Brassói Lapok, 1934. június (40. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-18 / 134. szám
lLássuk Szovátát, Mirobszentgyörgyot és Nyárádszeredát SZERKESZTETTE : BENCZEL BÉLA Néhány vidéki magyar egyesület és magyar név, amelyeket érdemes volt feljegyezni íme, néhány intézmény és név, amelyeketérdemes volt egy vidéki riportkörúton feljegyezni. És néhány elismerő szó, mert több így sem juthat ezeknek . . . Nyárádszeredán az öntudatos, sokezer lelket magába foglaló magyar népi tömbnek, a nyárádmenti magyarságnak két rátermett, lelkesés tehetséges vezetője van. Az egyik dr. Szoboszlay László, nyárádszeredai ügyvéd, a marosvásárhelyi róm. kat. főgimnázium gondnoka, aki országgyűlési képviselő is volt. Amásik dr. Árkossy Jenő református lelkész és egyúttal majdnem minden kulturális egyesület szellemi irányítója is. A református férfi- szövetség főleg vallási kérdésekkel foglalkozik, a ref.nőszövetség viszont jól sikerült mű soros estélyeinek bevételeivel aggokat és szegényeket segélyez. Az előbbit dr. Árkossy Jenő, míg az utóbbit dr. Árkossyné irányítja. A református dalárda Nyárádszeredán hatvan tagot számlál és szintén a református lelkész irányítása mellett működik, míg a község másik dalegyesülete, a Bocskay-dalárda Dvoracsek Antal állatorvos elnöklete alatt nívós előadásokat rendez. A nyárádszeredai 150 tagból álló kaszinó és a dr. Dósa László elnök vezetése alatt működő iparos- és polgári kör viszont a nyárádszeredai magyarság könnyebb szórakozásait elégíti ki. A nyárádszeredai zsidóság kulturális irányítói estélyek és ismeretterjesztő előadások révén dr. Lőte Jenő orvos, Kohn Simonna és dr. Lőte Jenőné. Erdőszentgyörgyön egy fiatal, külföldön v végzett református lelkész, Fülöp Ferenc áll az összes kulturális mozgalmak élén. Ez a fiatal pap a Magyar Párt elnöke, ő és felesége irányítják a református Nőszövetséget, amely a betegek és aggok felsegélyezését végzi rendezményeinek bevételeiből, felekezetre való tekintet nélkül. Az erdőszentgyörgyi közös kaszinó, amelynek elnöke Sándor Zoltán gyógyszerész, de amelynek irányításában dr. Sámuel Jenő orvos, volt hitközségi elnök és Mária Theodor görög keleti esperes, jelenlegi szenátor is részt vesznek. Ez utóbbi neve nem véletlenül kerül a magyar nevek közé. A mellére tűzzük a felekezeti és faji megértés mindinkább ritkuló érdemrendjét, amelyet sok kisebbségi hár fiája szerzett meg számára. Szovátán viszont a hatóságok által „megbélyegzett“ református dalárda vezetői, Kádár József bankigazgató és Barta Béla református lelkész-karnagy lelkesedése érdemli meg a nagy nyilvánosságot. A szovátai haldokló ipar érdekében az Iparos Egyesület fejt ki erőfeszítéseket. Elnöke Csortán Ferenc, alelnöke Gáspár Lajos. A nyárádszeredai Ipartestület elnöke, Ur- Szuly Ferenc asztalos csak névleg dolgozhat ült. Ebben a községben, sajnos, már nincs valamire való ipar. Ez a néhány vidékről kiragadott magyar intézmény és magyar szellemi harcos neve egyben emlékeztetőül is szolgálhat azoknak, akik a falu magyarságát elhanyagolják . . . A községek és fürdőtelepek harcban állanak egymással Egy törvénytervezet alapján, amelyet még a liberális kormány uralomra kerülése előtt a nemzeti parasztpárt alatt szavazott meg a képviselőház, az erdélyi fürdőtelepekhez tartozó községek önállókká válnának. Más esetben a községek harcolnak az önállóságuk kivívása érdekében. Ebben az esetben fordítva történik. Szováta község lakossága is például egyenesen „haragszom rád“-ot játszik a fürdőigazgatósággal, amely ezt az elcsatolást szorgalmazza. A község költségvetésének ugyanis több mint kétharmadát ideiig a fürdővendégek fizették és igy ettől a jövedelemtől elesik a község. A törvény még nem került a szenátus elé és igy még nem is léphetett életbe... Nem lehet tudni tehát, hogy kinek fog kedvezni a sors. A fürdőigazgatóságnak, vagy a községnek? Valószínűleg a kecske jól fog lakni és a káposzta is megmarad. Két vidéki érdekesség : Erdőszentgyörgyön Rangszik az anip! kirágai nagyagya és Băzosisijiacsin székely zsidók laknak ! Ez a két vidéki specialitás csak azért került egymás mellé, mert a két község, Erdőszent- Igyörgy és Bözödújfalu is pár kilométerre van egymástól. Erdőszentgyörgy legnagyobb büszkesége a Rhédey-családdal áll összefüggésben. A 17-ik század elején kerültek az erdélyi fejedelem jóvoltából a Rhédeyek Erdőszentgyörgyre és az itteni református templomban világtörténelmi" szempontból is nevezetes halott nyugszik. Az angol—magyar hófehér márvány felirású tábla szerint a kis magyar falu nagy halottja. Rhédey Claudia grófnő, a jelenlegi angol királynő, Mary nagyanyja. Erdőszentgyörgyön izgalommal várják az angol királyi család egyik tagjának közelebbi megérkezését. A késői leszármazott az angol—magyar frigy egyik érdekes alakját akarja a kis magyar faluban felkeresni . . . -WBözödujflu már ismertebb arról a nevezetességről, amelyről a világjáró riporterek is sokszor beszámoltak már. A kis magyar falut, mint ismeretes, székely zsidók lakják. A hagyományok szerint — amelyek egy magyar falu képét egzotikussá változtatták — Fácsi Simon idejében telepedett meg ebben a községben egy sajátos szombatista ág, amely a székely fajiság mellett teljesen átvette a zsidó vallás és felekezet összes ceremóniáit. A bözödújfalui székely zsidó, akárcsak valamelyik galíciai ghetto lakója, péntek este, az alkony beálltával abbahagyja a munkát és héber imádságokkal áldozik gyermekeivel együtt az ünnep beálltának. ßk Ikslaa iraBiiédiála A falu, amely éppen olyan, mint a többi erdélyi falu, kicsi, szegény és nyomorult. Az ismert vidéki kellékek és figurák sem hiányzanak belőle. Természetesen a falusi kiskirály sem, akitől éppen úgy rettegnek, mint máshol. De ez a falu, amelyet Szonátának hívnak, még egy külön egyéni tragédiával lett nyomorultabb... Ott van mellette, pár száz méterre tőle — nyáron — a világfürdő, Szovátafürdő, a maga ragyogásában, pompájában és fényűzésében. A gondtalan és jólöltözött fürdővendégekkel, akik egész nap szórakoznak... És ez a falu átalakult. Maga előtt látja ezt a talmi életet, amelyet csak néhány hétre, egy év gondban és munkában eltöltött napjai után szerez meg magának a kispolgár, gyógyul, pihen, hogy aztán újból kezdje a robotot. A falu azt hiszi, hogy azok, akik a fürdőhelyen színes fürdőruhákban szaladgálnak, nem ismerik a gondot és a nélkülözést... És ezért a falu átalakult, ellustult. A lakosság nem foglalkozik semmivel, nem akar munkával pénzt szerezni, ott sütkérezik a „vendégszereplő“ fürdővendégek csillogásának árnyékában... És amikor ezek eltűnnek, amikor az ország minden részében újból serényen munkához látnak, akkor a szovátai emberekre szomorú, nyomorgó napok kezdődnek. És talán csak az tartja bennük a lelket, hogy nyáron ismét látni fogják a ragyogást és a csillogást... Dalárda a fogházban A szovátai református dalárda, amely már a múltban is igen sikerült estélyeket rendezett, majdnem olyan újítással lepte meg a világot, amelyet nem igen fognak utánozni. elsőfokú ítélet nem változtatja meg az elsőfokú ítéletet nem változtatja meg a felsőbb bírói fórum, akkor az egész dalárda negyven napra testületileg bevonult volna a fogházba, ahol aztán állandó próbát tarthattak volna és a kedélyes fogházi intermezzo után „szabadon“ választott versenydarabjaikat is bemutathatták volna. A dalárda ugyanis a múlt év május 10-én — hivatalos meghívásra — megjelent az állami ünnepségeken, ahol a tagok a szokásos jelvényeket viselték. A gyengébbek kedvéért: a jelvény egy lantot ábrázol, melyet egy zöld babérkoszorú övez és az egész rajz kékes emailban van kidolgozva. A jelvény most negyven példányban megszeppenve fekszik a nyárádszeredai járásbíróság bűnjelkamrájában. Ki hitte volna, hogy ezekért államellenes izgatási perbe vonják a dalárda tagjait. Akik kétezer lej, illetőleg negyven napra átváltoztatható fogházbüntetésben részesültek ezért a vétségért. Negyven nap hosszú idő — állapítják meg a dalárdisták — de mégis könnyebben teljesíthető, mint kétezer lej kifizetése a mai nehéz időkben. Egyelőre a felsőbb fórum döntése alapján kitolódott az a veszély, hogy a dalárda bevonuljon a fogházba és még szabadon harsog a dal. . . a dal. . . a daaaaal. . . Ki hinné, hogy ma már énekelni is veszélyes. . . irredentaság. . . Éljen a politika ! . .Két község: Erdőszentgyörgy és Nyárádszereda hasonló sérelme A tévedés, illetőleg a sérelem, amely egyenesen a húsába vág Erdőszentgyörgynek, egy dolgozó magyar falunak nem mindennapi. A község három megye, Maroslorda, Udvarhely és Kisküküllő vármegyék határán fekszik. Ide a legközelebbi centrum Marosvásárhely. Politikailag, gazdaságilag és földrajzilag mindig a székely főváros felé gravitált ez a község. A bonyolult közigazgatási rendszerek azonban mindig megakadályozzák az egyes községek természetes fejlődését, így történt ez Erdőszentgyörggyel is, amelyet egy pár év előtt , tisztán politikai okokból, egy tollvonással elcsatoltak Marosvásárhelytől és Udvarhelyhez kapcsoltak, amelyet kétszer annyi idő alatt lehet csak ebből a községből megközelíteni, mint Marosvásárhelyt. És azt hiszik, hogy a község nem próbálkozott ennek az érdekeivel homlokegyenest ellenkező rendelkezés megváltoztatását kiharcolni. Dehogynem. A kísérletek azonban minden alkalommal a politikán szenvedtek vereséget és a községnek kénytelen-kelletlen bele kellett törődnie a jelenlegi helyzetbe. Valami furcsa céltudatosság mutatkozik abban a hasonlatosságban, amely ebben a sérelemben egyformán éri Erdőszentgyörgyöt és Nyárádszeredái, a Nyárádmente központját is. Itt is hasonló a helyzet. , Az első liberális kormány idején kilenc küküllőmenti községet csatoltak el Nyárádszeredától tisztán és nyilvánvaló politikai okokból. A szinmagyar lakosságú községek helyett ugyanis romántöbbségű kolozsmegyei falvakat csatoltak Maros megyéhez, hogy a nemzetiségi egyensúlyt helyrebillentsék. A kilenc község, amely eddigegy ugrásra volt a nyárádszeredai járásbírósághoz, most ugyanabban az ügyes-bajos dolgában csak két nap alatt képes elvergődni a rossz összeköttetések következtében Székelykeresztúrra, vagy Udvarhelyre, ha a hatóságokhoz idézik be. Ehhez tartozik még az is, hogy 127 községnek „Marosszék“ néven 16 ezer hold vagyona van, amelyből ennek a kilenc elcsatolt községnek is jelentős a része. A politikai balfogás következtében azonban nemjuthatnak ezek a megnyomorított községek ahhoz, hogy érdekeiket képviselhessék. Vájjon miért nem lehetne ezt a két rendelkezést megváltoztatni. A politika szövevényei miatt mindennek és mindenkinek el kell pusztulnia ? Nyárádmenti csendképek A nyárádszeredai református lelkész hivatal megdöbbentő statisztikával szolgál. A községben több mint ezer református családfő lakik. 1934 első négy hónapjában összesen 2 születés és 1 házasság történt a lelkészi hivatal kimutatása szerint. Ezekből az adatokból sokféle következtetést lehet levonni a nyárádmenti magyar falvak szociális és gazdasági helyzetére. . . Vagy ez talán így van mindenhol ? Az egyik nyárádmenti községben a falusi magyar bíróval beszélgetek. Megtárgyaljuk a konverziós törvény összes jó és rossz oldalait és akkor tapintatlanul ezt kérdem: — Hogy élnek a faluban a többi nemzetiségekkel ? — Mi, kérem mindig békességben megvoltunk — hangzik a keresetlen, őszinte válasz. Mi csak a háborúban verekszünk egymással és akkor is csak azért, mert az urak parancsolják! * Nem szokatlan, de mégis mindig új sérelem, amit fel kellett jegyezni. A nyárádszeredai állami elemi iskolában a magyarnyelvű tagozatban is már alig tanítanak magyarul. Színmagyar vidéken, magyarnyelvű tanítóknak románul kell tanítani a növedékeket, azért mert egy felsőbb rendelkezés úgy kívánja. A magyar tanító románul tanít és s magyar tanuló igy természetesen sem magyarul, sem románul nem tanul meg A nyárádszeredai főtér kedves dísze Bocskai emlékszobor, amelyet annak emlékére emeltek, hogy 1605 február 21-én itt kiáltotta ki az országgyűlés Bocskai Istvánt fejedelemmé, eltűnt. A többi erdélyi magyar műemlék sorsára jutott. Eltanácsolták. Szílváda-fáHB'fiffi változásosa előát áll A fürdőigazgatóság hónapok óta közel száz munkást foglalkoztatott egy hatalmas építkezésnél, amely gőzerővel el is készült. Nemrégen adták át két nagyváradi vállalkozónak, akik horribilis összeget fizetnek a bérletért, a szovátai kaszinó-épületet, amely a szinatai kaszinóhoz lesz hasonló és amelyben az összes modern szórakozásokon kívül a tánc és játék is otthont találnak. A fürdőigazgatóság eddigi épületeit is lebontották és azok helyébe hatalmas, modern terraszt építteett a fürdőigazgatóság, amelyen valószínűleg hemzsegni fognak a fürdővendégek. Szovátafürdő felkészülten várja a vendégeket. A Sóvidék lakossága tiltakozik egy ősrégi jog elvétele ellen A parajdi sóbányák területén, az úgynevezett Sóvidéken, amelyhez Szováta is tartozik, régi szokás volt, hogy a lakosság a parajdi sóbányákból évtizedeken keresztül önköltségi áron kapott sót és szabadon használhatta a sóbányákból leszűrődő „sóvizet“. Éppen most, mikor ez a vidék a szárazság okozta kár következtében a legnagyobb nyomor elé néz, éppen most érte a szovátaiakat egy újabb sérelem. A kormány megvonta a lakosságtól az ingyen sómennyiséget és egyben eltiltotta őket a „sóviz“ használatától is. És hogy a rendeletet teljes szigorral hajtsák végre, a „sóvíz“ őrizetével külön „őröket“ bíztak meg. A sóvidék természetes kincsére fegyveres őrök vigyáznak! Tragikomikus állapot, amelynek orvoslását a liberális képviselőjelöltek megígérték. A mandátum azonban most már megvan és így a képviselő úr sem gondol a sóra, akkor, amikor azt a fővárosi éttermekben úgyis megkapja.