Brassói Lapok, 1937. március (43. évfolyam, 29-52. szám)
1937-03-01 / 29. szám
. ../ / »:./ été® Könyvtrft 9069 fcUlUP£...T XLIII. évfolyam FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP 29. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre havonként 66.— lej, kézbesítéssel 74.— lej, ugyanez Brasovban 70.— lej. — Külföldre Magyarországra negyedévenként 12.— pengő. — HIRDETÉSEK díja hirdetési oldalon 550 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej. oldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. — Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Brasov, Strada Regele Carol Hétfő 1937. évi márciusi negyedévenként 500.— lej. páratlan (jobb) szöveg- 56—58. — Telefonszám 82 Thália védelménél Nem egy ízben mutattunk rá ezeken a hasábokon a transilvániai magyar színjátszás terén tapasztalt visszás állapotokra. "Jól, a kritikánál egy lépéssel tovább mentünk. Szentimrei Jenő felvázolta a módot is ahogy az ebből a szinikultúránkra igen kohézmos helyzetből koszolódhatunk. Most nem tudjuk, ezt a cikket szívlették-e meg az iletékesek, vagy az idők hozták-e úgy magukkal, de ebben az évben sokkal kevesebb színházi botrányról hallottunk, sőt olyan jelenségeket is láttunk és látunk, amik reményt nyújtanak e régóta vajúdó probléma, úgy nemzeti, mint kulturális és gazdasági szempontból kívánatos megoldására. N Nem érhet tehát bennünket az a vád, hogy a vak elfogultság álláspontjára helyezkedve emeljük fel szavunkat ugyancsak színik úttlíránk védelmében most, amikor a képvisi ház hozzálátott már lamandi kultuszminiszter színházi törvényjavaslatának szakaszonkénti vitájához Ha tárgyilagosak tudunk lenni befelé, színjátszásunk hibáinak, betegségeinek feltárásában, ezt a tárgyilagosságot meg tudjuk őrizni kifelé is, mert nem az önmagáért való tiltakozás elpuffogtatásaink a kedvéért mondunk kritikát a törvénygrakról hanem, hogy ezzel is hozzájutuljünk olyan kompromisszum felleléséhez, ami a miniszter részéről sem jelent elvfeladást , bennünket sem kényszerít bele transilvaniei magyar szinikultúránk siratóasszonyainak szomorú és fájdalmas szerepébe. . Mindjárt itt kijelentjük, hogy lamandi miniszter jószándékát nem vonjuk kétségbe , rendet akar teremteni a színjátszás terén, nemzeti célkitűzéseket követ és általános jellegű rendelkezéseket kodifikál. Törvénye nem foglalkozik külön a kisebbségi szinitszással, nem tesz különbséget román és kisebbség színház között. Csakhogy (és ez a csaknogy ott kísért számos törvény végrehajtásában) más az elmélet és más a gyakorlat. A minisztert fűthetik a legjobb indulatok irántunk, mégis mit tehet, ha egy város élen elfogult polgármester áll, aki már ab ovo nem tartja kívánatosnak a kisebbségi színieleadásokat. És mit tehet, ha a konkurrens román színigazgató (akinek a törvény szintén hatalmiad az előadások beszüntetésére), saját kasszáját féltve, hirtelen felfedezi, hogy a Bánk bán, vagy a Csárdáskirályné sérti a „nemzeti érdekeket"? Nem is beszélve a községi bíróról, akit a 145-ik szakasz ugyancsak művészeti direktorrá avat. Persze, az említett hatósági személyek román előadásokat is betilthatnak, de váljon a gyakorlatban felmerülhet-e olyen eshetőség? ....... „ Féltjük ettől a szakasztól, nagyon féltjük a transilvániai magyar színjátszás jövőjét Ha ez a paragrafus változatlanul megmarad, úgy szinikultúránk hajszolt váddá változik és kiszolgáltatottja lesz olyan szempontoknak is, amik az igazi nemzeti és művészeti érdekek körén kívül esnek. Mindezek után említsük fel azt a másik szakaszt, amely úgy intézkedik, hogy városi és községi színházhelyiségek csak román színtársulatok részére adhatók ki? Az egyetlen szakasz ez, ahol a törvényhozó nemzeti alapon tesz különbséget a színtársulatok között, egy mondat az egész, talán a miniszter egyszerűen átsiklott fölötte, mégis milyen kivédhetetlen csapást mér ránk! A rendezés és a rendszabályozás jegyében készült ez a törvény, olyan technikai célkitűzésekkel, amikkel nagyjában és általánosságban mi is egyetértünk. Ám annak, aki rendez, számolnia kell az élő adottságokkal. Transilvániában az évek során színházaink és a hatóságok között olyan viszony alakult ki, amely lehetővé tette, hogy bajjal küzdő komoly társulataink teljesíthessék hivatásukat Most ezt a viszonyt a törvény felborítja és nemcsak az eddig élvezett öszonylagos szabadságot teszi kétessé, de a hajlékot is megvonja a kisebbségi társulatoktól olyan varotokban is, ahol az adózók többsége kisebbségi i miniszterelnök a megjelöltekért értekezletén, az igazságügyminiszter pedig a táblai főügyészek tanácskozásán kötelezettséget vállalt a rend megőrzésére Tatarescu: „A törvényt egyenlő szigorral kell alkalmazni mindenkivel szemben“ Sassu: „Minden törvénysértés szigorúan meg kell torolni“ N fővárosban megtörtént a diákotthonok bezárása S Bucuresti, február 27. A belügyminisztériumban szombaton délelőtt megtartották a már bejelentett prefektusi értekezletet, amelynek végeztével a következő hivatalos közleményt adták ki: „Ma délelőtt 10 órakor a Tatarescu miniszterelnök és belügyminiszter elnökletével az ország valamennyi megyefőnöke értekezletre ült össze. A miniszterelnök közölte a megyefőnökökkel a kormány programja keretében kezdeményezett közmunkák továbbfolytatására, valamint a legteljesebb rend biztosítására vonatkozó utasításait. Az értekezleten részt vett Inca tárcanélküli miniszter, Negura szövetkezeti miniszter, Marinescu és Barca belügyi alminiszterek, valamint Sergiu Dimitriu belügyi államtitkár. A miniszterelnök mindenekelőtt ismertette a helyzetet. Beszéde elején közölte a prefektusokkal azt a kívánságát, hogy a közigazgatási hatóságok fejtsenek ki erélyes tevékenységet a rend fenntartása érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy állítólagos nacion®listn elméletek érdekében kifejtett propaganda ürügye alatt egyesek rendzavarásokkal anarkiára törnek. Tatarescu a továbbiakban kérte, hogy a közigazgatási hatóságok a párt megyei szervezeteivel karöltve kezdjenek a helyszínen hathatós tevékenységbe és e célból rendszeresítsenek habonként lehetőleg tíz közigazgatási értekezletet, de legalább ötöt. A megyefőnökök a rendészeti közegek és a közigazgatási hatóságok kíséretében járják be minél gyakrabban a megye egész területét és győződjenek meg személyesen, — mert személyesen is felelősek érte —, hogy intézkedéseik hathatósaknak bizonyultak-e a tiltott propagandával szervben. Ezután bejelentette a miniszterelnök, hogy a diákotthonokban élvezett kedvezmények pótlására létesített ösztöndíjakat megyék szerint osztják ki és így az erre kitűzött versenyvizsgákat is megyénként ártják meg. Tatarescu a törvények minden körülmények közötti szigorú alkalmazására intette a prefektusokat. Minden erőszak, sértés tiltott egyenruha-viselés és minden olyan cselekmény, amely a fennálló törvényekkel ellenkezik, bárki kövesse is azt el, bármilyen korú legyen és bártmlyen párthoz tartozzék, kímélet nélkül bintettessék mieg. Hozzátette még, hogy nem gondol hatalmi túltengésre és üldözés jellegi lépésekre. A középúton kell haladni, de úgy, hogy a törvény legyen és madridion meg törvénynek, amelyet mindenkivel szemben szigorral kell alkalmazni. Más vonatkozásban a miniszterelnök bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelés észszerűsítésére vonatkozó kampányát a kormány tovább folytatja és kéri, hogy a megkezdett munkálatokat végezzék el nagy körültekintéssel. A vármegyei költségvetések mielőbb összeállítandók és beküldendők a belügyminisztériumba jóváhagyás végett. Beszéde végén apellált a megyefőnökök hazafiasságára és lelkiismeretességére, amelynek a helyzet magaslatán kell állania ma, amikor az országnak tökéletes rendre és nyugalomra van szüksége. Az értekezletenfelszólaltak még Iuca és Negura miniszterek, valamint Barca alminiszter”. Megtartották a tablai főügyészek értekezletét is Ugyancsak szombaton délelőtt tartották meg a táblai főügyészek értekezletét is, Sassu igazságügy miniszter elnöklete alatt. Ez alkalommal az igazságügyminiszter többek között kijelentette, hogy a főügyészek összehbásának legfőbb célja az volt, hogy megtanácskozzák a rend és a törvényesség fenntartása érdekében teendő intézkedéseket. Hangoztatta, hogy a rábízott feladatokat, mint eddig, ezután is lelkiismeretesen óhajtja teljesíteni, ezért el van tökélve arra, hogy az országban biztosítsa a törvények tiszteletét. E céhről meg kellett tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a bíróságok szabadon teljesíthessék feladatukat Az utóbbi idők zavargásai súlyosan érintették az ország nyugalmát és biztonságát, súlyos probléma ez, amelyet az igazságszolgáltatásnak nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagynia Ellenkezőleg: a bíróságok kötelessége, hogy gyorsan és eredményesen oldják meg ezt a kérdést. Más megoldás pedig nincs, mint a törvények szigorú tisztelete. Tekintet nélkül a rendzavarások indító okaira és tekintet nélkül arra, hogy kommunista vagy nacionalista, keresztény vagy más jelszavakkal történő és, hogy jobb, vagy baloldali szélsőség rendzavarásáról van szó, az igazságszolgáltatás kötelessége, hogy egyenlő szigorral torolja meg az ilyen törvénysértéseket. — Meggyőződésem — fejezte be beszédét Sassu miniszter —, hogy a törvények szigorú betartására tett intézkedéseink az összes alkotmányos és demokratikus intézmények védelmét szolgálják. BEZÁRTÁK A DIÁKOTTHONOKAT Jelentettük, hogy a kormány minisztertanácson elhatározta a diákotthonok bezárását. A határozat értelmében a hatóságok már hozzá is láttak a minisztertanácsi határozat végrehajtásához. A bezárt diákotthonokat — mint az egyik fővárosi lap írja — bizonyos ideig még szemmel fogják tartani. MI TÖRTÉNT BACAUBAN? Fővárosi lapjelentések szerint a pénteken lezajlott községi választások alkalmával Bacauban a szembenálló pártok hívei között súlyos összetűzések voltak, amelyek folyamán harminc súlyos sebesülés történt. A Lupta jelentése szerint több sebesültnek az állapota válságos. Az összetűzések folyamán 35 üzlethelyiséget feldúltak. A fenti jelentéssel szemben a félhivatalos Viitorul határozattan cáfolja a bacaui rendzavarásról elterjedt híreket. Voltak ugyan incidensek — írja — ezek azonban nem nőtték túl a szokásos választási összetűzések méreteit. i polgárokból kerül ki. Nem hisszük, hogy ez lett volna a szabadelvű gondolkozásáról ismert és széles kisebbségi körökben becsült lamandi miniszter szándéka. Ezt különben maga is hangoztatta a törvény vitája során. Viszont igazat kell adnunk Wilfer József képviselőnek is, aki komolyan felépített és taktikusan előterjesztett beszédében rámutatott arra, hogy a törvény szövegével szemben vajmi keveset érnek a miniszter egyéni magyarázatai. A bíróság a törvény alapján hont és más szempontot nem vesz, mert nem vehet figyelembe. Még akkor sem, ha a törvény szövegezése homályos, hát amikor világos és félremagyarázhatatlanul reméljük és várjuk a kifogásolt szakaszok módosítását lamandi miniszter bekérte a vita során, felszólalt kisebbségi képviselők módosító javaslatát, friggjünk abban, hogy nem egyszerű udvariassági gesztus volt ez, hanem a jobb belátás felülkerekedése Mert a kisebbségi színjátszás halála nem fűződhetik a demokrácia régi élharcosának, lamandinak nevéhez. (k. e)