Brassói Lapok, 1937. május (43. évfolyam, 79-102. szám)
1937-05-01 / 79. szám
t-r,s-« r reitrília/egreai tó névtára 910619 0U Vlpg"'!’ 4’V*»A* *y *.1 4. Ferenc tett tere 4 tiöfizetési pfldány XLV. «rfbtyam " 'WgMBfeTLEN POLITIKAI NAPILAP: Szombat 79 szám. 1 " • ■?. 1937. évi május 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre havonként 66.- vej, kézbesítéssel 74.— lej, ugyanez Brasovban 70.— lej. Külföldre negyedévenként 360.— lej.— Magyarországra negyedévenként 12.— pengő — HIRDETÉSEK dija hirdetési oldalon 5 50 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej négyzetcentiméterenként — Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatalBrașov, Strada Regele Carol 56—58. — Telefonszám 82 Londonban és itthon Ioitila Constantinescu, a román Nemzeti Bank kormányzója tudvalévőjég most Londonban folytat fontos gazdasági tárgyalásokat. A jegybank kormányzóm a szakadatlan tanácskozások során ufót talált arra is, hogy a Reuter-ügynökség képviselőjének intervjnt adjon, és többek között figyelemreméltó kijelentéseket tegyen az újságíró ama kérdésére, hogy Romániának mi az álláspontja a külföldi tőkével szemben. Constantinescu bankkormányzó a következőket mondta: — A gazdasági válság idején Romániából tekintélyes mennyiségű külföldi tőkét vontak ki. Nézetem szerint ezeknek a tőkéknek visszaszönlése legnagyobb hasznára lenne Románia gazdájágs életének. Éppen erre való tekintettel a kormány minden lehetőt elkövet arra hoszt a külföldi tőke vállalkozásait Romániában elősegítse már csak azért is ráért Romániának nincs technikai eszköze és felszerelése ahhoz, hogy az ország természetes erőforrásait kellőképpen kiaknázhassa. Banca Nationala kormányzója kétségkívül legilletékesebb arra, hogy a fenti kijelentéseket megtegye. Ha Mitila Constantinescu megállapítja, hogy Románia gazdasági életének szüksége van a külföldi tőkére, akkor az bizonyára így is van. És mert szükséges, logikusnak is látszik, hogy „a kormány mindent elkövet, hogy a külföldi tőke vállalkozásait Romániában elősegítse“. Így volna ez rendjén, ahogyan a jegybank kormányzója is elgondolta. Ehelyett azonban a külföld szörnyülködye olvassa a nemzeti munkavédelemről szóló rendelettörvény állítólagos tervezetét, amely különböző változatokban forog közkézen és általános felzúdulást keltett nemcsak a politikai közéletben, hanem főleg a gazdasági élet tényezői körében, ahol elképedve tárgyalják a hihetetlenül hangzó paragrafusokat, amelyek kíméletlenül törik darabokká a magántulajdon elvét. A külföld álmélkodva veszi tudomásul hogy Romániában az állam anélkül, hogy annak üzleti kockázatát vállalná, teljhatalommal kíván rendelkezni minden vállalat személyzeti összetétele felett. Olyan rendelettörvényre készül, amelyet a parancsuralmi kormányzatok sem merészelek megkockáztatni, mert joggal tartottak attól, hogy az intézkedés nyomán összeomlik a magántermelés, amelyet még a kollektív alapon megszervezett gazdasági rendszer sem nélkülözhet. A külföldi tőke — amelynek vissza- özönlése pedig annyira kívánatos volna- riadtan hőköl meg a tervezett rende-lettörvény ama paragrafusai előtt, ameyek az idegen tőkével dolgozó valldnok személyzetének összeálítására vonatkoznak. Erre a meghökkenésre pedig kormánynak fel kell figyelnie s a jelek szerint már fel is figyelt. Már arról beszélnek, hogy Bratianu Dinu visszatéréséig függőben marad minden, már dezavuálják Moteanu szenátort, a par-ines- Uralmi megoldások bajnokát. Ezt bnhinben várta is a közvélemény. Elvégre a liberális párt nem rendezhet ilyen temetést a maga szabadelvűségének s az ország sincs abban a helyzetben, hogy egyik mellényzsebéből kivághassa a temetési költségeket. Nem lehet az, hogy egyfelől tevékenységre buzdítsák a tőkét, másfelől letaglózzák szabad mozgását, amely pedig elenged heteiben életfeltétele A batikkor-liányzó rácáfolt arra Londonban, amit ithon egyesek előkészítenek. A baszk kormányelnök gagerint Harminc német repülőgép lőtte rommá Guernica városát Külföldre szállítjál a Bilbaóba menekült baszk asszonyokat és gyermekeket Megkezdték Bilbao kiürítését Újból bombázták Madridot a felkelők Madrid, április 29. A baszk tragédia egyre teljesebb Spanyolországnak ez a része már csak égő romhalmaz, a temetetlen halottak területe. Bilbaóban a baszk kormány katolikus elnöke tegnap elkeseredetten tiltakozott ama beállítások ellen, amelyek szerint a baszk városokat a visszavonuló kormánypárti csapatok tették volna tönkre. „Istent és a történelmet hívom tanáritnl — hangsúlyozta a kormányelnök —, hogy Guernica városát egy órán át 10 német bombavető repülőgép pusztította. A mészárlás minden emberi képzeletet felülmúló volt, a repülőgépek a ledobott robbanó- és gyújtóbombákon kvül pusztító gépfegyvertüzet is ontottak Guernica város védtelen asszonyaira és gyermekeire, akik a félelemtől félőr ellen rohantak szerte az utcákon. Kérdezem a művelt világot, — folytatta a baszk kormányelnök —, megengedhetőnek tartja-e egy olyan nép teljes kiirtását, mely évszázadok hosszú során át a szabadság és demokrácia megtestesítője volt? Engedjék meg hinnem, hogy a nemzetek mégis csak segítségére fognak sietni annak a 100 ezer asszonynak és gyermeknek, akik most földönfutókként keresnek menekülést Bilbaóban. A férfiak részére nem kérünk semmit, mert függetlenségünk eszméje a legsúlyosabb áldozatokra is képessé tesz bennünket." Eddig tart a baszk kormányelnök megrázó nyilatkozata, amelynek nyomán a külföldi sajtóban heves támadások indultak meg Németország ellen. A Morning Post követeli, hogy azonnal hívjanak össze nemzetközi bizottságot annak megállapítására, kit terhel a felelősség Guernica elpusztításáért? A Daily Herald Eden angol külügyminisztertől magyarázatot követel ebben a kérdésben. A német lapok természetesen hevesen tiltakoznak a Guernica bombázásával kapcsolatban hangoztatott vádak ellen. Aljas és hazug akciónak minősítik a vádat, amelyet a német kormány erélyesen meg fog cáfolni. Durangóban még tartják magukat a baszk csapatok Egyébként a spanyol polgárháború valamennyi szakaszán élénk a harcászati tevékenység. A madridi védelmi tanács az alábbi hivatalos közleményben vázolja a főváros helyzetét: „Madridot szerdán délután a felkelők tüzérsége egy órán keresztül ismét nagy kaliberű ágyukkal lőtte. Noha a bombázás nem volt olyan erős, mint előbb az emberáldozatok száma mégis igen nagy. A bombázástól eltekintve Madrid körül az El Prado szakaszon a kormánycsapatok 2 kilométert előnyomultak Les Rosas felé. La Coruna irányában a felkelők egyik gyalogsági támadását visszavetettük. A Havas hírszolgálati ügynökség bilbaói jelentése szerint Durango város környékén a felkelők egyik támadását sikerült visszaverni. A harc során a kormánycsapatok 20 foglyot ejtettek. Durango város elfoglalása egyébként még mindig nem történt meg a szó betűszerinti értelmében. A felkelők gyors előnyomulása miatt ötezer katonát és 10 harcikocsit a bilbaói hadvezetőség nem bírt idejében visszavonultatni. A bennszorultak szerdán délben háromszor is megkísérelték áttörni a felkelők harcvonalát, de Mola tábornok hegyi tüzérsége s repülőosztagai a kísérleteket vérbefojtották. Jelenleg a Verriz—Durange közötti országúti híd elfoglalása körül vannak a leghevesebb harcok. Ezt a hidat a visszavonuló baszkok felrobbantották, de a nemzetieknek sikerült helyreállítani. Számtalan véres kézitusa volt a harcászatilag rendkívül fontos híd birtoklásáért, de a kormányerők — megfelelő tüzérség hiányában — végül is visszavonultak. Mialatt Bilbao előtt elkeseredett harcok dúlnak, a kormánycsapatok hadvezetősége intézkedett, hogy a városban felhalmozott lőszer- és fegyverkészletet elszállít. • . A katonai raktárak kiürítése már nagyrészt befejezést nyert. A Bilbaóba élelmiszert szállító angol kereskedelmi gőzösök — amint Párisból jelentik — tegnap is akadálytalanul jutottak keresztül a felkelők ostromzárán. Szerda estig a következő angol élelmiszerszállító hajók érkeztek meg a bilbaói öbölbe: Marina, Sheffield, Portelet és Thorpehall. KÜLFÖLDRE SZÁLLÍTJÁK A BASZK ASSZONYOKAT ÉS GYERMEKEKET A valenciai kormány párisi követe tegnap kihallgatáson jelent meg Delbos francia külügyminiszternél. A követ francia hajókat kért, hogy a Bilbaóban összeszorult baszk asszonyokat és gyermekeket elszállítsák a veszélyeztetett területről. Hasonló kéréssel fordult az angol külügyi hivatalhoz a valenciai kormány londoni képviselője is. Beavatott körök szerint az angol kormánynak semmi elvi kifogása nincs a bilbaói menekültek elszállítása ellen. Ebben a kérdésben egy angol parlamenti csoport már el is készítette a megfelelő terveket, úgy hírlik, hogy a baszk menekülteket ideiglenesen francia, angol, svéd és norvég területeken helyezik el. Dublinban D‘Duffy tábornok felhívást intézett a Franco tábornok oldalán harcoló ír önkéntesekhez s felszólította őket, hogy azonnal térjenek vissza hazájukba, mert a szabadállam kormánya legközelebb törvényt hoz, mely eltiltja az íreknek a spanyol polgárháborúban való részvételt T Hinduirt undrn Lezuhant Bucure$ti határában a Balcicba indult utasrepülőgép / pilóta szörnyethalt, a négy utasnak nem történt nagyobb baja Bucure$ti, április 29 A főváros és Balcic között közlekedő egyik utasszállító repülőgép csütörtökön reggel a baneasai és piperai repülőtér között lezuhant. A szerencsétlenség részletei a következők: Háromnegyed kilenc óra előtt néhány perccel szállt fel a gép négy utassal. Amikor körülbelül 100 méter magasságra ért, az egyik motor hirtelen leállott, mire a pilóta, Gheorghescu Paul repülőhadnagy megpróbálta a gépet visszavezetni a repülőtérre. Ez azonban már nem sikerült és a hatalmas gépmadár zuhanni kezdett. Egy lakóházra esett és kettészakadt. Gheorghescu repülőhadnagy szörnyethalt, a rádiótávirász súlyosan megsebesült, egy Stankievici nevű utast az egyik légcsavar sebezte meg, míg a másik három utasnak az ijedtségen kívül baja nem történt. Azonnal hivatalos bizottság szállt ki a helyszínre, majd megérkezett Irimescu repülésügyi miniszter, aki kikérdezte az utasokat a szerencsétlenséget megelőző percek történetéről. A kérdezettek egyhangúan azt válaszolták, hogy nyomban a felszállás után izgatott beszélgetés volt a pilóta és a rádiótávirász között. „Most mit tegyünk...?“ — kérdezte Gheorghescu, s a következő pillanatban már megtörtem a zuhanás. Stankievics, amint a gép megállóit, azonnal kiugrott a fülkéből. Szerencséje volt, mert annak ellenére, hogy a légcsavar ütése általában halálos, csak jelentéktelen sérülést szenvedett.