Brassói Lapok, 1930. augusztus (36. évfolyam, 169-190. szám)

1930-08-06 / 169. szám

Gyárfás Elemér beszéde Gyárfás Elemér közel egy óráig tartó beszé­det mondott. Nyugodt hangon beszélt , ezzel sikerült is eredményt elérnie, bár közbeszólá­sok elégszer zavarták. Elismerte, hogy a nép elkeseredése indokolt, de kijelentette azt is, hogy ez nemcsak gyer­­gyói jelenség, hanem országos. Mint bankszindikátusi elnök érezte találva magát az elhangzott vádak során s azért köte­lességének érezte, hogy a bankszindikátus ter­mészetét s ezzel kapcsolatban az ő ottani hely­zetét ismertesse. Elmesélte, hogy miért, hogyan és az akkori kormány mekkora ellenérzése mel­lett sikerült létrehozni a Bankszindikátust, a­mire nézete szerint szükség volt, mert bank­jaink egy része már­is ingadozott, hogy kitart­son-e magyar jellege mellett. Kellett az az ös­szefogó kapocs amely a magyar jelleget pénz­intézeteinknél kihangsúlyozza. Ő azért lett el­nöke ennek az alakulatnak, mert a tömörülés szükségességét­­­ ismerte föl. Elnöki mivolta azonban nem jelenti azt, hogy ő a Bankszindi­kátus tagintézeteinek parancsolhatna. Ha ezt teanné, úgy hatásköri túllépést követne el Neki az elnökség inkább teher, mert gyakorlati ér­telme ennek a címnek csak annyi, hogy­ a Bankszindikátus ügyeit Bukarestben köteles­sége előmozdítani. A kamatpolitika meghatározása, vagy irá­nyítása azonban nem áll módjában. Hangsúlyozta azt is, hogy az ő elnöki címke semmi pénzbeli jövedelmet nem jelent. A továbbiak során kifejtette, hogy amit a népbizottság kivár, az több tekintetben vesze­delmes. Csík megyében a bankbetétek nem hogy fogynak, hanem szaporodnak, ha tehát a nép aláássa a bankok tekintélyét, úgy önmagát veszélyezteti vele. Egyébként pedig minden bajnak az oka: a pénzügyi válság, ezen pedig a Magyar Párt­nak nem igen van módjában segíteni. A magyar parlamenterek mindenütt hangoztat­ták szavukat Bukarestben, ahol csak lehetett s ahol csak szükség volt rá. A csíki székelység­­nek azonban nem szabad elfelejtenie, hogy a magyar parlamenterek is csak a kocsi sarog­­lyájában ülnek s nem ők hajtják a lovakat. Wilier J­ózsef a közigazgatási sérelmekről tartott előadást. Azt a munkát ismertette, amit a Magyar Pár Bukarestben a közigazgatási törvénnyel és ennek végrehajtásával kapcsolat­ban kifejtett. Az interimár bizottságok műkö­dése szinte mindenütt súlyos kifogás alá esik s a magyar parlamenterek erejükön felül harcol­nak is ezen rendszer ellen, amely a közigazga­tási törvény megcsúfolását jelenti. László Dezső képviselő a helyzetnek megfe­lelő beszédet tartott. Ismertette az ő és a csíki parlamenterek bukaresti munkálkodását, de nem érintette a bankok ügyét. A határozatot. A hivatalos határozati javaslatokat Gaál Alajos dr. terjesztette elő. A népgyűlés egy­hangúlag szavazott meg mindent. Az első határozat az adók túlszigorú behaj­tása elleni kétségbeesett tiltakozás. És tiltako­zás azok ellen az új adók és taxák ellen, ami­ket az államhatalom és a városok a sokszoro­san emelt rendes adókon felül sajtol ki a le­szegényedett népből. A második határozat a közigazgatási sérel­meket tárja föl, s utasítja a Magyar Párt par­lamenti csoportját, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket e sérelmek rendele­ti megszüntetésére. Gyergyószentmiklós pol­gársága nem tűrheti el azt, hogy anyanyelvet még a város ügyeinek intézésénél is kizárják. A harmadik határozat az uzsorakamatok megszüntetését követeli. A gyűlés utasítja a Magyar Párt parlamenti csoportját, hogy min­den erejét és befolyását latba vetve kérje a kormányt a betéti és kihelyezési kamatlábak törvényhozási úton való rendezésére, miután az elharapódzott uzsora ellen más módon küz­deni,nem lehet. Erre vonatkozik a negyedik határozat is, a­mely szerint az Országos Magyar Párt teljes segítséget nyújt mindazoknak, akik az egyes uzsorázási esetekben büntetőjogilag keresnek orvoslást s az uzsorások ellen feljelentéssel élnek. A határozatok megszavazása után az elnök rövid beszéddel zárta be a népgyű­lést. Az ügy azonban az üléssel nem záródott le s a megszavazott határozatokkal nem oldódott meg. A gyergyói nép gyors segítséget vár és sürgősen kapnia is kell, mert... mert Gyergyó­­ban csakugyan nagy baj van. Minden irány­ból, mindenképpen veszedelem ígérkezik. A teendő most az, hogy minél kevesebb veszte­séggel ússza meg Gyergyó népe az elkövetke­zendő válságos időket. Meg kell találni az utat, a viszonylagosan legkedvezőbb utat. S hogy ezt megtehessük, ismernünk kell, Gyergyó né­pének is ismernie kell a fenyegető veszedelme­ket. Azokat a veszedelmeket, amiket már nem kerülhet el és azokat, amiket egyetlen elhibá­zott lépéssel magára zúdíthat. A népbizottság egyik határozata így szólott: „Felkérjük Ka­csó Sándort, a B. L. munkatársát, hogy bőveb­ben világosítsa meg nekünk azt a gyergyói ve­szedelmet, azt a gyergyói bajt, amire legutób­bi cikkében célzott. A túl magas kamatokat tartja-e veszedelemnek, vagy pedig azt az utat, amelyet mi a bankuzsora elleni harcunkban választottunk?“ A kérdésre felelet kell s mi adunk is. Leg­közelebb rávilágítunk minden momentumra, a­miről úgy hisszük, hogy aggodalmasan kell állandóan szem előtt tartani. De gondolkozzék és aggódjék mindenki: mit és hogyan kell el­kerülni, mit nem szabad és mit kell tennie a gyergyói népnek, hogy a válságos időket át­élje. 2 B. L Napszléses egészséges bőrt kap Ön, ha testét, mielőtt lég és népfürdőt vesz, jól N­IVEA - CRÉMMEl bedörzsöli, még­ borult égnél is, mert a szél és a levegő is bomitjék a testet. De száraznak kell testének lennie, ami­kor a napsugarainak közvetlenül kiteszi. És előbb jól Nivea-Crémmel bedörzsölni s ön csökkenti ezáltal a fáj­dalmas napsütés veszélyét. Nivea-Crém az egyedüli bór­ns crém, amely Euceritet tartalmaz és ezen alapul a A továbbiakra vonatkozólag annak a kimon­dására kérte a közgyűlést, hogy ezentúl csak a törvényes nyolc százalékot szedhessék a bankok. A nép követeli ezt, mert nem tehet egyebet. A túlságos adók s ezek tetejében a bankok borzalmas eddigi tevékenykedése a végső nyomorúságba kergette a székelyeket. Nem fizethetnek, mert nincs honnan s miután úgy látják, hogy az eddigi bűnök eltü­ntetésé­­re semmi megnyugtató és határozott lépés nem történt azok részéről, akik tehetnének vala­a nép maga veszi kezébe ennek a kérdés­nek a megoldását s kéri, hogy javaslatait a Magyar Párt is fogadja el. Ha ez nem történik meg, illetve, ha a súlyos­sá vált bajokon azonnal nem segítenek, úgy a nép elhárít magáról minden felelősséget,é­s kényszerítve érzi magát arra, hogy az utcára hatása. Tehát Nivea-Crém beborult égnél is. Dobozokban• Leit 16.-, 34.-, 72.— Tobozokban tissza­­nból Leh 30.-, 431- Emil Zlaglof, Bragov-Branco, Vasut-ucca 48 vigye a fájdalmát s utcai tüntetésekkel kény­szerítse ki követeléseinek teljesítését. A felolvasott határozati javaslathoz Kereső Andor szólott hozzá legelőször, de felszólalása nem enyhítette az egyre feszültebbé váló han­gulatot. Kereső éles szavakkal támadott, fele­lősségre vont. Mintha azt akarta volna kihoz­ni a beszédével, hogy ennek a lépésnek nincs semmi értelme, mert a problémát magyarpárti határozatokkal nem lehet megoldani. A Ma­gyar Párt eddig sem tette meg ebben az irányban azt, amit tennie kellett volna. Várni pedig nem lehet tovább. A szónoklat egyes kitételeit néma és döb­bent csend, másokat dühös helyeslés követte. Ilyen előzmények után vonultak fel a Magyar Párt csíki parlamenterjei: Gyárfás Elemér sze­nátor, Wilfer József és László Dezső képvise­lők. Augusztus 6 . olasz királiy a gyulafellérvári koronázáson Bukarest, augusztus 4. Ismeretes, hogy II. Károly király megkoro­názásának idejét szeptember hó 21-ére tűzték ki. Ezzel a dátumot minden valószínűség sze­rint be is tartják és csak egy esetben fog a ko­ronázás halasztást szenvedni, nevezetesen, ha addig az időpontig nem tudják hatálytalanu­ . Koroná­zás­i dátuma : sszeptem­­er 21 Nagyvárad, augusztus 4. Megírtuk, hogy Ullmann Sándor nagyváradi munkásvezért, a városi tanács választott tag­ját letartóztatta a rendőrség, és hogy Ull­­mannt a rendőrségen véresre verték. Sulimanon kívül még három városi tanácsos került őri­zetbe. A városban konkrét formában beszélik, hogy a letartóztatásokat azért foganatosítják, mert a polgármester ilyen módon akar megszaba­dulni a kellemetlen ellenzéktől. A jólértesültek még egy rejtélyes telefonbeszél­getésről is tudni vélnek. A telefon egyik kagy­lóját Lázár polgármester, a másikat pedig K­eyi Illés dr. rendőrkveszter tartotta. A beszél­getés után megtörténtek a letartóztatások. Munkatársunk a szállingózó hírek kontrollá­lására felkereste dr. Reui rendőrkresztort, aki idegesen, haragosan kijelentette, hogy senki sincs letartóztatásban. Ezzel szemben a tény az, hogy a rendőrség őrizetbe vette Ullmannon­ kívül, aki szintén a rendőrség foglya.­­• Gyarmati Miklós, Be­­reczki Lajos és Szenkovits Sándor munkás­tanácsosokat, 20 ifjúmunkást, valamint Máté Ernő hírlapírót. Nagyváradon az alpolgármesteri incidens után jelegzetesnek tartják, hogy a rendőrség is bevonult a maga sajátos eszközével a városi politikába. Jani Károly király és Eléna hercegnő válását. A királynak, — mint már közöltük,­­ az a kívánsága, hogy a koronázás egyszerű körül­mények között, de mégis impozáns módon tör­ténjék. Most folyik az összeállítása azoknak a vendégeknek, akiket a koronázásra meg fognak hívni. Hir szerint a koronázáson személyesen részt fog venni Victor Emánuel olasz király. Marosvásárhelyen is rendőrbrutalitás történt. Az augusztus elsején, este letartóztatott 8 if­júmunkást és egy munkásnőt ma, két napi rendőrségi kihallgatás után, átkísérték az ügyészségre. A vizsgálóbíró ma délután, dönt arról, hogy vajjon letartóztatásban maradnak-e a munkások, vagy sem. A letartóztatottak rendőri brutalitásokról pa­naszkodnak.­­ Az állkapcsa tört el és az arca roncsolódott össze Péchy Erzsinek, aki s­alyoe antókarambolt szenvedett. Székesfehérvárról jelentik: Péchy Erzsit, a népszerű budapesti primadonnát, Székesfehérvár közelében súlyos autóbaleset érte. A művésznő au­tója nekifutott egy bérautónak és mind a két kocsi erősen megrongálódott. Az autót Péchy Erzsi ve­zette, aki az összeütközés következtében állkapocs­­csont-törést szenvedett és arca is teljesen összeron­­csolódott, ezenkívül idegsokkot kapott. A művésznőt fiultan vitték kórházba és amikor magához tért, ki­­jí'ien értte, hogy inkább meghal, semhogy eltorzított­a m­i élnie. A kórházban állandóan szól a tele­in­é hy Erzsi hódolói és ismerősei érdeklődnek állapota iránt. Az autóban Péchy Erzsin kívül húga Margit, egy Tary Tibor nevű nyugalmazott huszár­­százados és Schenk János soffőr ültek, akiknek ál­­la­pota ugyancsak súlyos. Az ügyészség gondatlan­ságból okozott testi sértés miatt eljárát indított Pé­­chy Erzsi ellen. Ahol a rendőrség is résztvesz a városi politikában RéglU w4ar«&»§ Asism&csos von ibrimeibem Msafinwárcelon

Next