Brassói Lapok, 1929. március (35. évfolyam, 48-73. szám)

1929-03-10 / 56. szám

1929. március 10. "yr­'fMWttwr.^ we«r ~ 1 iii ii «i »nun ii'ii I" ■*nm A. oldal, 96. sznm frw­­wwtww,TMK BRASSÓI LAPOK Háromtagú bizottságot’ küktek ki a jeenségi kérdésben beérkezett indítványok k­o­mányozására Stre­emannt és Dandurand­ot kibuktatták a bizottsági ta£ok közül — Lenriye’ország ffoncsolta el az ötösbizottsá­g tervét — A Manchester Guar­dian szerint a kisantant álamok közös tronkba tömörültek a kisebbségi kérdés rendezése ellen Genf, március 8. A Népszövetség szerda délelőtti ülése ti­zenegy után kezdődött meg s csak jelentékte­­len ügyeket tárgyalt. Az elnök bejelentette, hogy a kisebbségi vitát a délutáni ülésre kell halasztani, mert a jogi sza­kértők javaslatainak tanulmányozására kikü­ld­endő tanácsbizottság összetételére vonatkozólag nem sikerült egyön­tetű állásfoglalásra jutni. A szerdai nap legfontosabb problémája te­hát ennek a bizottságnak az összeállítása volt Amint ismeretes, először öttagú bizottság meg­alakítását vették tervbe, amelyben helyet ka­pott volna a javaslattevő Dandurand kanadai delegátusa és esetleg még Németország. Ezt a megoldást tartották célravezetőnek azok, akik a kisebbségi kérdésben a liberálisabb állás­pontot foglalták el. Ezen a véleményen volt a jogi szakértők nagy része is. Az ötös bizottság kiküldése azonban nem sikerült. Hírek sze­rint a terv elgáncsolása Lengyelország „érde­me..“ Zalesky a legélesebben kikelt az ellen, hogy a bizottságban Dandurand és Strese­­man­n is helyet kapjanak Ez volt a két szem­ben álló álláspont második nagyobb összecsa­pása, aminek mindkét részről nagy jelentősé­get tulajdonítottak. A bizottsági tagságnak ugyanis egyformán nagy elvi és anyagi jelen­tősége van. Ez a bizottság fogja összegezni s aztán a nagytanács elé terjeszteni a jogi szakértők indítványát. A kisebbségi kérdés barátai és ellenségei így egyformán lényegesnek tartották, hogy kik kerüljenek bele ebbe a bizottságba. A faltörő kos szerepét megint Lengyelország játszotta azon az alapon, hogy neki külön differenciái is vannak Németországgal. A kisantant álla­mok újra csak háttérben maradtak. Közvetle­nül nem voltak érdekeltek, a kérdés elvi ré­szét pedig elintézte helyettük Lengyelország. Zalesky fellépése a későbbi táviratok sze­rint teljes sikerrel járt. Az öttagúnak terve­zett bizottság három tagja olvadt le s nem ka­pott benne helyet sem Stresemann, sem Dau­di­­rand. A hármas bizottság tagjai a japán, a spa­nyol és az angol delegátusok lettek. A vezér­szólamot természetesen Chamberlain fogja vinni ennek a bizottságnak a tárgyalásain. A francia álláspont tehát másodszor is győzelmet aratott. Az angol sajtó a kisebbsé­gek mellett. Az angol sajtó kisebbségbarát hangja ál­landóan erősödik, mintha C­hamberlain genfi szereplését akarná helyrehozni, vagy befolyá­solni. A Manchester Guardian minden egyes száma hatalmas cikkekben tartja na­pirenden a kérdést. Legutóbbi vezércikkeién ezt írja: h­armincmilliónyi kisebbségben val­­­­tott ki keserű csalódást a Népszövet­ség halasztó magatartása. Aztán a francia lapokból szedett hő idézetek­kel mutatja ki, hogy a kisantant államok kö­zös frontot alakítottak ki a kisebbségi eljárás reformját célzó törekvések ellen meg kell ál­lapítani. — írja a lap ,­ hogy a háború kö­vetkeztében megnagyobbodott államok való­sággal fellázadtak a kisebbségekkel szembeni kötelezettségeik ellen. Törekvéseik kézzel fogható: folytatni akarják a jogászi szőrszál­­hasogatást, a tanács befolyásolását és egyéb cselsz­övényeiket a kisebbségvédelem teljes ki­játszására. A Times megelégedéssel konstatálja, hogy végeredményében mégis sikerült nemzet­közi kérdéssé tenni a kisebbségvédelem­ prob­lémáját s ez csak jó eredményt hozhat.­­ A D­a­­­l­y Expressz szerint Stresemann beszé­de utópisztikus álom, amelyben a „kisebbségi oroszlán jóbarátságban él a szövetségi bárány­nyal.“ Ez a lap jegyzi meg kissé keserűen azt is, hogy Chamberlain vissza­utasította a kana­dai javaslatot s igy a népszövetségi gyűlések közönségének élénk örömére a britt biroda­lom összeütközésbe került egyik domíniumá­val. Ez már külön angol fájdalom. Megegyezés a jugoszláv op­­tánsperben A szerdai nap Magyarországnak mégis ho­zott valami eredményt, Valkó külügyminisz­ter hosszas és beható tárgyalásokat folytatott Kumandi jugoszláv delegátussal a hírek sze­rint megegyezésre jutott vele, hogy a magyar —jugoszláv optánskérdést még ebben a hó­­napban békésen letárgyalják Belgrádban. m venevriTr F* BSTSfl (Hulii! HOZW ipj ! Péntek, szombat, vasárnap : Leánycsapda című hatalmas filmújdonság lesz vetítve. A főszerepben : Hans Stüve, Vivian Gibson, Suzy Vernon. — A film között: ilss Marguerita Dufresne, Franciaország szépség­­királynő­je lép fel személyesen fiz ezüstb?r!an ■ című fényrevüben, ilyet Brassó még nem látott. Dacára, hogy az attrakció maga ese­őként 150 dollár, az igazgatóság csupán a páholy­jegyek árát emelte néhány lejjel. Jön: 1 tifiSzafss fuSlí’ Ivan Mosjoukinn­al a főszerepben «slíuEvh... ^tmamguammtwasmBmm suti vvT­tz?Tmmy?ym­tmTmymmTmvmTTTmvvTtTyr­­mmvrTvm Minden előkészület megtörtént a konkordátum ratifikálására de. Románia és a Vatikán között megkötött konkordátum ma már egészen más szituációba került. Erről egyáltalában szó sem lehet Az általunk kötött és az olaszok ál­tal letárgyalt konkordátumok között semmiféle összefüggés nincs és nem is lehet. A konkordátum ratifikálása idáig csupán azért késett, mert a belső vallási viszonyok nem engedték meg a konkordátum ratifikálá­sát. Azonban e belső vallási kérdés nagyon rövidesen — talán pár nap múlva — már elin­téződik és akkor semmi akadálya sem lehet a konkordátum ratifikálásának. — Tény az, hogy a ratifiálásra való összes formalitások már teljesen elkészültek, csak a kormány intézkedésére várnak, hogy a ratifi­kálásról szóló törvényt beterjesszék a parla­mentbe. Bukarest, március 8 Katholikus egyházi körökben az utóbbi idő­ben megint többrendbeli érdeklődés történt az irányba, hogy a még 1027-ben aláírt konkordá­tum mikor kerül ratifikálás alá. Erre a kér­désre, mely az összes erdélyi katolikusokat nagy mértékben érdekli a külü­gyminisztér­­imhoz közelálló körökből szereztük az alábbi teljesen megbízható információnkat: — A konkordátum — mint ismeretes — alá van írva és igy azon hírek, miszerint a ra­tifikálás tényét az húzta volna annyira ki, hogy a már aláírt szerződésen néhány pontot meg akartak volna változtatni, nem felel meg a valóságnak. Az aláírt konkordátumot, vagy ra­tifikáljuk, vagy nem — de azon már változtat­ni nem lehet. — Egy román újság mint nagy szenzációt tálalta fel olvasóinknak, hogy a Vatikán és a Quirinál kibékülésének következtében Romá­nia részére is teljesen új helyzet következett TT1 TVVTtt7ÎW7V7VfVT?'7TTW?V?rVVVT7TTTTT7VV¥TVTTTtVT7VVTT VTTVWWVVTVV9 Cuza professzor követeli, hogy Simon Böskét fosszák meg a Miss Európa címtől Világpolitikai „szenzációk“ az ameri Bukarest, március 8. Az a tény, hogy az amerikai szépségver­seny európai delegátusai közöt Simon Böske, a magyar küldött nyerte el a Miss Európa ti­m­ét, a regáti sajtó elfogult és soviniszta részé­ben már eddig is igen sok és mulatságos ke­dély hullámzásra adott alkalmat. A múlt héten például az egyik jobboldali orgánum nem ki­sebb szenzációval szolgált olvasóközönségének, mint hogy Simon Böske sikere csupán annak tudható be, hogy az elragadó miss közeli ro­kona Mr. W­aleffnek, az ismert párisi újságíró­nak aki a szépségverseny európai előcsatáro­­zásait rendezi. A szóbanforgó napilap annyira jól volt értesülve, hogy még a rokonság mihé­­r­­iségét is meghatározta, így tudni vélte azt, hogy Waleff és Simon Böske anyja unokatest­vérek, tehát Miss Europa édes unokahuga a nagy rendezőnek. Természetesen nem kell külön hangsú­lyoznunk, hogy úgy ez, mint a többi hasonló értesülés egyszerű kacsa csupán, melyekkel leg­feljebb a kuriózum kedvéért szabad foglalkoz­ni. S éppen ebből a szempontból különös fi­gyelmet érdem­­l a legtribb Simon Böske-szen­­záció, melyet Cuza professzor hivatalos lapja, az Apărarea Naţionala bocsát világgá. A kiváló professzor a cikk bevezető része­ mai szépségversennyel kapcsolatban­ ben hangsúlyozza, hogy Magyarországon Si­mon Böske megválasztása a legkínosabb hatást keltette, mivel Simon Böske a zsidó. S ez a kínos hatás annál inkább érthető mivel köz­meggyőződés szerint a zsilri, melynek zsidó tagjai is voltak, nem ítélt pártatlanul. Ezután a professzor követ­­i, hogy Simon Büskét, mivel nem európai fajból származik, fosszák meg a Miss Európa címtől s ehelyett Miss Palesztinának nevezzék, s ezt a követelést Cuza azzal is indokol­ta, hogy a keresztény köz­vélemény általánosságban tiltakozik Simon Böske „cimbitorlása“ ellen. Ez a tény viszont három dologra enged következtetni. Először arra, hogy világszerte erősödőben van a cuzizmus. ■ Másodszor arra, hogy Magyarországon kü­lönösen rokonsz­ereznek a Cuza elnöklete alatt álló Nemzetvédelmi Liga programul­­ával, a­mely liga tudvalevőleg a legélesebb harcot hirdeti a kisebbségek ellen. Harmadszor azt, hogy a nemzetközi szép­ségverseny nem egyébb titokzatos zsidó operá­ciónál, aminek bizonyítéka , a párisi zsűri csa­lárd ítélete." • Eddig a mulatságos cikkecske, melynek kommentálási jogát átengedjük az olvasó ré­szére.

Next