Brassói Lapok, 1929. július (35. évfolyam, 146-170. szám)

1929-07-03 / 146. szám

, 4. oldal, 146. szám. A bánsági magyarság kétnapos ünnepe Ünnepélyes felhívás a svábokhoz az együttműködésre A bánsági szervezkedés ragyogó eredményei Temesvár, július hó 1. A Magyar Párt bánsági tagozata két na­pos ünnepének kiemelkedő eseménye volt a tagozat nagybizottságának ülése, amelyen Jakabffy Elemér dr. képviselő, központi alelnök a magyar és sváb együttműködés ér­dekében szenzációs beszédet tartott. Ambrózy Andor báró tagozati alelnök nagyhatású megnyitó beszéde vezette be­­ az ülést, amelyen a Temes-Torontál és Szörény megyei az altagozatok képviseletében közel kétszáz delegátus vett részt. Jakabffy Ele­mér dr. közpoti kiküldött üdvözlése után megállapította Ambrózy báró, hogy a bán­sági tagozat egy év óta áll a mai vezetőség illetve az ő irányítása alatt. Emelt fővel, tisz­ta lelkiismerettel állok itt, — mondotta, — mert meg vagyok győződve, hogy kötelessé­günket teljesítettük. (Helyeslés.)­­ Működé­sünknek két része volt: politikai és kulturá­lis. Igyekeztünk harcolni az elnemzetietle­­nedés ellen. Ezen a téren teljes eredményt természetesen mi sem tudtunk elérni, hogy jogos követelésünket teljesítsék. A remények, amelyek az új kor­mányhoz fűztek bennünket, — mon­dotta — nem teljesedtek. Száz sebből vérzünk ma is és orvoslást ma sem kaptunk. Telepeseink, iskoláink szomorú ügye ma is úgy áll, mint a liberális éra alatt. — Kulturális szempontból — folytatta ál­talános figyelem közepette Ambrózy báró, — elmondhatjuk, hogy tevékenységünk pél­dátlan. A legkisebb községbe is elmentünk, hogy magyar kultúránkat terjesszük. Igye­keztünk odahatni, hogy a legkisebb magyar községben se felejtsék el a magyarság nyelvét kultúráját. (Zugó taps és éljenzés.) — Büszke vagyok arra, hogy a magyarság minden rétege felfogta intencióinkat. Mi, akik faluról-falura járva állandó összeköttetést létesítettünk magyar népünkkel, örömmel s büszkén állapítottuk és állapítjuk meg, hogy mindenütt szívesen és örömmel fogadtuk és hogy önzetlen, nemzetmentő munkánk nem volt eredménytelen. Jakabffy Elemér beszéde. Jakabffy Elemér dr. a következő szónok. — Megállapítja, hogy az a lelkes, kiter­jedés eredményes munka, amely egy eszten­dő óta­ a Bánság magyarsága életében folyik, Ambrózy Antal bárónak köszönhető. (Szűn­ni nem akaró éljenzés.) A mai politikai hely­zet ismertetését Bethlen György gróf párt­el­nök Nagyváradon tartott nagy beszéde után feleslegesnek tartja most ismertetni, öröm­mel látja, hogy a bánsági magyarság a két­napos temesvári magyar ünneppel elérte cél­ját: egész magyar valójuk meg­nyilvánulá­­sát a nyilvánosságnak hozták. — A régi egyházatyák észrevették, — folytatta, — hogy a junius 29-re rendelt Pé­­ter-Pál napi officiumban főleg Péterről esik szó, amiért is a következő napot Pál apostol nevének szentelték. Ez a két tényező: Péter és Pál a Bánságban is megvan. Mindkettő egy nagy világeszméért harcol és a római császárok diktato­­rikus hajlamait öröklők vértanúha­lálra ítélték mindkettőt, mert ez a két tényező a magyar és a sváb nemzeti­kisebbség. A halálra ítélők a kettő között is kü­lönbséget tesznek, amint különbséget tettek Nero Claudius császár közegei Péter és Pál között, amikor az egyiket a megszégyenítő keresztre feszítették, míg a másikat csak pal­las általi halálra ítélték. Úgy érezzük, hogy a nemzeti sovinizmusból diktatórikus hajlamunk nekünk, magyaroknak még a megszégyenítést is osztályré­szül igyekeznek juttatni, de végered­ményben csak ez a különbség amit köztünk és a sváb testvérek között tesznek. — Nekünk, bánsági magyaroknak és svá­boknak csak egy helyes politikánk lehet. Mi nem állhatunk sem a magyar, sem a német imperialista politika szolgálatában. Nem néz­hetjük azonban tétlenül a román soviniszták munkáját sem. Mi holmi „atmoszféra-teóri­ákkal" ezektől kegyelmet nem remélhetünk Nekünk csak egy feladatunk lehet, miképp mindenkor nehéz időkben, válvetetten egy­más mellett állani az emberi szabadságjogok harcában, mert csak így teljesíthetjük törté­nelmi hivatásunkat és biztosíthatjuk fenn­maradásunkat. Ha más útra térünk, pusztul­nunk kell.... Jakabffy Elemér beszédét percekig tartó tapssal és ovációval fogadta a gyűlés. Ambró­zy báró javaslatára egyhangúlag kimondják, hogy a beszéd teljes egészében jegyzőkönyv­be foglaltassák. it végzett a bánsági tagozat Dr. Paál György főtitkár olvassa föl ez­után a legagilisabb magyarpárti tagozat évi jelentését. Múlt év június 29-én a tagozatnak 48 önálló­ és 14 nem önálló altagozata volt. Ma az önálló tagozatok száma Temestorontálban 16-tal, Szörényben 12-vel, Krassóban 2-vel, összesen 30-cal szaporodott, ugyhogy ma 78 tagozatunk van és a 78 önálló tagozat mel­lett még 20 községben van nem önálló ma­gyarpárti szervezet. — Nagy hálával tartozunk a sajtónak —­­mondja a jelentés. A nem helyi lapokon kívül különösen a Brassói Lapok mindenkor a leg­­teljesebb elismerés hangján írtak tagozatunk működéséről, amelyet — talán nem is alapta­lanul, — példaadó mintának állított Románia magyarsága elé. Aki dolgozni akart, ebben a tagozatban nagy működési teret talált. Klikkérdek, szemé­lyi ellenszenv, vagy rokonszenv a magyar ügy rovására ebben a tagozatban nem juthatott szóhoz. Ebben a tagozatban egyformán jól érezte magát u. ng ur és paraszt és az arisztok­rata elnök mutatott elsősorban példát min­denkinek arra, hogyan kell megbecsülni az egyszerű gazdaembert, iparost, munkást, sőt földhözragadt napszámost is. Ebben a tagozat­ban egész sereg olyan tagozat is van (Temes­­vár-Mehala, Rónácz, Blaskovits-telep, Briván­­telep, Kardostelep, gyárvárosi munkás­telep) ahol a tagok éppen úgy, mint a vezetőség túl­nyomóan fizikai munkások közül kerültek ki. . . A sérelmek orvoslása terén, — sajnos, — itt se igen van siker. Ezen a téren ered­ményt csak az országos politika hozhat. A temesvári piarista gimnázium elro­­mánosítása teljesen befejeződött. A konkordátum nagy csalódást hozott ennek a hatalmas kultúrintézménynek meg­mentése ügyében is... Jelenleg a volt belvárosi róm. kath. pol­gári iskola, jelenleg algimnázium az utolsó magyar nyelvű fiúközépiskola a Bánságban... A nemzetmentő tevékenységnek azért van­nak maradandó sikerei is. Az önálló lista eb­ben a tagozatban 10.000 szavazatot kapott, hol­ott a magyarok lágy része nincs felvéve a vá­lasztási listákba. Ez az eredmény aránylag a legszebb az egész országban. Temesváron 4000 szavazatot kapott a magyar párt, amivel beigazolta, hogy Temesváron is a magyar párt a legerősebb politikai párt. Hallé! Erdélyiek Hallé? Bukarestben! 3266 GRAND RESTAURANT CAFFE PARCUL OTETELESEANU BUCURESTI StR. MATEI MILO, (Teatrul National mellett) BOHM BANDI is Társa Transilvania-étterme. Pontos és gyors kiszolgálás. Erdélyi tájborok. Estenként CSÓKA JÓZSEF erdélyi cigányprímás és zenekara hangversenyez. BRASSÓI LAPOK rs 19. Július 3. Iizl­llinhDen i _ SULAVICI LIPSCANI 37 BUCUREŞTI MONICA. KÖTÖTTÁRU harisnya, törülközők, fehérnemű, selyemáru, cipő, stb., stb., stb. »TTmmTT rrrrrrvwwrwT u»Tvmm A kereskedelmi és iparkamarai választá­sokra benyújtott egyetlen jelölő lista paritá­sos megegyezés alapján készült el és kielégítő számban szerepelnek rajta magyar iparosok és kereskedők. Legeredményesebb munkát kulturális té­ren fejtett ki a tagozat. Az elmúlt télen 30 fokos hidegben is járták a lelkes csoportok a falvakat, tanítást és szórakoztatást­ nyújtva a magyar lakosságnak. Tartottak vándorelő­­adásokat a műkedvelő társulatok is,­ ame­lyek közül külön kiemelendő a Krizsán-tele­pi­ A bánsági Magyar Ház építése már meg­kezdődött. A Magyar Háznak ma már meg­van a miniszteri működési engedélye­­is. Re­mélhető, hogy a ház jövőre már tető alatt lesz és elhelyezést nyújt a párt a népirodá­nak, a Temesvári Magyar Nőegyletnek, a Temesvári Magyar Dalárdának, az Arany­ János Társaságnak és más magyar alakulat­nak is. Előmozdította a tagozat gazdakörök léte­sítését is az Erdélyi Gazdasági Egyesület jogi személyisége alatt. Népnaptárt adott ki, a­mely szép sikert ért el. Ingyenes Népirodá­jában 1926 második felében 146, 1927-ben 233, 1928-ban 1750, 1929-ben, bár még csak félév telt el 2992 aktaszámot iktattak. Gazdasági és egyben kulturális programm is a tervbe vett temesvári magyar tanoncott­­hon és két mezőgazdasági vándortanító állan­dó alkalmaztatása a tagozat területére. Paál György dr. jelentését percekig tartó ováció fogadta. Elnök javaslatára kimondja ekkor a gyűlés, hogy a tagozat neve a jövő­ben Bánsági Magyarpárti tagozat lesz és a vezetőség kiegészítését szavazza meg. A bánsági központi pártvezetőség tagjaivá vá­lasztják Nemes Elemért, mint alelnököt Szö­rény megye részéről és a következő tagokat: Báró Radosovszky Mihály, Fernbach Zoltán dr., Hajdú Frigyes dr., Lázár László, Lőrincz István, Begina Miklós, Manassy Gyula.­­ A nagybizottságot ez intézőbizottsági ülés 30 új taggal egészítette ki. Ezután Németh Kálmán tartott nagy tet­széssel fogadott beszédet, amelyben a bánsági falvak sérelmeit sorakoztatta fel. Veterány dr. javaslatára táviratilag ü­dvözlik gróf Bethlen György pártelnököt, majd a gyűlés utolsó szó­noka Hajdú Frigyes dr. emelkedik szólásra. Hajdú dr. az újonnan megválasztottak nevé­ben mond köszönetet. A még sokáig emlékezetes temesvári gyű­lést Ambrózy Andor báró tartalmas buzdító beszéde zárta be. Délután a magyar népünnepély folytató­dott a temesvári Duna-parkban. Megtartották a magyar lakodalmat, a dalárdák és műkedve­lő társulatok versenyét, a tárgysorsjátékot és tucatnyi más ötletes akvizíciót. A temesvári magyar ünnep a késő esti órákban fejező­dött be.

Next