Brassói Lapok, 1928. május (34. évfolyam, 100-120. szám)
EK® '9. Tóni írta: Molnár Ferenc Reklámról van szó. Jó reklámról és rossz reklámról. Drága reklámról és olcsó reklámról. Kivörösödve kezdte mondatát egy kereskedő: — Amerikában ... — Nem, szóltam közbe — ne is folytassa. A legjobb reklámötletet Európában láttam. Fájdalom, a kitalálójának csak a keresztnevét tudom: Tóninak hívták. A háborít előtt működött, azon a nyaralótelepen, ahol egyszer a családommal nyaraltam. Akkor meg rongyos cipője, volt, de mivel a génié lángja lobogott benne, biztosra veszem, hogy most másnak hívják és valami világhírű vállalat élén áll. Tóni karrierje úgy kezdődött, hogy mikor egyszer este hazamentem, vacsorára nyúl volt és egy üveg francia pezsgő állt az asztalon. Feleségem elmondta, hogy a minap egy ember jelent meg nála (ez volt Tóni) és hozott két üveg Mummpezsgőt, és egy nyulat. A két üvegért és a nyúlért öt békekoronát kért. Feleségem rögtön megvett tőle mindent. Azt a csekély skrupulust, ami egy jó háziasszony Kikében a túlolcsó élelmiszerekkel szemben feltámadt, Tóni azzal a kijelentéssel oszlatta el, hogy a nyulat egy barátja lőtte, a pezsgőhöz pedig árverésen jutott. A nyulat megettük, a pezsgőt megittuk, mind a kettő pompás volt. Egy hét múlva megint megjelent nálunk Tóni. Egy üveg Pomméryt hozott, egy üveg francia likőrt és egy fácánt. Az egész ismét öt koronába került. Feleségem, finom érzésű nő lévén, csak igen halvány célzást tett arra, hogy lopott dolgok szoktak ilyen olcsók lenni, de Tóni ismét megnyugtatta: a fácánt a barátja lőtte és az italok egy tönkrement csemegeüzlet elárverezett raktárából valók. Nincs kifejezés arra, hogy egy szenvedélyesen jó háziasszony lelkiismeretét mily kivinya ilyen esetekben megnyugtatni. Megettük a fácánt, megittuk a pezsgőt, elkezdtük a likőrt, minden elsőrangú volt. A következő héten ismét eljött hozzánk Tódi, de nem hozott semmit. Csak éppen bejött köszönni. Kapott a feleségemtől egy darab vajaskenyeret és egy szivart, aztán elment. Két hétig nem látták. Egyszer hazajövök este és látom, hogy tíz üveg francia pezsgő áll az előszobában. Kitaláltam, hogy végre megint itt volt Tóni. „Igen", — mondja a feleségem, — „ma már nagyobb stílben dolgozott“. És megtudom a következőket: Tóni izgatottan jelent meg reggel és közölte, hogy az elárverezett raktárból nem kevesebb, mint száz üveg francia Mummpezsgő kapható. Ez már egy kicsit drágább lesz, mert egy üveg ára három korona. (Ennek a bolti ára akkor tizenegy korona volt.) A feleségem hamar állítson össze az ismerőseiből egy társaságot, és vegyék meg a száz üveget, mert holnap már nem lesz kapható. A feleségem összehívta a szomszédokat, körülbelül tizenöt család állt össze és megvették a pezsgőt, így jutottunk mi tíz üveghez. • Tóni átvette a háromszáz koronát, leszállította a száz üveget, diszkréciót kért és eltávozott. Néhány nap múlva vendégeink voltak és felbontottunk egy üveg pezsgőt. Gyanúm már akkor kezdődött, mikor a dugó nem pukkant. Az üvegben közönséges, halványsárgára festett víz volt. Ugyanez volt a többi kilenc üvegben és a szomszédok közt felosztott többi kilencven üvegben is. A csomagolás, a vignetta, a dugó, minden rendben volt. Senki nem mert egy hangos szót szólni Tóni ellen. Abban az időben tizenöt férj mondta tizenöt feleségnek: „Úgy kell neked“. Az én feleségem napokig sírt, miközben ezt hajtogatta: „Már nem is a pénz fáj, hanem az, hogy anyi családot tettem szerencsétlenné!“ Ezzel ellentétben nekem a pénz fájt, mert én nem sajnálom az olyan családokat, amelyek lopott pezsgőt akarnak venni olcsón és ehelyett becsületes úton szerzett halványsárga vizet kapnak drágán. És szememben Tóni etikai magaslatra emelkedett, mert most már biztos volt, hogy az igazi pezsgőket nem lopta, hanem drága pénzen vette az üzletben, reklámcélokból veszteséggel adta el és végül reánk sózta saját gyártmányát, aminek csak egy hibája A bőrkiütések A Kadum-kenőcs a szökéseket szárítja és eltünteti, egészséges, sima kört csinál Fenséges minden viszketegség és horgyuladás ellen. Sok szenvedést elkerülünk idejében használva a Kadum-kenőcsöt egzema, szökések, orbáncz, ruh, kiütések horzsolások, hemoroidok, var, sümöcs ellen, volt, hogy egy kissé drága volt. Ezért nem múlik el csodálatom Tóni iránt és ezért nem irigylem tőle azt a nagy pozíciót, amelynek ma bizonyára örvend, sem a négy berlini bérházát, a villáját és jachtját a Riviérán, a nagy amerikai túrakocsiját, és a két kis városi auláját, a folyószámláit Svájcban, Londonban és Newyorkban, sem a kezdődő véredényelmeszesedését, amelyet ilyen kéjelgő életmód mellett valószínűleg már konstatáltak nála. TTVTvTvVVvTTFWTVVTTWTVVWvVWVWVVVVWVWVWTVwTTVTVTVWTTVVWTTVTV ..__* —_____*_____RK. Intimus negyedórácska az aradi megyei prefektus szárnysegédével Hogyan készül egy községi tanács feloszlatása — Vulpe főnök úr, a szárnysegéd nyilatkozik — közbe elővezetési parancsot adnak ki ellene — Gheorghescu megyei prefektus purifikál a „megbízhatatlan“ községi tanácsokban Arad. (A brassói Lapok tudósítójától.) Az öreg szolga beszél:— Nem kérem, a prefektus ur még nincs itten, de talán Vulpe főnök ur. .. . Már nyílik is az ajtó, és a világ legszeretetreméltóbb modorával fogad minket Vulpe ur, a főnök. Felteszi az obligát „mivel szolgálhatok" kérdést és mi lelkünk őszinteségével kérdezzük: — Tényleg megtörténjek a városban beszélt rendkívüli szabályok foganatosítása? A főnök úr nevet. Hová gondolunk mi? Rendkívüli szabályok? Naivitás nem tudni, hogy ez a nemzeti parasztpárt ócska trükkje. — Tudják kérem, azt hirdetik, hogy Aradról háromezer ember megy Alba Juliára. Én mondom — antre nous — még száz sem megy a valóságban. A paraszt unja őket, tizenöt lejért kínálják a röpcédulákat. Hallott már ilyet? Unják őket. A bukaresti út és egyebek. Irigyjék el nekem.... Meg vagyunk hatva. Vulpe úr olyan sulimus, hogy tehetetlen nem hinni neki. Elmondja az éjszakai gyűléseket, amiket Papp C. István porhintésül rendez. Hadd higyyék, hogy csak éjszaka jöhetnek össze. A főnök úr még mindig mosolyog: — Más egyébben szolgálhatok? — Mi van a szombathelyi községi tanácsosai — bátorkodunk a második kérdéssel — úgy tudjuk.. V7V0TTT7T7T77VT77707T777V7V777777T7TV7V777777777777777777777777777777 Szépség-fiatalság titka DSH30B2EB£a0aBaSSa®|8ftS›föla ■aB 2717 az arcbőr helyes ápolása. Ez pedig csak (kizárólagosan* a világhirű Mária SsqpBC |||»@^|í«-me,ét’heí®s,-Száraz és zsiros krém 99 u 18 lej. Postán is megrendelhető!150 lejnél portó- - , , »BflaMSHBB Suesmentes szétküldés. Minenütt kapható. Főlerakat: i/SáSZaf"gyOgySZ gfiaF, Tg.-ICUrSS. ára 35 tej Puder 20 és 35, szappan — Eb, lári-fári, — argumentál a prefektus úr helytartója. — Nem tudnak önök semmit. Szabálytalanságok történtek és punktum. — De mi úgy tudjuk, hogy itt fegyverbaráti belvillongásokról van szó. A lupistákkal való szakítás eredményének mondják a szombathelyi községi tanács feloszlatását — Igen a lupisták. — Széles és gúnyos mosoly vonul el a főnök arcán — a lupisták. A Páncotcanak és társaik. Akik kommunisták voltak, majd mérsékelt szocialisták, s ma burzsujuk. Jól néznénk ki velük. Megbízhatatlanokká váltak és ezért oszlattuk fel a szombathelyi községi tanácsot. Egyébként mindjárt átmegyünk a referenshez. Az ügy referense kikeresi az aktákat, s kiderülnek a lupista községi tanár bűnei. Holmi tenyész apaállat takarmány szabálytalanságok. Zabot vettek licitáció nélkül. No és ismerjük Gheorghescu megyei prefekt urat, mennyire vigyáz mások becsületére és közhivatali ténykedéseire. Úgy látszik, úgy gondolja, ha már ő ellene bűnügyi eljárás van, folyamatban, munkatársai és alantasai legyenek fedhetetlenek. És ez nagyon helyes lehet. Csak az a kár, hogy a tupisták fegyverbarátsága alatt kevesebb szigorral, mondhatnám, teljes elnézéssel kezelték a község tanácsának ügyet. S csak mióta, — hogy Vulpe főnököt idézzük: — liberális szempontból megbizhatatlanok lettek Lupuék, azóta purifikálnak ellenük oly dühös szigorral. Merengésünkből Vulpe úr riasztott fel: — Láthatják, mennyire igazságosak vagyunk. Én mint a liberális párt titkára, ha le akarok nyomni egy tanácsot, gyakran keresem fel Popescu referens urat. És bizony órákig kell kapacitálnom, amíg megfelelő okot találunk, mert a referens úr csak legálisan jár el. — Na nincs is olyan nagy baj, hisz pár óra után egy jólszuperáló tanácson lehet olyan :_'oui LAI OK 1928. mii.jus 2. A Romániai Gyáriparosok Szövetségének választmányi illése Temesváron „Az adóterhek, a vám és vasúti tarifák válságba kergették Erdély és a Bánság gyáriparát“ — Előkészítették az országos közgyűlést Temesvári szerkesztőségünk jelenti: A Romániai Gyáriparosok Szövetsége az országos közgyűlést előkészítő választmányi ülést szombaton este tartotta meg Temesvárott. A Regát és Erdély gyáriparának vezérférfiai pénteken este érkeztek meg a Bánság fővárosába. A pályaudvaron ünnepélyes fogadtatásban részesítették az érkezőket." Szombaton délelőtt és délután a Gyapjúipar, a Turul, a Kalapgyár és több kisebb gyír telepeit látogatták meg. Délután fél hét órakor nyitotta meg Busila Sándor szövetségi elnök az országos szövetség központi választmányi ülését. Az ülésen a harmincöt vendéggel együtt mintegy száz ember vett részt. Természetesen igen sok temesvári gyáriparos. Busila köszönetet mondott Szana Zsigmond bankigazgatónak a szívélyes vendéglátásért. A vendéglátó ünneplése után komor és komoly hangulat keletkezett mert Mircea mérnök az Ugir igazgatója olvasta föl jelentését, amely az ipar siralmas helyzetéről adott képet. Hangsúlyozta a jelentés, hogy a gyáripart válságba a szörnyű terhek, a vám és vasúti tarifa vette. adóker A jelentés nyomán megindult vitában Popescu Cesar hangsúlyozta, hogy „már folynak a tanulmányok““ a nemzeti ipart támogató törvények megvalósítására.''Trrassóból Copony Traugott panaszolja, hogy Erdélyben még mindig rekvirálnak. A házbérek felemelése miatt — mondta Copony — a munkásság béremelést kér. Ezt el lehetne kerülni, — hangsúlyozta — az új lakbérleti törvénnyel és pedig úgy, hogy ha a rekvirálást, amely csak Erdélyben érvényes, megszüntetik s igy sok lakás szabadulna föl. Busila elnök kijelenti, hogy küldöttséget menesztenek az iparügyi miniszterhez és kérik az új vasúti tarifák azonnali életbeléptetését. Új iparpártoló törvény megalakítását. Akciót a valuta stabilizálására. Marino bukaresti gyáros hangsúlyozza, hogy Erdély és Bánság és a Regát gyárosai ismerjék meg jól egymást, mert gyakran előfordult, hogy erdélyi gyár produkcióit külföldinek tartják. Rácz dr.. Kolozsvárról a napirend során tiltakozik az ellen, hogy a gyárak 0,20 százalékot kell fizessenek a számlaérték után. Copony a súlyos adóterheket panaszolja, és rámutat arra, hogy Erdély a minta arra, miként nem szabad adót kivetni. Felszólaltak még Marcus Mihály dr. aradi bankigazgató és újból Popescu Caesar. A gyűlés után a Ferdinánd szálló télikertjében bankett volt. 11. 777 VV 777 VTVV 777 TV 7VV 77 777 TV 7VT