal tisztek úgy bánnak idősebb katonákkal, mint a kutyákkal. Még több panasz érkezik hozzám arról, hogy a katonák élelmezésével egyáltalán nem törődnek. Bizonyítékaim vannak arra, hogy a tisztek csak a saját élelmezésükről gondoskodnak, s a katonákat úgy tekintik, mintha azok az ő személyes szolgálatukra lennének kirendelve. Ennek az állapotnak meg kell szűnnie... A hadügyminiszter erélyes szavakban mutatott rá azokra a következményekre, amelyek múlhatatlanul elő fognak állani, ha a lisztek nem gondolják meg magukat. 1917. november 27-én megint fel kellett lépnie a hadügyminiszternek. — Hogy kívánhatunk odaadást és haza-,szeretetet a katonáktól, — írja ez a rendelet, — ha a lisztek úgy bánnak a legénységgel, mintha nem is emberek volnának. Mindenfelől érkeznek hozzám panaszok, hogy a brutalitások napirenden vannak. Végtelenül sajnálom, hogy most már nem csak fiatal tisztek, hanem az idősebbek ellen is merülnek fel panaszok. Vegyék tudomásul, hogy a legénység is megkövetelheti maga iránt a tisztes bánásmódot, nekik is van becsületük, amelyre tekintettel kell lenni. Stein hadügyminiszter rendelete végén ismét a várható következményekre mutatott rá. A »Revue de histoire de al guerre mondja le* ezekből a rendeletekből azt a következtetést vonja le, hogy a német hadsereg szelleme nem egyszerre romlott le az összeomlás idején, hanem lassanként jutott oda, hogy végül elkövetkezett — 1918. november hava, . .v Már milliomos leesni a bécsi „GLÜCKSTELLE“ Stein szerencseháza révén?0 millió leit nyerhet az osztrák állami osztálysorsjáték egyetlen sorsjegyével. Jutalom kb. 12 millió lei (500.000 schilling) Főnyeremény „ 1 millió lei (250 000 schilling) Nyeremény „ 2.4 enSSLIÓ lei (100.000 schilling) és sok-sok más Schilling-főnyeremény, összesen 50.000 nyeremény együttesen 260 millió lej (10 V0 millió schilling) értékben. Men nyeremény készpénzben, levonás nélkül? Az I. osztály húzása december 28. és 30-án. Az I osztályú sorsjegyek árai: Egész sorsjegy 800 lei Fél sorsjegy 400 lei Negyed sorsjegy 200 lei Fizetés a sorsjegy vétele után nemzetközi postautalvány, vagy bankjegyeket esetleg csekket tartalmazó pénzeslevél, avagy bankátutalás útján. .. Rendeljen azonnal az óriási nyereményei révén közismert bécsi szerencsebanknál „Glückstelle“ JÓSEF STEIN Wien, I., Wipplingersfrasse 21. 9126 3. oldal, 272. szám. Élelmiszerkereskedők és háziaszszonyok figyelmébe! Garantált hamisítatlan telet, pasterizált tejszét és tejfölt, tisztán kezelt és préselt tehéntúrót, valódi teavajat, csemegetúrót, gervaist, trapista sajtot stb. tejterméket csak a „Lux“ tejiparné. vegyen Brassó. Egres u. 1087. o. A teszin és tejfelből a pasterizálás által minden az egészségre ártalmas csira kipusztul s igy nyers álapotban is bátran fogyasztható. Kérjen az e szakmába vágó üzletekben „Lux“ tejmeket ! Kereskedőknek árengedmény! Vidékre utánvéttel ! Tisztelettel „LUX“ tejipar BrseóO, Egres-u. 10 szám Ócskarezet rézforgácsot és mindenféle ócska fémeket napi áron vesz és elad Kálmán S. fémkereskedő. Timişoara IV. Str Văcărescu 2773 (Bem ) 23, Automobil, Motor-eke Hűtőket, Radiátorokat szakszemen a legrövidebb idő alatt a VICTORIA speciálisan berendezett hűtőüzem készít t Brassó, Katonakórház-utca 4 sz Bratianu Jonel utolsó Interjúja Az elhunyt miniszterelnök nyilatkozata a Sunday Timesben jelent meg . Bratianu veszedelmesnek tartotta a magyarbarát sajtóhadjáratot LONDON. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A londoni Sunday Times interjút közöl melyet az elhunyt Bratianu Jonel, román miniszterelnök halála előtt pár nappal adott a lap munkatársának. A miniszterelnök elsősorban csodálattal emlékezett meg Mussoliniról, azonban megjegyezte, hogy az olasz diktátort külpolitikai optimizmusa egy napon talál akrarata ellenére háborúba sodorja. A Jugoszlávia és Olaszország között fennálló feszült viszony sajnálatos, s a helyzet oly súlyos, hogy Anglia közbelépése nélkül nem látszik megoldhatónak. Ezután belpolitikai kérdésekbe tért át, s az agrártörvénynyekről szólva hangoztatta, hogy Románia nagy súlyt helyez különösen arra, hogy azt nemzetiségre való tekintet nélkül, pártatlanul végrehajtsák. A román nemesek, akiknek birtokait kisajátított nép ■úgy elégedetlenek, mint a magyarok, ellenben a nép, — magyar, román egyformaini — elégeslett (?) II — A magyar impulziv fájl — folytatta Bratianu Jones, — amellyel könnyen el lehet hitetni, hogy más országok fészek érnte háborskodni. Azok azontan, akik ezt vele elhitetik, Európa békéjét «veszélyeztetik. Románia sohasem fog beleegyezni albiba, hogy területéből egy tenyérnyit is átengedjen Mn '»y'i’•országnak. Kétségteleim, hogy a magyarbarát sajtóhadjárat veszedelmes, azonban bízom, hogy Franciaország és Anglia hivatalosan sohasem fogja támogatni ezt a kampányt. Végül a szovjetről is beszélt, mondva, hogy a szovjet erősen mozgolódik, titkos tárgyalásokat indított a területek visszaszerzésére, ami aggasztó jelenség. Huszonöt esztendő Elmondotta : Cetpár Ferenc BECS. (A Brassói Lapok bécsi szerkesztőségétől) —... Fűreának tűnik fel neketni, hogy első operettem, a «Bécsi aszszonyok» bemutatója t óta már 20 esztendő telt el. Élénken emlékezem még arra, hogy Imlilyen nagy izgalmat okozott számomra Girardi fellépése a főszerepben. Nagyon büszke voltam ugyan erre, azonban a dolognak volt egy főbibije. Megfázást kaptam, hogy írjak szerepet a nagy és híres Girardi számlára és sohasem láttam őt. Csodás dolgokat (Meséljek ne kell erről a pompás művészről, én azonban nemi járulhattam el, hogy, sohasem láttana, mivel katona karmesten beosztásom állandóan távol tartott Bécstől. N'erru árulhattami ezt el, mivel nagyon félt mi attól hogy a szövegkönyvet akkor elveszik tőlel. Hogyan is írhatna Girardi számára szerepet olyasvalaki, aki miég sohasem látta őt. Azonban minden jót ment és amiikor az egyik próbán dalaimat ettől a feledhetetlen emlékű színésztől halottam egészen oda voltam". Így kezdődött pályafutásom. . . Még a «Víg özvegy» semi igérkezett világsikernek. Legalább is eleinte ném Lécai Viktor szövegkönyve „reautik”