Brassói Lapok, 1936. június (42. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-01 / 125. szám

6 oldal Egységes, de demok­ratikus alapon (Ifjabb hozzászólás az erdélyi magyar demokrácia kérdéséhez) Emlékeztetőül: A nemzeti parasztpárt duci népgyűlésével kapcsolatban — a­melyre olyan nyugtalanító számban vonul­tak fel székelyek — cikket írtunk olyan értelemben, hogy az erdélyi magyarság politikai életének és főképpen e politikai élet legfontosabb hordozójának, a Magyar Pártnak sürgősen demokratizálódnia kell. A cikk körül vita támadt, amelyben eddig Molnár Dénes és Wilfer József (Magyar Párt), Pop Ghita (nemzeti parasztpárt) és Réthy Imre (Magyar Kisgazda Párt) meg­nyilatkozásait ítéljük olyanoknak, mint a­melyek higgadtságuknál és mondanivaló­juknál fogva előbbre viszik a kérdés tisz­tázását, tehát a nyilvánosság elé valók. Az alábbi hozzászólás a demokratikus magyar népi rétegek szélső­baloldaláról ér­kezik s már ez a tény is megokolttá teszi, hogy helyet találjon a megnyilatkozások között. Nemcsak hasznosnak, hanem szük­ségesnek is látszik, hogy ebben a jelenlegi körülmények között igazán elsőrendűen fontos kérdésben a magyarság minden po­litikai árnyalata hallathassa a maga sza­vát. A Kacsó Sándor „Gazdátlan székely demokrácia“ című vezércikke nyomán kiszélesedett vita s a Tamási Áron fiatal magyar értelmiséget ébresztgető cikk­sorozata után keletkezett ifjúságii meg­mozdulás mind azt bizonyítják, hogy a felgyülemlett égető erdélyi problémák egészséges kivezető után megoldást kö­vetelnek. Dr. Réthy Imre hozzászólása is ez­t a megoldást sürgeti. Egyik helyen azt ír­ja: „Az igazában soha meg nem volt egység hiányának nyilvánvalósága teszi éppen szükségessé a többi ok mellett de­mokratikus magyar pártok alakulását, hogy ezek fogadhassák magukba azokat a magyar tömegeket, melyek semmiképp se tarthatók meg a Magyar Párt kötelé­kében..“ A romániai magyarság szempontjából a legsiralmasabb jelenség volt, hogy szé­les magyar tömegek nem látták képvisel­ve érdekeiket a Magyar Pártban és kénytelenek voltak új magyar pártok­ba tömörülni, vagy — ami még rosszabb — többségi pártokkal próbálkozni. Ez az ok játszott szerepet abban is, hogy a Magyarpárti Ellenzék kivált a Magyar Pártból s a Magyar Dolgozók Szövetsé­gét megalakítva köréje csoportosult. De azzal tisztában kell lennünk, hogy sem a mai Magyar Párt, sem a Magyar Kis­gazdapárt, sem a Magyar Dolgozók Szö­vetsége egymagában a romániai magyar­ság sorskérdéseit megoldani nem tudja. Nem megoldás ma az sem, amit dr. Réthy ajánl: egy politikamentes Ma­gyar Nemzeti Tanács létrehozása, mely felül állana a különböző magyar pár­tokon. Egy Magyar Nemzeti Tanács felállí­tása annyira a jövő kérdése, hogy ma még nem is időszerű róla beszélni. A ránkzúduló események, gazdasági­, kul­turális és nemzeti létünket veszélyezte­tő mindennapi sérelmek a legsürgősebb megoldást, azonnali cselekvést követel­nek. Ez pedig nem lehet más, mint érvé­nyesíteni a széles magyar néptömegek akaratát: létrehozni a demokratikus ma­gyar küzdelmi egységet (P) úgy, hogy a legmesszebbmenően együttműködjenek az összes magyar politikai pártok és ala­kulatok. Az erdélyi magyarság szabadságjogai­ért, életérdekeiért folytatott harcát csak a népi demokrácia győzelméért indított küzdelemben vívhatja meg. A demokra­tikus magyar küzdelmi egység valóság­gá válásának előfeltételei: a Magyar Párt vezetőségének gyökereitől kezdve való demokratikus átszervezése, az olyan politikai működések megszüntetése, me­lyek többségi pártok szekértolását vég­zik s a politikai fórumról leszorult ma­gyar tömegeknek az aktív poli­­i­kai élet­be való bevonása. De ezzel párhuzamo­san — mint Bányai László írja a „Gaz­dátlan magyar kisebbség“ című cikké­ben — „legyünk őszinte szövetségesei a demokratikus román tömegeknek. . . dobjuk latba minden szervezett, összefo­gott tömegerőnket az ország demokráciá­jának megmentésére, ami egyben ma­gyarságunk jövőbeli sorsát is magában rejti.“ Ellég volt a passzív tapogatózásból, meddő eről­kedésekből; a kifosztott, ki­zsákmányolt, szabadságjogától megfosz­tott dolgozó magyar tömegek halasztha­tatlanul olyan keretet követelnek, mely­ben megtalálják a maguk helyét. Mint történelmi áramlatok hordozóit is bele kell kapcsolni az erdélyi magyar életbe. Hogy a cinci példa a nem létező ma­gyar egység szomorú bizonyítéka, az biz­tos. Hogy mennyiben „ült el a lelki nyugtalanság" Odorheiu megyében azért, mert a megyei székely tömegek beleil­leszkedtek, a Kisgazda- és Magyar Párt­ba, nem tudom?! Kevesebb nem lett a kényszervégrehajtás, csendőrbrutalitás, erőszakos térítés, ingyenes közmunka és nem egy odorheiymegyed faluban láttam a kiábrándulást minden politikai párt­ból „Minden párt ígért, és maradt a nyomorúság, fokozódott az elnyomás“ „A lelki nyugtalanság elütése"“ szomorú magyar letargia lenne, halálos megnyug­vás. Tamás Gáspár f ill­. X» A devizakorlátozások ellenére sem vál­tozott a lengyel valuta árfolyama (Varsó) A lengyel devizakorlátozások beve­zetésekor gazdasági körökben attól féltek, hogy a lengyel valutagazdálkodás terén is változások következnek be. Az a tény, hogy a most lezajlott kormányválság során helyén­­maradt az eddigi pénzügyminiszter, bizonyí­téka annak, hogy a devizaellenőrzés és a kül­kereskedelem erőteljesebb ellenőrzésének be­vezetése nem jelenti az­ eddigi gazdasági és pénzpolitika megváltoztatását is. Hogy a pénzpolitika terén sem várható vál­tozás, kitűnik a lengyel Nemzeti Bank új kor­mányzójának a sajtó részére adott nyilatko­zatából is. A kormányzó kijelentette, hogy a zloty aláértékeléséről szó sem lehet. A len­gyel pénzügyi élet mértékadó tényezőinek is az a véleményük, hogy a zloty értékét to­vábbra is teljes mértékben fenn kell tartani és nem szabad bizonytalan kísérletekbe bo­­­­csátkozni. II „Budapesti Nemzetközi Vásár“ mérlege (Budapest) A Budapesti Nemzetközi Vásár bezárása alkalmából közzétették annak láto­gatási statisztikáját. E jelentés szerint a Vá­sár ebben az évben több mint 800.000 látoga­tást kapott. A vásárlátogatók száma tehát az elmúlt évvel szemben több mint 15 százalék­kal növekedett. A Nemzetközi Vásárt öt vi­lágrészből, 45 államból keresték fel. A vidék­ről és a külföldről közel 120.000-ren érkeztek. A vásárigazolvánnyal és a vásár külön vona­taival érkezett látogatók száma a 75.000-ret meghaladta. A vidéki és külföldi látogatók száma tehát az elmúlt évvel szemben közel 25 százalékkal emelkedett. A vásár 11 napja alatt zsúfolásig megteltek Budapest összes szállodái, penziói, valamint többezer magánlakást is igénybe kellett venni a megduzzadt idegenforgalom lebonyolítása céljából. De megtöltötték a vásár látogatói a fővárosi összes szanatóriumokat és a közel­fekvő kiránduló­helyek szállodáit, sőt voltak a vásárnak olyan napjai is, amikor a fővárosi gőzfürdők kabinjai is éjszakai lakót kaptak. Külön kell választani a Nemzetközi Vásár idegenforgalma által támasztott városi üzle­teket, illetve detailbevásárlásokat azoktól az üzletektől, amelyek a vásár kiállítói részéről kifejezetten a vásárral kapcsolatban jöttek létre. A Nemzetközi Vásáron érvényesülő vá­sárlóerők három csoportra oszthatók: a feül­­földi kereslet mellett, amely a különleges mi­nőségekre és kivételes bevásárlási lehetőségek­re irányul, a belföldi vásárlóerő részben a közvetlen fogyasztási cikkekre és élvezeti ja­vakra koncentrálódott, másrészt pedig a be­fektetési lehetőségekre, történjék a befektetés akár a termelőeszközök bevásárlása terén, akár pedig a családdal és otthonnal kapcso­latos kisebbszerű invesztíciók tekintetében. A vásár exportsikere a nemzetközi kereskedelmi lehetőségek keretén belül a legkedvezőbben alakul, részben konkrét megrendelések, rész­ben pedig piacfeltáró próbamegrendelések formájában. A belföldi vásári üzletek előbb említett két főcsoportja a fennálló gazdasági konjunktúra függvényeként alakult. Az az örvendetes megmozdulás, amely a befektetési piacon újabban érezhető, örvendetes keresletet tá­masztott a vásáron elsősorban a vas-, gép-, elektromos- és építőipari csoportokban, vala­mint a kisebb megtakarításokkal rendelkező polgári osztály keresletét illetőleg, a család szempontjából befektetés jellegével bíró ott­honberendezési és bútoriparban. Az a nagy lendület, amely a vásárnak mind a 11 napja alatt ezeken a szakmákon végigvonult és érezhető volt, kevésbé jutott ilyen mértékben kifejezésre az élelmezési ipar és azokban a szakmákban, amelyek közvetlen fogyasztásra vannak szánva. Ennek oka nemcsak a lét­­fenntartási index 10 százalékos drágulásában és az élelmezési csoport­index 13,5 százalé­kos emelkedésében keresendő, hanem abban is, hogy a nagy tömegek reális vásárlóereje a változatlan jövedelem mellett ezen emelke­dés folytán viszonylag csökkent. Ezeknek a tömegeknek a tartott­ keresletét rendkívül kedvezően befolyásolta az, hogy a munkanél­küliség csökkenése folytán a nagyipari és kéz­műves munkás­létszám 15 százalékkal nőtt és ezáltal újabb oly fizetőképes tömegek kelet­keztek, amelyeknek kereslete éppen az élel­mezés és az egyéb elsőrendű életszükségletek felé irányult. Mindezek folytán a vásáron kialakuló üz­leti kereslet és bevásárlókedv már a vásár harmadik napjától kezdve oly lendületet vett és oly arányokat öltött, amelyeknek hatása­képpen a vásáron kiállító összes ipari szak­mákban élénk forgalom alakult ki. A vásáron létrejött üzletekre nézve az adatgyűjtés még folyamatban van. A bucuresti japán követség kereskedelmi attaséja meglátogatta Leon ipari és kereske­delemügyi alminisztert. Az attasé kifejtette, hogy a japán flotta benzin- és kőolajszükség­letének nagy részét Romániából szeretnék fe­dezni. 1936. Június 1 KÖZGAZDASÁG Az új árpa kiszárítja Magyarországról a román tengerit (Bucures­ti) Az az aggodalom, hogy a jó termésről érkező hírek nagy mértékben el fog­ják lanyhítani a piacot, egyelőre nem váltak valóra, bár az új termésfelesleg elhelyezése körül előreláthatóan még sok nehézséggel kell megküzdeni. Ez idő szerint természetesen még nem tudhatjuk, hogy milyen lesz az észak­­amerikai termés. Arra azonban mindenképpen fel kell készülnünk, hogy ott is nagyobb ex­portfelesleg lesz, mint tavaly, még abban az esetben is, ha maga a termés nem lesz jobb Kanada ugyanis a vetésterületét a múlt évi 23.560 millióval szemben 24,354 millió hektár­ra emelte. A nagyobbodás tehát elég tekinté­lyes. A vetési munkálatokat mindenütt ide­jében végezték el és idáig az időjárás kedve­zett a vetések számára. Az első megbízható jelentéseket csak júniusban kapjuk, úgy lát­­szik azonban, hogy maga Kanada is számít a nagyobb termésre, legalább is erre mutat az az igyekezete, hogy a készletein még lanyhu­ló árak mellett túladjon. Magyarországra a romén tengeri még egyre érkezik, habár az or­szágnak idegen árukra már nincs szüksége. Magyarországon ez idő szerint annyi tengeri tárol, hogy abból az új termésig kifutja. Te­kintetbe kell venni azt is, hogy hat hét múlva Magyarországnak új árpa áll rendelkezésére, melyet nagyon jól felhasználhat hizlalási célra. A Brassói Ipartestület Elnöksége és Elöljáró­sága mélységesen megrendülve jelenti, hogy fá­radhatatlan, nemesszivü és tisztalelkü ellenére MONTENI IONOS női szabó mester hirtelen elhalt Drága emlékét a legőszintébb szeretettel őrizzük meg s részére megérdemelt csendes pihenést kí­vánunk. Az Iparfesü­l­et Elnöksége és Elöljárósága A Brassói Iparosok Temetkezési és Segédező Egyesülete Elnöksége és Igazgatósága a szív legmélységesebb fájdalmával jelenti, hogy ezen intézmény egyik alapítója, kezdet óta egyik leglelkesebb vezetője, ellenére MONTÉNI JÁNOS nőiszabó mester úr hirtelen elhunyt. Temetése valószínűleg az Egyesület székházának gyűlés­­terméből hétfőn pünkösd másodnapján délután 3 órakor lesz. Fenkölt gondolkozása szelleme, fáradságot nem ismerő sze­mélye míg élünk, mindig szemeink előtt fog lebegni. Legyen áldott az a föld, amely részére örök pihenést ad és amely földnek gyermekeiért oly igazi becsületességgel dolgozott. Az Egyesület Elnöksége és Igazgatósága

Next