Brassói Lapok, 1930. augusztus (36. évfolyam, 169-190. szám)

1930-08-06 / 169. szám

^jj^közlemén^ k­ -Gudélu (Után nyomás /rogyja •*YÁGTOC cUVtcb Wagyr° ^^Clssiealltlotta es megcHc^^ MIKES IMRE Erdély — a regál Icarjaiban Dekrétumok Erdély beolvasztásáról. A nemzeti párt vezérei megkapják az első csapást Bratianutől. Ferdinánd király és Mária királyné ünnepi táviratai Mint mondottunk, I. Ferdinánd 1918 decem­ber 15-án fogadta az erdélyi románság négy­tagú küldöttségét. Goldie László, aki a dele­gáció nevében beszélt, szavait a következő­képpen zárta be: — Mindezekért, Sire, elhoztuk Felsé­gednek őseink földjét, de ugyanakkor elhoztuk a lelkét is minden románnak, akik ma Erdélyben, a Bánátban és Ma­gyarországon élnek. Fogadja azzal a szeretettel, mellyel mi elhatároztuk ezen országok egyesü­­lését. Fogadja annak a négymillió ro­mánnak üdvözletét és hűségesküjét, a­kik ezen a területen laknak és kiterjesz­tik maguk fölé Felséged hatalmas paj­zsát. Ezzel Vajda Sándor átnyújtotta Ferdinánd­­nak az egyesülés pergaanentre írott okmányát. Ferdinánd: „A Dnyesztertől a Tiszáig örökre egységesnek nyilvánitom...” A zott­ király válasza a következőképpen hang­— A regáti, besszarábiai és bukovinai ma már egyesült románok nevében mély elismeréssel fogadom a Kárpátokon túli testvéreinknek azt a határozatát, amely befejezi a minden románok nemzeti egyesülését és a román királyságnak a Tiszától a Dnyeszterig terjedő összes románok által lakott területeit örökre egységesnek nyivánítom. Rendíthetetlen szeretettel szenteltem életemet az én drága népemnek, telve hittel az ő történelmi hivatásában. Harcok és áldozatok által Isten meg­engedte nekünk, hogy ma megvalósít­suk legszentebb törekvéseinket. Hálál­kodva neki, gondolatunk azok felé for­dul, akik vérükkel építették nemzeti fejlődésünk új alapjait. Hajlíthatatlan hűséggel munkájuk iránt fogjuk kijelenteni elismerésünket, biztosítani fogjuk nekik kegyetlen szen­vedéseik jóthozó gyümölcseit. A népek közötti testvéri élet és egy hatalmas demokrácia ez alapján adjuk meg a választ egyben szövetségeseink érzelmeinek is, akik mellett együtt küz­döttünk a jog és a világszabadság nagy ügyéért. Éljen az örökre egyesült fr­agy­ Romá­nig! E szónoklat elhangzott, a kiküldöttek meg­hajtották magukat, a palota előtt zúgott a tö­meg, Bukarest extázisban úszott . . . Erdély lekapcsolásának­ munkája befejeződött. A román hadsereg ellenállás nélkül nyomult előre a területeken. A regátnak ölébe hullott minden. Az egyesülés lezajlott. Most már csak a for­malitások voltak hátra. Királyi dekrétum Erdély és a regát egyesüléséről Az audiencia napján a hivatás közlöny, a Monitorul Oficial közölte azt a királyi dekré­tumot is, mely Erdélynek a regátba­­ való be­kebelezéséről szólt. Ugyanaz napon jelentek meg a következő okmányok is: 1. A külügyminiszter jelentést­ a királyhoz, melyben tudatja, hogy Erdély és a Bánság az ókirálysághoz csatlakoztak 2. Egy királyi dekrétum, mely a csatlakozott területek ideiglenes kormányzásával a Nagy­szebenben székelő Cosilius Dirigentet bízta meg. A csatlakozási dekrétum szó szerint a követ­kezőképpen hangzott: MI, I. FERDINAND, Isten kegyelméből és a nemzet akaratából Románia királya. Minden jelenlevőnek és eljövendőnek egész­séget. A Mi kormányunk elnökének 1918-2171 száma jelentésével kapcsolatban, Elrendeltü­k és elrendeljük: X szakasz. Az 1918. december elsejei gyulafehérvári nemzetgyűlés határozatában foglalt területek a román királysággal örökre egyesülve van­nak és maradnak. II. szakasz. A Mi kormányunknak az elnöke megbiza­­tik a jelenlegi törvény-dekrétum végrehajtá­sával. Babarcét, 1916. december 11-én. FERDINAND: Miniszterelnök és külügyminiszter, BRATIANU JONEL. SÍM. szám. Ezzel a dekrétummal együtt jelent meg a hivatalos lapban az a levél is, melyben Bra­­tianu Jonel, mint külügyminiszter, bejelenti Ferdinándnak Erdély csatlakozását. E levél kezdő sorai különös figyelmet érdemelnek, mivel Bratianu beismeri benne, hogy az erdé­lyi románság mindig is várta az elszakadás pillanatát. Sire, a román nemzet századok óta törekszik egységére. Ezért, amikor az emberiség egy része az általános háború útjára lépett a sza­badságért és a nemzetek jogaiért, a ro­mán királyság kötelességének gondolta csatlakozni e hatalmakhoz, és velük együtt feláldozni fiait elnyomott test­véreink felszabadításáért. Nagy szenvedések után a mi harcosa­ink­ csudálatos vitézsége visszafizetésre talált, é­­­i Dicső szövetségesei mellett Románia ma a világ győzői közé lépett. Besszará­­bia és Bukovina egyesültek az őshazá­val, a Kárpátokon túli testvérek pedig, akikkel együtt annyi időn át várták a nemzet kiegészítésének óráját, rögtön, amint kimondhatták gondolatukat, az 1918 december elején Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön kinyilatkoz­tatták feltétel nélküli és örök egyesülé­süket a román királysággal. Erdély a regtír Tcarfai fcipszefi A, hivatalos lap ugyanezen száma még egy királyi rendeletet is közölt, mely az immár rosuánnná vált Erdélyt közgazdaságilag bekap­ * csolta a regát életébe. Ennek a történelmi ren­deletnek szószerinti szövege a következő: Mr, I. FERDINAND, Isten kegyelméből és a nemzet akaratából Románia királya, Minden jelenlevőnek és eljövendőnek egész­séget. Tekintetbe véve az 1918 decemberi 3631. számú dekrétum-törvényt, Erendeltük és elrendeljük: I. Szakasz. Időlegesen, az egyesült Románia végleges szervezéséig megbízzuk a 3631. számú dekré­tumban foglalt területek közszolgálatainak ve­zetésével a gyulafehérvári nemzetgyűlés által 1918. december 1-én kijelölt Consiliul Dirigent­et­ (vagyis a Maniu elnöklete alatt álló nagy­szebeni kormányzótanácsot.) II. Szakasz: A királyi kormány igazgatásában maradnak azonban a kül­ügyek, a hadsereg, a vasút, a posta, a telegráf, a telefon a bizalmas termé­szetű kapcsolatok, a vámok, a közkölcsönök és az állambiztonsági hivatal. III. Szakasz. A gyulafehérvári gyűlés 1918. december el­sejei határozata értelmében a román király­sággal egyesült területek a kormányban tár­­ca nélkül miniszterek által lesznek képviselve. IV. Szakasz. Az e területekkel kapcsolatos munkálatok részére az egyes minisztériumokba királyi de­krétum alapján a tárcanélküli miniszterek ja­vaslatára szaktanácsosok osztatnak majd be. V. Szakasz: A Consilius Dirigent feladata elsősorban az, hogy az általa igazgatott területek részére mi­nél hamarabb az általános szavazaton alapuló választójogi reformot és agrárreform terve­zetet nyújtson be. VI. Szakasz. A Mi kormányunk elnöke bizatik meg a je­lenlegi dekrétum-törvény végrehajtásával. Bukarest, 1918 december 11-én. PERDINAND. Miniszterelnök és külügyminiszter: BRATIANU JONES. 3632. szám. Ez a dekrétum volt az erdélyi románság örömmámorára az első hidegvizes locsolás. A rendelet a Consiliul Dirigentet úgyszól­ván minden jogától megfosztotta, s egész fel­adatát abban jelölte meg, hogy két törvényter­vezetet készítsen elő. Egyébként a Bratianu­­kormány minden hatalmat azonnal magához ragadott. Megkezdődött a regáti szupremácia, amitől az előrelátó Pap Csicsó István már ele­ve rettegett. S ezzel megkezdődött Erdély és a regát kö­zött az a hosszú, elkeseredett, mély szociális ellentéteken nyugvó küzdelem, mely még ma is tart, ámbár Erdély e pillanatban erf is fölényben van. * A dekrétumok megjelenése és a királyi audiencia után a Consiliul Dirigent három tagja, Vajda Sándor, Goldis László és Pap Csicsó István beléptek a Bratiano-kormány­­ba, mint tárcanélküli miniszterek. Ezzel román részről befejeződött Erdély el­csa­tolásának munkája. Braframa megkezdette a harcot a Consilius Minden gondos háziasszony CSIKÖIPASZTÁT használ. B.L .

Next