Brassói Lapok, 1928. május (34. évfolyam, 100-120. szám)
4. olds. 99. szám. BRASSÓI LAPOK 1928. május 2' —ass sr^;ssmami: i~ &•■ A mehalai tömegmérgezés Csütörtökön kezdik az exhumálásokat Temesvári tudósítónk jelenti: Megírtuk, hogy névtelen feljelentésen kívül egy gyanús konkrét eset is tápot adott a mehalai tömegmérgezési hírnek. Az állítólag mérgezésben elhunyt fiatalembernek egyes testrészeit egy héttel ezelőtt elküldték az országos bűnügyi vegyvizsgáló állomásra, de még arról nem jött vissza a jelentés, hogy a szerencsétlen fiatalember valóban „mérgezésben”* halt-e meg. Safirescu vizsgálóbíró helyt adott annak a kérelemnek, hogy egyes gyanús körülmények között elhunyt fiatalembert exhumáljanak. Az eddigi nyomozás szerint az exhumálásra kijelöltek eseteiben az előkeresett orvosi vélemények arról szólnak, hogy a most gyanús halálesetek természetes uton következtek be. A temesvári anyakönyvi hivatalban jegyzéket készítenek az 1923. évtől a mai napig Mhhalaban elhalt emberekről s mindegyik jelentést megvizsgálnak arra nézve, hogy az illetők milyen betegségben haltak meg. A névtelen feljelentés szerint igen sok a gyanús haláleset. Legérdekesebb volna tudni, hogy ki az a gyanús élő egyén, akit tömegmérgezéssel vádol a mehalai névtelen. Erre azonban nem tudtunk felvilágosítást kapni. Az első exhumálást csütörtökön délután eszközük a mehalai temetőben. A temesváriak kíváncsian várják, hogy az exhumálás után lesz-e letartóztatás? A pénz kimehet a külföldi sorsjegyekért, de a sorsjegyet a posta visszaküldi Le kell mondani a Kolozsvár. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A bécsi osztrák osztálysorsjegyekről van szó, amelyekkel tudvalevőleg Romániában is sokan játszanak. Az igazság kedvéért itt meg kell ugyan jegyeznünk, hogy egy régebbi törvény megtiltja a külföldi sorsjegyekkel való játékot, ennek dacára is azonban úgy Erdélyben, valamint a régi királyságban is számosan kísérlik meg szerencséjüket külföldi sorsjegyjátékokkal. A romániai állampolgárok a posta útján utalták át a bécsi bankházakhoz a kisebb-nagyobb öszszegeket, amelyekre az osztrák bankházak azonnal válaszolni szoktak. Az utóbbi időben azonban a bécsi válaszok egyszerre csak elmaradtak, annak dacára, hogy a pénzküldeményeket Romániából továbra is szorgalmasan küldözgették. Rövidesen kiderült, hogy a bécsi bankházakhoz tömegesen érkeztek vissza a Romániába címzett levelek, amelyeken mindöszsze csak ennyi állott: „Retur Wien prohibit (tiltva)." Naponta százával érkeztek vissza ezek a levelek, különösen Kolozsvárról és Nagyváradról, nemcsak az egyes bankházaknak, hanem minden osztrák főámsítónak is. Eddig rendben is volna az ügy, hogyha ugyanezt a tilalmat kiterjesztették volna azokra a pénzküldeményekre is, amelyeket Romániából utaltak át román állampolgárok főnyereményeiről ezeknek a bécsi bankházaknak a címére. Mert mi is történik így? A romániai posta nem engedi be a Bécsből küldött sorsjegyet ugyanakkor azonban innen továbbítja a pénzküldeményeket, amelyekre a választ, illetve a sorsjegyeket hiába várják a román állampolgárok százai. Kérdést intéztünk Jacob kolozsvári postaigazgatóhoz, aki az ügyre vonatkozólag kijelentette munkatársunknak, hogy még egy régebbi törvény kategorikusan megtiltja a külföldi sorsjegyeknek Romániába való beengedését a belügyminisztérium engedélye nélkül. A posta ezt még tudja ellenőrizni, de azt nem tudja megakadályozni, hogy a Romániából Bécsbe átutalt pénzküldeményeket azon oknál fogva, mivel nem tudják, hogy milyen célzattal történnek azok. A bécsi bankházaknak és a romániai állampolgároknak a sorsjegyeken kívül lehetnek ugyanis másfajta összeöttetéseik is. A kolozsvári postaigazgató nyilatkozatához mindössze csak annyit fűzünk hozzá, hogy miniszteri rendelettel kellene valamilyen módon odahatni, hogy egy régebbi törvény tiltó paragrafusaiból a román állampolgárok ezreire ne háruljanak súlyosabb károsodások. Mert — úgy látszik — a posta ezen, legalább egyelőre valóban nem segíthet. TV’sTwwmmvfwmrmTmmmmTT mmrvTymrT wwwtvvttvvtv Látogatás a világ legkisebb államában Három tagból áll a rendőrség és mégis rend van Vaduz. (Lichtenstein fővárosa.) Az 1400 lakost számláló főváros, Vaduz uccáján sétáltam alkonyatkor. Az újjáéledő föld szaga leng körül. A hazafelé tartó tehéngulya lepi el az utat, a „főváros“ „főuccáját". A fehér-barna tehénházak közül szép, kék csákó emelkedik ki. Tekintélyes magasságban hordott ünnepépélyes szín. A rend őre? Valóban! A rendőrállomány egy része. Éppen egy harmada. Három rendőr egy államban; három magas, kék csákó — és rend van! Szükség esetén alarmirozható katonaság? Ez is lehetetlen. Mert Lichtensteinben sok évtized óta nincs katonaság. Fegyvertények egyetlen emléke az uniformisos ember a vár múzeumában, — ez is viaszból. * Ebben a csodálatos államban forradalom és börtön után érdeklődtem. A börtön a kormányzósági palota földszintjén van. Hat központi fűtéses cella. És hány rab? Egy sem! Nincs lakó ... A rajna-parti államocska 10.000 lakosával Európ szívében fekszik, Zürich két, Páris 14, Milano 8, Bécs 15 órányira fekszik. Vaduz, en miniature főváros, szeme az európai metropolisok közlekedési hálózatának. A békének ez a csodálatos szigete egyszer, — talán — még nemzetközi konferenciák színhelyévé lesz. Lichtenstein felületének megismeréséhez egy nap bőségesen elegendő. Hiszen hosszában egy óra alatt átutazol az államon anélkül, hogy a gyorshajtási határt átlépnéd. És szélességében gyalogosan is elegendő 4 óra, hogy átjuss az államot formáló völgyszalagon. Mezők, szőlőhegyek, gyümölcsösök mélyén rejtőznek a parányi lichtensteini falvak. Ezeknek nyugati határvára az örökfolyásu Rajna. Omladozó, középkori lovagvárak emlékeztetnek a múltra. Az országban nincs szálloda, csak egyszerű vendégfogadók, tiszták és kellemesek. A lakosság udvarias. Minden lichtensteini előre köszönt. És a becsület fantasztikus. Egy schaani korcsmában hagytam a pénztárcámat, amikor két óra múlva a vendégfogadóba értem, már ott volt a gazdánál, — én nem is tudtam, hogy elveszett, — egyetlen centimnyi hiány nélkül. — Kérem, itt ebben a környezetben, még a világ legtolvajabb idegenje se lop, — mondotta egy kereskedő. Számbavehető idegenforgalma nincs. Lichtenstein nem rendezkedett be a kényelmet szerető globetrotterek ízlése szerint. Vaduz hegyre kapaszkodó várának ormán a kék-piros nemzetiszinű zászlót lengeti a szél II. János, az agg uralkodóherceg, az utolsó német monarcha, csak ritkán rándult ki bécsi palotájából országába. Pedig népe egész különösszeretettel övezi körül — és pedig minden ok meg van erre. Az uralkodó 88 esztendős, ez év november 12-én lesz trónolásának 70 éves jubileuma. Lichtenstein államocska mintegy 200 évvel ezelőtt, 400 ezer akkori forintért került a hercegi család tulajdonába. I. János az 1813-as lipcsei csata után belépett a német államok szövetségébe. Az államszövetség 100 főnyi hadsereget tett kötelezővé Lichtensteinnek. E sereg 1868-ban vonult utoljára a Butorvásárlás bizalom előlege Ha jó bútort akar venni, ne sajnálja az utat MAROSVÁSÁRHELY-re és tekintse meg Székely és Réti erdélyi részi bútorgyár rt hatalmas raktárait. STSSat* zongora és pianino gyárak képviselete. — fl-SEJelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. v v ^ WW WWW WWT V garibaldisták ellen. A visszavonulás után leszerelték a haderőt. És pedig alaposan! A genfi leszerelési konferenciák tanulhatnának. Azóta nincsenek katonai terhei ennek a szerencsés országnak. Lichtenstein államának fonákságai közé tartozik, hogy forma szerint még hadi állapotban van Poroszországgal szemben. Az 1866-os prágai békekötésnél ugyanis megfeledkeztek a hercegségről. Lichtenstein uralkodó hercegét, mint Európa egyik leggazdagabb főurát ismeri a világ. Népe, mint „államatyát“ tiszteli. Ő, aki már több mint 60 esztendővel ezelőtt gyakorlatban is megvalósította az általános leszerelés elvét, 1862-ben olyan alkotmányt adott népének, amely a legszocialistább államoknak is mintaképül szolgálhatna. Ez alkotmány szerint a teljes emberi szabadságot élvező polgárok egyetlen centnyi adót sem fizetnek, s a valóságban az uralkodó adófizetője népének. Egy olyan Darányi állam, mint Lichtenstein, gazdaságilag nem lehet önálló. Ezért 1852-ben vám- és pénzunióra lépett Ausztriával. Akkor pedig, amikor a monarchia, — a háború utolsó évében — a gazdasági krízis lejtőjére jutott, Lichtenstein uralkodója egy, merész, és bámulatraméltóan távolbalátó lépéssel pénzügyileg Svájccal társult, így mentette meg országát az infláció veszélyétől. Az 1924. január elsején véglegesített szerződés szerint Lichtenstein azonos vámterületet képez Svájc országával. A Lichtenstein területen levő vám- és határrendőrségi hivatalok mindkét ország zászlaja alatt működnek. A hivatalnokok sapkáit kettős címer díszíti. A postaforgalomban az államocskának különélyegei vannak. Ezek a gyűjtők csemegéi. Az állam bel- és külügye szigorúan önálló! Az alkotmány szerint 15 tagú parlamentet választanak. Tehát minden 750 polgárra esik egy képviselő. A képviselőház két kormányzósági tanácsot választ, akik a hercegtől kinevezett kormányzósági elnökkel intézik az ország ügyeit. A parlamenttől hozott törvények szentesítője maga a nép. Ugyanis a törvények csak akkor léphetnek életbe, ha a népszavazás eredménye elfogadó. De az állam minden kiadása is a nép közvetlen ellenőrzése alatt áll, így például vasárnap népszavazás lesz, hogy a vaduzi kormányzósági épületet 10 ezer franknyi költséggel modernizálják-e. Boldog állam, ahol a polgárok igy vigyáznak uralkodójuk pénzére. Mert hiszen ők maguk adót nem fizetnek, csak a herceg fizet. Ifj. L. J. Tyv yyvv TV vv TyTV T yvvvTV T rrvvv TTyT A tessesvári Morona-szálléstan áthelyezése miatt agyonlőtte magát egy jegyző Temesvárról jelentik. Tegnap délben a Korona szállóban Jezevi község jegyzője, Kristóff Mátyás öngyilkossági szándékból négyszer magára lőtt Amikor a szálló személyzete berontott Kristóff Mátyás szobájába, a szerencsétlen ember kiszenvedett. A vizsgálat megállapította, hogy három golyó a mellébe, egy, pedig a szájába hatolt Kristoffnak. A szekrényen három levelet találtak. A családjának ir. A rendőrséghez az alábbi sorokat írta: „Meguntam az életet. Vagyonilag, testileg tönkrementem. Állásom miatt örökös zaklatásnak vagyok kitéve. Nem bírom. Ne boncoljanak föl. Temessenek el minél előbb “ A jegyző hozzátartozói azt mondják, hogy terembe való áthelyezése miatt lett öngyilkos Kristóff. Az ügyészség a temetésre engedélyt adott.