Brassói Lapok, 1930. augusztus (36. évfolyam, 169-190. szám)

1930-08-06 / 169. szám

A RA 5 £EJ SU. DTK Szerda, 1930. augusztus ° XXXVI, évfolyam 169 szám TELEFON-INTERURBAN: Szerkesz- POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség * Kiadóhivatal -Jt Nyomda tőség és kiadóhivatal 1—7? és 82 szóm Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. BRASSÓ. KAPU-UCCA 64—66 SZÁM AZ ORSZÁGOS GAZDASÁGI KRÍZIS MEGRÁZÓ TÜNETEI A SZÉKELYFÖLDÖN tiyei-gyó népe már bejelentette a csődöt A 26 tagú „népbizotfság“ a kamatok és törlesztések fizetésének beszüntetésére tett indítványt a Magyar Párt gyergyószentmikfösi népgyüfésén. „Elérkezett az utolsó óra, mert nem bírjuk tovább“ Gyergyószenfmiklós, augusztus 4. Az Országos Magyar Párt gyergyói tagozata vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tar­tott. A gyűlés összeLivásának kívánsága. a népből indult .ki. V tagozati elnökség < nge- /' <’ <t az .'Italános óhajtásn'&k, ändert a legtel­jesebb elismerést érdemelte ki. Jól tette, na­gyon jól tette, hogy a teljes mértékben indo­kolt népi elkeseredés sokféle zavaros hullám- torlódást igyekezett átszűrni ezen a hivatalos jellegű és törvényes formájú népgyülésen. Jól és okosan tette, hogy nem riadt vissza a koc­kázattól, amit ennek a gyűlésnek a megtartá­sa valóban jelentett, hanem odaállott a fel­gerjedt indulatok forgószelébe s amennyire az adott körülmények között lehetett, odaköl- csönózte a maga higgadt, elfogadható és fel­használható formáit a népakarat leszeliditett, de éppen ezért értékesebb megnyilatkozásá­nak. Nem lett volna végzetesebb a mostani kö­rülmények között Gyergyó népére semmi, mint az, ha a Magyar Párt akár akaratosság­ból, akár túlzott óvatosságból nem vállalja a már-már ijesztő méreteket öltő elkeseredés zsilipezését. Elismerés illeti meg. hogy kötelességét he­lyesen ismerte föl, illetve nem ismerte félre. Jelen pillanatban még nem tudjuk hogy a meg­lehetősen viharos és elkeseredett hangulatban megszületett határozatok gyakorlatilag milyen eredményeket nyújthatnak a gyergyói népnek. Ám fontos, nagyon fontos az, hogy a határo­zatokba foglalt kívánságok teljesítésének ki­harcolására a Magyar Párt időt kapott azzal, hogy az önitélkezés veszélyének elhárításával rendes és semmiképpen sem kifogásolható me­derbe terelte a fellobbanó indulatokat. A gyergyói rendkívüli közgyűlésnek ez az első nagy, gyakorlati jelentőségű eredménye. Ez az eredmény azonban nem olcsó siker, ha­nem olyan drága kamatra fölvett pénz, ami­lyen drágán annak idején és sajnos még most is, oitani bankok adták ki kölcsöneiket a szé­kel ységnek. Nagy kamat jár ezért a sikerért. Az, hogy az ^Országos Magyar Párt most minden erejével, minden felkészültségével, minden egyéni érdek és érdekeltség azonnn li kikapcsolásával fogjon hozzá s hn kell, nagy áldozatokkal is hajtsa végre azokat a határozatokat, amiket a népgyülés elfogadott és megszavazott. Mindenki meggyőződhetett, ak; ezen a gyűlé­sen résztvett, hogy a hurt tovább feszíteni már nem lehet s hogy a tehetetlenség, bármilyen okból is származzon az, beláihatailan veszedel­mekkel járhat. És ezek a beláthatatlan vesze­delmek most is, mint mindig, magára a népre hullanak vissza. Gyergyó népe öngyilkosságra készül azért, mert nem birja tovább a lassú iegyilkoiásáil Ez az, ami ott most erjedésben van s ami a gyűlésen elhangzott felszólalásokból és előter­jesztett határozati javaslatokból minden kétsé­get kizáróan kiöexíilh TiiKIjo" módot, háljon tornait a Magyar Párt arra, hogy igenis leszorítsa a bankkama­tokat s lehetőség nyíljon a székegységnek ar­ra, hogy fojtogató adósságaitól megszabadul­hasson. Elérkezett a tizenkettedik óra, ami­kor már tenni kell valamit, hogy a ba j elke­rülhető legyen. Lássák be ezt az érdekelt ban­kok is, amelyek ellen a népitélet készül fel­emelni a szavát. Róluk is szó van, létérdeküket veszitik szem. elől, ha szükkeblüek, elzárkózottak ér kör»y-> nyelmüek lesznek. De'szó van a népről is. ar­ról a népről, amelyből túlságosan jól éltek ed­dig. önmagukért és a népért kötelességük megtenni mindent, ami szükséges ahhoz, hogy az elkeseredés esetleg meggondolatlan for­májú megelevenedése a legtragikusabb ön-; gyilkosságig vezessen. A népgyülés A gyűlés lefolyása csak érdekes, de nem fontos. Legalább is a jelen körülmények kö­zött nem szabad túlzott fontosságot tulajdoní­tani neki. A népgyülésen elhangzott ellent­mondások, az elkeseredett közbeszólások, dü­hös és haragos helyeslések mind csak azokat a tényeket világítják meg, amelyek lobogó fáklyákként vetődtek fel minduntalan a józan és méltóságteljes külszínért harcoló gyűlésen. Ezek az immáron nem is rejtőzködő tények a fontosak s bűn volna hallgatni róluk. A gyűlést Török Ferenc csnmafalvi plébános nyitotta meg komoly szavakkal. Gaál Alajos dr. mint a magyar párt ügyvezetője beszélt. Aztán Makkay Domokos állott föl, a Gyergyó- vidéki Gazdasági Egyesület elnöke. Ismertet­te azt a hires memorandumot, amit a vezetése alatt álló Gazdasági Egyesület hozott s amit egy küldöttség élén ő adott át Vajda belügy­miniszternek. Ez a memorandum volt az első riasztó lövés a gyergyói fekete éjszakában. — Kíméletlen és vakmerő hangú határozat, amit Makkay Domokos szerint a nép hangulata kényszeritett ki a Gazdasági Egyesületből. Igaz, bogy szinte forradalmi hangú, de a Gaz­dasági Egyesület nem térhetett ki előle. A haszon belőle az, hogy széles Erdélyben fel­keltette a figyelmet s félelmetes erővel adta bizonyságát annak, hogy a gyergyói helyzet tarthatatlan. ő a Gazdasági Egyesület nevében kijelenti, hogy azokért a határozatokért felelősséget nem vállal, azokkal magát nem azonosítja, mert megfogalmazásukra a Gazdasági Egyesü­let nem volt, helyesebben nem is lehetett be­folyása. Azokat a határozatokat a nép hozta, 5 tehát most az egész ügyet leteszi a Magyar Párt asztalára, annál is inkább, mert a Gazda­sági Egyesület már félre is állott az akciótól. Makkay Domokos után Geröffy Csanád a városi interimár bizottság működését rette igazságos és kíméletlen kritika alá. Keserű hangon panaszolta föl a nép nevében, hogy a városi fanács nem fogad el magyarnyelvű beadványokat abban a városban, amelynek 99 százaléka magyar. Hihetetlen és elképesztő taxákkal nyomorít­ják a nyomorúság végső fokán álló városi pol­gárságot. Hivatalos ügyeket pedig csak ^ dél­előtt 10—12 között végeznek a városházán s ezzel az érthetetlen, indokolatlan és tör­vénytelen uralkodással a legdrágább mun­kaidőt rabolják el a dolgozni akaró embe­rektől. Kéri a Magyar Pártot, hogy parlamenterjei utján haladéktalanul tegyen lépéseket a bel­ügyminisztériumban a választott tanács érde­kében, mert a jelenlegi interimár bizottság csak fokozza azt a nagy nyomorúságot és az ebből folyó .elkeseredést, amely Gyergyószent- miklós népét hatalmába kerítette. A nép bemondja a csődüt Gaál Lajos röviden válaszolt Geröffy fel­szólalására. Felvilágosításokkal szolgált, ada­tokkal egészitette ki az interimár bizottság el­len felgyűlt panaszokat. Ezután került sor ar­ra, amiért a rendkívüli közgyűlésnek tulaj­donképpen össze kellett ülnie, a bankok kamatpolitikája elleni és sok te­kintetben aggodalomra okot adó népmozga- ; lomra. “ ] Makkay Domokos, illetve a Gazdasági Egyesület váratlan visszavonulása után a moz­galom vezérei elvesztették azt a hivatalos for­mát, amit eddig a törvényesen elisrtíert Gaz­dasági Egyesület nyújtott nekik. De azért nem hátráltak meg. A bankok kamatpolitikájának ellenőrzésé­re kiküldött bizottság 26 tagú népbizottság­gá bővitette ki magát s ez a néphizottság az ülést megelőző napokon szinte állandó ta­nácskozásokat folytatott. A tanácskozások eredménye^ határozati .javas­lat lett, amit a bizottság nevében Török Tamás gazdálkodó terjesztett a közgyűlés elé. Ez a határozati javaslat súlyosabb a régi memo­randumnál és súlyosabb a bankok ellenőrzé­sére vonatkozó első határozatnál is. Egészen röviden: Török Tamás a gyergyói nép nevében bejelentette a csődöt, indítványozta, hogy az adósok szüntessék be a törlesztéseket és a kamatfizetéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék