Brassói Lapok, 1936. október (42. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-01 / 227. szám

XLll. évfolyam Főszerkesztő Csütörtök 227. szám. W#"' Szele Béla dr. 1936. évi október­i ELŐFIZETÉSI ÁRA­K: Belföldre hwHFként 66 ffc, kézbesítéssel 74 lej, ugyanez Brassóban 70 lej.— Külföldre negyedévenként 100 lej. — Magyarországra negyedévenként 12 pengő. ~ rí Ilii) L ÍIE díj3Jh­ird­etesi oldalon 5.;10 ifj, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej 1,**''vzetcentim­éte­renként. Hirdetési dijak el*­re fizetendők. Szerkesztőség­es ki­a­dóh­ivatal: Brasov. btr. Regele Carol 5b—58. — t­elefonszámok: kiadóhivatal 82., szeri­esz­tő­ség 83. ama t. Korai volt az örömünk: egy­más után halasztják el a községi választásokat. Már azt hittük, hogy a kormány érvényt szerez az új közigazgatási törvénynek és érvényt sze­rez a polgárság akaratának is, azzal, hogy vé­get vet az időközi gazdálkodás rendszerének. Most azt kell látnunk, hogy a kormány meg­gondolta magát, visszakozzót csinál és még csak meg sem indokolja, hogy miért. Hát igaz, kellemetlen volna bevallani, hogy a li­berális párt a népszerűség dolgában kissé gyengén áll és a polgárság nem fogadja öröm­ujjongással a ,,hivatalos" listákat. De várjon ezen elbukhatik-e egy törvény? A kormányba jelek szerint, ezzel mit sem törődik. Első és legfontosabb számára: a szent pártérdek Az ország várhat, a polgárok panaszkod­hatnak, nyöghetik az interimárokat. A törvény is várhat. De akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba. Mert az ildomosság legalább annyit megkíván, hogy hivatott és hívatlan szónokok ne írják a liberális kormányzás ja­vára és ne hozzák fel érdemül azokat a tör­vényeket is, amelyek papirálmukat alusszák. Ha csinálják, legalább vállalják, amit csinál­nak. Mert ők úgyis a könnyebbik felét vál­lalják I" "". Az egyik genfi abessznn delegá­­­­­­tus szerint a négus országának I MLm­I több törzsfőnöke felkérte Angliát, s­­ vegye védnöksége alá Abeszini­át, a „ravasz Albion“ azonban visszautasította ezt fz ajánlatot. A szóbanforgó abesszin fő­nökök ilymódon akartak az olasz csöbörből az angol vödörbe jutni, de — úgymond az említett abesszin kiküldött — nem sikerült. Anglia köszöni a megtiszteltetést­, hiszen csak nemrégiben égette meg az ujját Etiópia mi­att, mikor kénytelen volt lenyelni az olasz pilulát. Lám, lám, megéltük, hogy angol gyar­­mattá lenni kivételes kegy lett, könyörögni kell érte. Nagybritannia ,,önzetlen“, de csak azért, mert kockázattal járna most még az Abesszínia fölötti mandátum átvétele. De mi­ért nem utasította az etióp törzsfőnököket például a gyarmatok után áhítozó Németor­szághoz? — kérdezheti az egyenesen gondol­kozó ember. Hát csak várjunk. Ha Anglia el­készül a felfegyverkezésével, akkor bezzeg vállalja majd ezt a ,,védnökséget“ is. Addig tartalékolja, de nem juttatja másnak. Ennyi­re már nem önzetlen. S könnyen lehet, hogy a Németországnak esetleg visszaadott gyar­matért, vagy gyarmatokért mégis Abesszíniá­val fogja kárpótolni magát s akkor nem fog 'ússzal 'ad­ni attól, hogy összerugja a parkót­­ táliával... Ellenőr Itt. . . ellenőr ott. . .3 A szegény adófizető polgár ■ már nem is tudja mitévő le­­—....... gyen, szinte szilvanyira zsugo­rodik össze a hivatalos autoritással nála jelentkező urak előtt, akik belenéznek veséjébe, átkutatják könyveit és általá­ban úgy beszélnek vele, mintha egyene­sen vizsgálóbírói minőségben tettek vol­na látogatást. Most Brassóban vége en­nek a lehetetlen állapotnak. A brassói pénzü­gyigazgatóság közleményt adott ki amelyben köztudomásra hozza, hogy az adófizetők csak abban az esetben kö­telesek felvilágosítást adni, ha az ellen­őr a pénzügyigazgatóság megbízólevelé­vel jelentkezik náluk. Örömmel jegyez­zük fel ezt a törvény­tisztelet­re valló rendelkezést és szeretnék, ha más pénz­ügy igazgatóságok is követnék a brassói példát, abból a meggondolásból kiindul­va, hogy az adófizető nem csupán arra való, hogy éjjel-nappal — akár van rá­nk, akár nincs — a fiskus rendelkezésé­re álljon. Paris, szeptember 50 A kedd hajnalig elhúzódott rendkívüli ülésén a francia képviselőház nagy több­séggel megszavazta a Blum-kormánynak a frank értékcsökkentéséről szóló tör­vényjavaslatát s ezzel a dolog végleges­sé vált. A nagy többség annak tulajdoni­­­­landó, hogy a népfront pártjai erősen összetartottak a kormány ez újabb gyö­keres kísérletének a támogatásában, és­y nyugateurópai idő szerint este 8 órakor újra megnyitott képviselőházi üle­sén Vincent­ Auriol pénzügyminiszter nagy beszédben kelt sér­elmére a kor­m­ány javasllatának. Mindenekelőtt ki­emelte a három demokratikus nagyhata­lom között létrejött valuta-megállapodás jelentőségét, majd hangoztatta, hogy a kereskedők és a termelők sokat fognak m­­érni a frank újraértékelése folytán­ Az aranyértékcsökkentés művelete ugyan­is nem befolyásolja a belföldi árakat, ejtve azokat a követeléseket, amelyek veszélyeztették az egységes állásfoglalást. T­ekintettel arra, hogy a radikálisok egy része kifogásolta az úgynevezett „mozgó bér-rendszert“, a kommunisták elálltak , dől­t, áthidaló megoldásban állapodtak meg a radikálisokkal és a kormánnyal. A történelmi jelentőségű éjszakai ülés lefolyásáról alábbi jelentéseink számol­nak be, mint hogyha infláció volna s ezért a kor­mány meg fogja akadályozni az indoko­latlan árdrágítást. A hármas pénzügyi egyezményből Franciaországnak sok haszna lesz, eltekintve attól, hogy véget vet az eddigi zavaros nemzetközi valuta­­helyzetnek. A szocialista képviselők és a nép­fron­tiak egy része többször felállva, zajosan ünnepelte a pénzügyminisztert. Az ülést ezután újból felfüggesztették fél 8 órától fél 12 óráig. Folytatásakor elsőnek Duclos kommunista beszélt, ki­jelentve, hogy a kommunisták elvben­ nincsenek a leértékelés mellett, mert azt tarál­ják, hogy el lehetett volna kerülni. A szónok rámutatott arra, hogy a három nagyhatalom pénzügyi megálap­zása nem végleges és nem bír kötelező erővel- Fernand Laurent független köztársasági védelmébe vette a kormányt, kijelentve, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása ér­dekében szükséges a frank leértékelése. Kijelentette továbbá, hogy „az első Blum- kísérlet“, amelynek a tömegek megnyeré­se volt a célja, nem sikerült s ezért kerül sor most Idllum második kísérletére, a­ gum­i-frankra. Végül kifogásolta a kor­mány javaslatában szereplő „mozgó bér­skálát“. A pénzügyminiszter újabb felvilágosít­­tásokat adott, majd a kamara kézfeleme­­léssel megszavazta az általános vita beres­kész­tését. Ezután a képviselőház 544 sza­­vazattal 246 ellenében általánosságban­ elfogadta a frank leértékelésre vonatkozó törvényjavaslatot. Tulm­amné Megszavazták a francia és svájci frank értékcsökkentését A Blum-kormány javaslatából kinvesték a „mozgó bérskálát” ” A svájci frank 8 százalékkal marad a nagyhato­mi valuták mögött , Törökország is a sterling-alapra állt át Kísérletek a romániai exportőrök kártalanítására Vincent­ Auriol pénzügyminiszter felvilágosításai és az általános vita vége az egyetlen módosítás — megegyezéses alapon Már jóval elmúlt éjfél, amikor a kép­viselőház a fentebbi szavazat­aránnyal elfogadta azt az indítványt, hogy­ térje­nek át a törvényjavaslat szakaszonkénti tárgyalására. A hosszas éjszakai vita során külön­­kü­lön megszavazták az egyes szakaszokat is, majd 550 szóval 221 ellenében a képvi­selőház egészében elfogadta a kormány törvényjavaslatát. Az egyedüli módosítás az volt, hogy el­ejtették a mozgó bér-rendszerre vonatko­zó rendelkezést s ezt általános jellegű felhatalmazással hel­yettesítették. Erre nézve a népfront pártjai és Bilim minisz­terelnök között még a kora esti órákban kompromisszumos megegyezés jött létre s a mozgó bér-rendszer helyébe a követke­ző szöveget illesztették be a törvényja­vaslatba: „A kormány ez év végéig felhatalma­zást nyer arra, hogy megtegye a szüksé­ges intézkedéseket a frank vásárló­erejé­nek megvédésére az indokolatlan áreme­lési kísérletek leküzdésével, vagy más eszközökkel. Ezek az intézkedések 1957 január 31-ig jóváhagyandók a parlament által­." A végső szavazást megelőzőleg Blum miniszterelnök beszédet mondott s abban főleg a társadalmi béke szükségességét hangoztatta. Az üzemek megszállásának módszere nem folyt­at­ódhatik és nem is fog folytatódni tovább. Kifejezte azt a reményét, hogy a munkásságnak a kor­mány iránti bizalma fölöslegessé fog ten­ni minden más eszközt a bérviszályok rendezése terén, a békéltetésen kívül. — Kijelentem — fejezte be beszédét a miniszterelnök — hogy az olyan harci módok, mint az üzemeik megszállása, nem válhatnak szokássá. A munkásságnak a felelős munkásszervezetek irányításai szerint kell eljárnia. A frankleértékelési törvényjavaslatnak a képviselőház által történt megszavazá­sa után kedden délelőtt összeült a szená­tus pénzügyi bizottsága, hogy előzetesen­ megvitassa a kamara által már el­foga­dott javaslatot. A szenátus pénzügyi bi­zottságának ülésén Casraux volt minisz­ter­elnökölt. A bizottsági letárgyalás után a javas­lat a szenátus teljes ülése elé került. A svájci parlament is hozzájárult a valuta­csökkentéshez Kedden összeült a svájci szövetségi ta­nács is, hogy megvitassa a kormánynak a svájci frank értékcsökkentését illető törvényjavaslatát, amelynek megszavazá­sa biztosra vehető. A berni szenátus ugyanis túlnyomó többséggel már megszavazta a javaslatot s a parlamenti pártok vezetői is bejelen­tették, hogy egyetértenek a kormány in­tézkedéseivel. Meyer szövetségi elnök a szövetségi ta­nács ülésén kijelentette, hogy az arany­forgalom Svájc területén elvben továbbra is szabad marad. Svájcnak az a szándé­ka, hogy a nagyhatalmak valutáját tíz százalékos különbözettel kövesse, vagyis ennyivel mögöttük maradjon- Egyébként a jövőben is az arany lesz a svájci frank alapja és irányítója. Itt írjuk meg, hogy a zürichi zárás kedden a következő volt: Amsterdam 240, Newyork 432, t­ol­don 2135, Berlint, Pa­rist, Milánót, Prágát, Budapestet Belgrá­­dot, Bukarestet, Varsót és Bécset nem le­győzték, Pakis pedig zárva volt.

Next