Brassói Lapok, 1936. január (42. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-27 / 21. szám

i­el. A vidék a francia demokrácia és a haladó szellemiség igazi fellegvára. Erre épül fel a francia képviselőház nagyrészt baloldali össze­tétele, ez a pillére a Népfrontnak és a fran­cia szabadságjogoknak. A seregszemlében a baloldalon a középtől számítva első helyen a félhivatalos Le Temps Sil, amely régi sajtóhagyományokat őriz és még ma sem jelentet meg lapjában, csak egy­­hasábos cikkeket. Tőle balrább következik a radikális párt ha­talmas sajtóterülete, amely a vidéken közel kétmilliós példányszámú lapok felett rendelke­zik. Radikálispárti lap Párisban az Oeuvre és la Republique, vidéken pedig a Le Petit Giron­­ide, amely Bordeauxban jelenik meg. Erről a lapról, amelyet külföldön senki sem ismer, na­gyon kevesen tudják, hogy a maga 1 millió BOO ezer példányával az egész francia nyelv­­terület legnagyobb napilapja. Közel félmilliós példányban jelenik meg a Dépéche, a radiká­lisok toulousei napilapja és az egész délvidé­ket behálózza a Lyon Republcain, amely szín­tén a radikálisok orgánumának számít. Ez a lap egymillió példányt nyom és Lyontól Mar­­seilleig és Nizzától Grenobleig minden haladó szellemű francia asztalán ott lehet látni. A francia szocialista pártnak (8. F. I. O.) a Le Populaire a félhivatalos lapja, amelynek szellemi vezére maga a párt elnöke, Leon Iolum. Kivételesen magas szellemi színvonalon áll a Párisban megjelenő Lu és Vu, Franciaország két vezető baloldali hetilapja. A Lu munka­­társai hetenként 3000 újságot olvasnak és eb-HERRIOT- ben a kitűnő hetilapban mindent meg lehet találni, amit világkérdésekről az öt világrész napilapjai írnak. A Vu a francia fasisztaelle­nes mozgalom legerősebb támasza és a legki­tűnőbb írógárdával harcol már évek óta az emberi szabadságjogokért és a haladásért. A baloldali sajtó legszélén áll a L‘Humanité, a francia kommunista párt (L. F. I. C.) hivata­los lapja, amelyet harminchárom évvel ezelőtt Jean Jaurés alapított. Főszerkesztője most Marcel Cachin, ÉS A MAGYARNYELVŰ LAPOK? A felsorakoztatott lapok a francia sajtó ve­zető szervei. Rajtuk kívül Párisban török, ör­mény, görög, olasz, hindu, fehérorosz, spa­nyol, angol, német és lengyel heti- és napila­pok­ is megjelennek. Nem utolsó sorban pedig négy magyar lap is. A Párisi magyarság, ame­lyet a Franciaországi Magyar Egyesületek szö­vetsége ad ki, a Párisi Hírlap című hetilap, a Párisi Futár, amelyet az Erdélyből elszárma­zott Körösi László, a Lantransigeant magyar munkatársa szerkeszt és a Munkás Újság, a­melyet a francia kommunista párt magyar al­osztálya jelentet meg. Körülbelül ez a képe a francia világsajtónak szellemi arcvonalak frontjai között. Ott áll egymással szemben a hatalmas hala­dó szellemű újságírás és néhány fasiszta utcai plakát. Körülbelül ez az arány jellemzi a fran­cia baloldal és a parancsuralomra törekvő szél­ső­jobboldali tábor szellemi felkészültségét is. Ruffy Péter a legnagyobb saj­tó­­m­galom­ma­l rendel­kező radikális párt díszelnöke. 14. oldal m.­­ 1936 január 27 Szépségre való nevelés Irta: Várady Ilus, a Bécsi Kozmetikai Egyesület elnöknője A szülők általában el vannak ragad­tatva gyermekeik szépségétől. Ez indo­kolt is. Az apróságok majdnem mindig szépek, de amint hirtelen nőni kezde­nek, serdülnek, sőt már kis emberekké­­alakul­nak, egyre több torzvonás jelenik­­meg a képükön, amiről nem is annyira a­­természet, az öröklődés tehet a legtöbb esetben, hanem maguk a szülők, a neve­lők. Minden gyerek drágakő, amelyen na­gyon sokat kell csiszolnia a nevelésnek, hogy a nemessége, fénye, tisze teljesen­­érvényre jusson. Minél kisebb és fejlet­lenebb a gyermek, annál jobban tele­­van a kedélyvilága indulatokkal, ame­lyeknek nemcsak a cselekedeteiben, ha­nem arcvonásainak alakulásában, a né­zésében, a mimikájában, hanghordozásá­ban teljesen szabad folyást enged s ha e tekintetben nem tud a jó és gondos ne­velés idejekorán beavatkozni, akkor nemcsak a lelke marad durva, hanem a­­külsején is maradandó nyomokat fognak hagyni az egyre sűrűbben­­ismétlődő ilyen indulatkitörések. A nagyon elkényeztetett és elhanya­golt nevelésű gyermekeknél lesznek kü­lönösen maradandók úgy belsejükben, mint külsejükön ezek az indulatok s a legtöbb esetben nemcsak igen rossz, ha­nem­ igen csúnya embert is formálnak belőlük. Harag, bosszúság, düh, — de ugyan­így a káröröm, dölyf, lenézés, megvetés, igény, fölényesség, undor, utálat, csömör, kegyetlenség, rosszaság, állatiasság, ir­­galmatlanság, mind olyan érzések, ame­lyeket az arc és a szem, a mimika és tartásunk is kifejezhet. Ha az ilyen bel­ső érzések kifejezése csak ritkán jelenik meg külsőnkön, alig hagyhat nyomokat rajta, ellenben ha a gyermekkorban, amikor az egész fiziognómia kifejlődik, naponkint, sőt egyes elkapatott gyer­mekeiknél óránkint is előfordulnak ezek a csúnya kedélyhullámzások, akkor bi­zony oda fogják vésni maradandó nyo­maikat s ha a lélekből sem kü­szüböltet­­nek ki s felnőtt korban is egyre ismét­lődnek, akkor — amit az illető maga alig fog észrevenni — a pecsétjük ott marad egy egész életre az arcán. Ez a magyarázata, hogy annyi rossz­­képű emberrel találkozunk az életben, akikkel, annak ellenére, hogy arcukon és szemük elhomályosodott, véres fényében ott van a sors intő pecsétjele, mégis érintkeznünk kell, mert szoros vérbeli családi, vagy más érdekeltség fűz hozzá­juk. Pedig az ilyen emberekkel való szo­ros érintkezés mindig bajt hoz. A bűnö­zők túlnyomó része közülük kerül ki. Miután gyermekkorukban nem nevelőd­tek emberies ön­mérséklésre, később sem tudják magukat a tilalmaknak alávetni, hanem mindig csak sáfát közvetlen ér­dekeik szerint cselekszenek. Ami a nőket illeti, az ilyen vagy agyon kényeztetett, vagy egyáltalában nem nevelt lányok közül kerülnek ki azok az asszonyok, akik sohasem tudnak majd egy férjjel összeférni. Ők lesznek a napról-napra egyre vadabb és később bűntényeket is előidéző házassági csa­ták, viharok előidézői. Mindezt pedig te­szik abban az esetben is, ha szeretik, a férjüket és soha meg nem csalnák. Ugyanezt lehet elmondani az ilyenfajta férjekről is. Szeretik a feleségüket, ké­pesek miatta még talán rabolni, gyilkol­ni is, de mindennek ellenére odahaza ra­­bi­átusok és brutálisok asszonyaikkal szemben olyannyira, hogy igen sok eset­ben nemcsak a teste biztonságát és épsé­gét, hanem még az életét is fenyegetik. Az efajta férfi és nő a legrosszabb anyag a házasságra és a családalapítás­ra. De meg lehet őket könnyen ismerni. Az ilyen ember beszéd közben a legár­tatlanabb ellentmondás­ sem tudja nyu­godtan elviselni. S igy elárulja magát az addig csábító és édesen mosolygó bájos lányka is s amint udvarlója egyszer nem ad neki igazat,­­ hirtelen sikító lesz az előbb még olyan dallamosan zenélő han­gocska, a csókot ígérő szájból előugra­­nak a metszőfogak, egy tűzhányó kráter tölcsérévé alakul át a szem csúnya rán­cok borítják él nemcsak az arc minden részét, de még a reszkető és fúvó orr­­cimpákat sem kímélik meg. A kéz ujjai pedig egy karmolásra ugró macska kar­maiként merednek az udvarló felé. Az ilyen kitörésekből, amelyek mint egy kis nőstény csimpánzéhoz hasonlóan csúnyává és groteszkké formálják át egy pillanatra a bájos nő arcát, ki lehetne gyógyítani, ha val­aki hirtelen egy tük­röt merne az orra elé tolni ilyenkor, de aki ezt tenni meri, majdnem biztosan számíthat rá, hogy a tükör pillanatok alatt az ő fején törik szét. De ha elég nagy a szerelme a férfinek megkísérel­heti ezt egyszer-kétszer, sőt talán há­romszor is és ha őnagysága még mindig nem akar megjavulni, bizony igen oko­san teszi, ha lemond a vele való házas­ság tervéről, mert az életet éppen úgy össze fogja törni, mint a tükröt. Gyászos, ha igen sok esetben csak a meghittebb együttélés során bújnak elő ezek a súlyos lelki defetiusok, ha a fia­talok nem voltak eléggé óvatosak egy­mással szemben. Annyira színész ugyan­is van minden férfi és nő, hogy a köl­csönös udvarlási periódus alatt valaho­gyan elleplezi az ilyen belső, sőt külső csúnyaságokat s rendszerint segítenek ebben a közelállók is, ha valami mégis kiütközik, ravasz kibeszélésekkel. De elárulják magukat ebben a tekin­tetben, különösen a férfiak, az evésük­kel is. Az ilyen emberek igen csúnyán szoktak étkezni is. Evés közben inkább egy falánk bestiára emlékeztetnek. S nemcsak csámcsognak, hanem olykor egészen állati jellegű hangokat is hallat­nak. A falatokat úgy dobják be a szá­jukba, ahogyan azt csak is igen falánk és durva emberek tehetik. Játék közben is elárulják magukat az emberek, legyen ez akár szerencse, vagy csak valamilyen társasjáték. Ami pedig a nőket illeti, a férfi, ha csak teheti, figyelje meg — persze észre­vétlenül — a legbizalmasabb családi kör­ben. Anyjával, apjával, testvéreivel szemben. Ilyenkor majdnem minden nő a saját legigazibb énjét mutatja. Ez töb­bet ér minden más baráti, rokoni, vagy megfizetett információnál. Mindezzel persze nem azt akartam mondani, hogy a hibás neveléssel, vagy neveletlenséggel elrontott emberek nem tarthatnak igényt a társadalmi boldogu­lásra és boldogságra. De előbb harmoni­kus emberekké kell nevelniük magukat, vagy másoknak kell őket ilyenekké ten­ni. Az emberi lélek és emberi arc abban különbözik az állatétól, amit az ilyen sze­rencsétlen lények még megtartottak az állatból. Kultúránknak pedig nem az a célja, hogy kendőzzük és fenntartsuk az emberben az állatiasságot, hanem­, hogy az ember minél közelebb emelkedjék eszményképéhez, amely csak a minden állatiasságtól megtisztult kulturember fogalma lehet. A megtisztult, lelkileg­­szellemileg művelt ember pedig minden­képpen szép, mert a kiegyensúlyozottság és fel­ülemelkedettség öszhangja hatja át lényét és tes­zi vonzóvá, szeretetremél­tóvá. Minden kérdezősködő levélre szí­vesen válaszolunk, amennyiben egyenesen rovatvezetőnőnk: Ilse Várady, Wien, I. Kärntnerstrasse 21. címére küldik. Mégegyszer I. S. Megkaptuk legújabb levelét is. Már válaszoltunk, de technikai okokból a lap csak később közölte az üzenetet Megírtuk, hogy igen jól kezeli magát. A főhiba, amint legújabb leveléből látjuk, nem is annyira a he­lyes, vagy helytelen ápolásban rejlik, mint in­kább az Ön nyomott kedélyállapotában. Egy olyan intelligens nőnek, mint ön, aki valóság­gal a könyvek között és a könyvek által él, ezekben kell megtalálnia azt a szórakoztatást és vigaszt, ami legalább annyira megnyugtas­sa, hogy ne vegye annyira szívére a levelében érintett dolgot. Ami különösen a napról-napra jobban kifejlődő szarkalábjainak a kezelését illeti, tessék éjjelre mézből, olajból és tojássár­­­­gájából kevert pakkolásokat rátenni. De az is könnyen meglehet, hogy a szemei foglalkozása következtében meg vannak erőltetve s igy szemüvegre van szüksége. Mert ennek a hiá­nya is okozhatja ennek a hajnak­ a kifejlődé­sét. Sőt lehet, hogy szemei gyógykezeltetésére is szüksége van. Tessék mindenesetre egy szemorvost konzultálni. Említett másik barát illetőlege pedig nem fog ártani egy nőorvos­hoz fordulni. A helyi kozmetikusokkal szem­beni bizalmatlansága sem eléggé indokolt, mert van közöttük egy-kettő, akinek az ápo­lása használhatna önnek. Tanácskérő. A szívével van valami baj, tes­sék tehát Brassóban a dr. Kahána-féle szív­­vizsgáló állomásra menni. Ott megkapja a megfelelő felvilágosításokat és a kezelési eljá­rást. Czunczi: Az előbbi tanácsot szívlelje meg ön is. Azt hisszük azonban, hogy annak az or­vosnak, aki a műtétet ajánlotta, igaza van. A szemüveg nem ártana, mert esetleg eltakar­ná, pláne ha a most hordott nagy modern for­mában csináltatja meg. Hiába kutatjuk itt a belső bajokat. Sajnos, masszírozni sem nagyon lehet. Állandó meleg pakkolások és borogatá­sok sokat segíthetnek. Ha elhatározza magát az operációra, nagyon vigyázzon, hogy meg­felelő kezekbe kerüljön, bár alapjában véve az ilyen könnyzacskó-műtétek nem is olyan ve­szélyesek. Ha előfizető. Az ilyen öregasszonyokkal va­ló együttélés kész szerencsétlenség a fiatalok­ra nézve. Az eltartásuk a legkevesebb, azt szí­vesen vállalja minden rendes gyermek, de a nagyobb bajok abban vannak, hogy sokan kö­zülük teljesen elhanyagolják, nem tűrnek sem­miféle szobaszellőztetést s meg halálos sértés­nek veszik, ha gyermekeik nem akarják a rosszul szellőztetett helyiségben örökös, tisz­tára családi vonatkozású szentenciáikat hall­gatni. Tessék terpentinolajban megmártott rongyot észrevétlenül elhelyezni a szoba vala­melyik sarkában. Az ebből kiáramló tiszta ózon nagy mértékben meg fogja javítani a le­vegőt. Ugyancsak észrevétlenül valahogyan egy egészen kis ablakot nyitva tartani. Ezál­tal nem megy ki a meleg. Ezenkívül a nénikét napközben párszor kicsalni s ezalatt huzat l­e­­vegővel átszellőztetni a szobát. Kis erélytől sem kell visszariadniok, mert hiszen, ha kór­házba kerülne a nénike, ott minden kímélet nélkül rákényszerítenék a higiéniai szabályo­kat. Egy csöppet sem sértik meg ezzel a gyer­meki szeretet és tisztelet követelményeit, mert a higiénia az öregasszony érdekében is van. Tudom, kényes dolog az ilyesmi egy öreg szü­lővel szemben, de a friss levegő és tisztaság csak az értelmetlen, korlátolt emberek szemé­ben lehet ellenség, ahogyan már csak igen visszamaradott falusiaknál és elzüllött városi elemeknél tapasztaljuk. Én is kérdezek, Szatmár. Tessék a kollódiu­­mot 3 százaléknyi viszonylatban ricinusolajjal keverni, így a bőrét nem fogja annyira össze­húzni és még mindig eleget fog takarni. K. K. Segesvár. Alig birtuk levelét megér­teni. Se németül, se magyarul nem tud már jól. Tessék nőorvoshoz fordulni, vagy belgyó­gyászhoz. Azt hisszük, hogy minden erősebb prakszisu orvos megfelel. Valószínűleg pajzs­­m­irigyszerekkel lehet segíteni. V. Anna: A nyugodtan alvó nő arca általá­ban sokkal szebb, mint az ébrenlevőé. Ilyen­kor minden vonal kisimul és a belső kedély­hullámzások, fájdalmak, gondok nem zavarják meg a harmóniáját. Ezért olyan fontos, hogy az minden huszonnégy órában egyszer kialud­­ja magát, mert ezáltal úgy lelkileg, mint tes­tileg kivasalja magát. Különösen nők részára elengedhetetlen az éjszakai zavartalan pihe­nés. Ha másként nem, kellő orvosi ellenőrzés mellett bizonyos narkotikumokkal is biztosíta­ni kell ezt. Tessék tehát altatószer rendelése végett orvoshoz fordulni. Mi ezt nem tehetjük meg, mert ezerféle ilyen altatószer létezik, amit az orvos mindig egyénileg állapít meg és adagoltat a gyógyszerésszel. Fekete baba. Tessék 3—4 százalék arányban közönséges marhasót tenni a fürdővizébe. Ez nemcsak a bőrének fog jót tenni, de kitűnő rheumaellenes szer és szíverősítő is. Rosette: Tisztára orvosi kérdés. A másik esetben 100 gram amerikai vazelinhez kever­jen 1% ként és ezzel tessék a fejbőret masszí­rozni. A benzin nagyon jó, de nem minden bőr bírja. A többi kérdését nem egészen értjük. Jogász. Az csak egy megnyugtató, de nem gyógyítószer. A bajt a fodrásznál szerezte. Ne engedje többé a fejét olyan kefével kezeltetni, amit mindenki részére használnak. Mi amellett vagyunk, hogy a férfiak járjanak hajvágatás és borotválás végett a fodrászokhoz, mert elég­­gé olcsón dolgoznak, különösen Romániában, viszont a fodrász urak a higiéniára jobban vi­gyázhatnának. Természetesen ez nem akar ál­talánosítás lenni, mert mindjobban szaporodik a modern, korszerű és a tisztaságra kényesen vigyázó fodrászok száma! Tessék fork­­alni­­szessze! igen gyakran mosogatni egész fejét, amig a baj egészen el nem medik. De ha mód­jában van, menjen minél hamarabb bőrgyó­gyászhoz. Községi jegyzőné. Hisztéria ellen kaldrián­­cseppek kitűnőek, ősrégi gyógyszer. Fogai Wasserstoffal való mosástól újra megfehéred­­nek. Kámfort is tehet bele, am­ jó szájszagot csinál. Ha marhavelőt friss (csakis friss) disz­nózsírral elkever, egészen jó hajnövesztőt kap. Ezzel tessék olykor-olykor bedörzsölni a fej­bőrt.

Next