Brassói Lapok, 1937. augusztus (43. évfolyam, 153-178. szám)

1937-08-27 / 175. szám

1937 augusztus 27 B. E. A baszk tragédia utolsó jelenetei Santander sorsa megpecsételődött A basszk­ csapatott minden menekülési útját elvágják és felkelőit csütörtökre terve­zik a város elfoglalását A Népszövetség rendkívüli ülésen tárgyalja a spanyol kormány beadványát A baszk nép hősies szabadságharca a harctéri helyzet szerint tragikus befeje­zés előtt áll. Az a kétségbeesett ellenál­lás, amelyet ez a szabadságszerető nép a felkelőkkel szemben tanúsított, megtört az olasz és német fegyverek tüzében és most a védekezés utolsó vára. Santander is néhány napon belül a felkelő­ csapatok birtokába kerül. Spanyolország északi tengerpartján hónapokig tartották ma­gukat a baszkok és utolsó percig fegy­verrel a kezükben védekeztek a köztár­sasági eszme kis szigetén. Vereségük most már kétségtelen és a baszk milicia minden menekülési útja el van zárva. Vagy elesnek a harcokban, vagy a felke­lők kezébe kerülnek, ami egyértelmű a haláltól. Ennek a nagy néptragédiának utolsó, véres jelenetei játszódnak most le a biscayai fronton. FRANCO CSAPATAI CSÜTÖR­TÖKÖN VONULNAK BE SAN­­TANDERBE A Havas-ügynökség megállapítja, hogy _ a biscayai fronton harcoló kormány­­csapatok minden összeköttetése el van vágva a valenciai kormánytól, a kato­nák és a lakosság már csak a tenger fe­lé menekülhetnek, itt azonban a cir­káló felkelő­ hajók állják el az útju­kat­ A felkelők előrenyomuló csapatai Sán­tán Jeltől délre már csak 12 kilométer­nyire vannak a várostól és a parancs­nokság úgy tervezi, hogy Franco csapatai csütörtökön vonulnak be a városba. A Castro Urdiales bevétele és Torre de la Vega küszöbön álló elfoglalása valósá­gos pánikot idézett elő Santanderben és a közelében levő apró kikötőkben. A la­kosság megrohanja a halászbárkákat és ezeken a lélek­vesztőkön igyekeznek me­nekülni a felkelők elől. Mintegy 100 baszk menekült szerencsésen meg is ér­kezett már a franciaországi Bayonneba. OLASZ HAJÓGYÁRBAN KÉSZÜLT TENGERALATTJÁRÓK GARÁZ­DÁLKODNAK A DARDANEL­LÁKNÁL Az alattomos búvárhajóharc szüntele­nült tart még a nyílt tengereken A Ha­vas­ ügynökség jelentése szerint legutóbb két spanyol kereskedelmi gőzöst táma­dott meg egy ismeretlen búvársajó. A köztársasági spanyol gőzösök Vazziana kikötőjébe igyekeztek, amikor felbuk­kant a tengeralattjáró és két torpedólö­vést adott le a hajókra, majd a támadás végrehajtása után eltűnt. A torpedók azonban célt tévesztettek és így a két spanyol hajó sértetlenül érkezett a kikö­tőbe. Constantába érkez­ett tengerészek elbe­szélése szerint az Armuro spanyol hajó elsüllyesztése után a tengeralattjárók egy Aldecoa nevű spanyol gőzöst is meg­torpedóztak, de a hajónak, ha sérülten is, de sikerült Algia kikötőjébe eljutni. A tengerészek azt állítják, hogy a Dardanellák közelében garázdálko­dó két tengeralattjáró olasz hajógyár­ban készült Bulgária megrendelésére és a buvárhajók olasz tisztekkel és le­génységgel útban vannak a várnai ki­kötő felé. Úgy tudják, hogy ez a két búvárhajó követi el a sorozatos támadásokat a Töki köz-tenger bejáratánál. A londoni News Chronicle leszögezi, hogy Francóéknak mindössze két tenger­alattjárójuk van és lehetetlennek tartja, "hogy ez a két hajó oly nagy körzetben és oly rövid idő alatt ekkora „tevékeny­séget“ fejtsen ki. A spanyol kormány azt állítja­ — írja az angol lap —, hogy olasz búvárhajókról van szó, az azonban még nincs bebizonyítva, de lehet, hogy hamarosan nyilvánosságra kerülnek a spanyol kormány bizonytékai is A SPANYOL, ABESSZIN ÉS KÍNAT KÉRDÉS SZEREPEL A NÉPSZÖ­VETSÉG ÜLÉSÉN A Havas-ügynökség Génfből keltezett jelentése közli, hogy a Népszövetség szeptember 10-iki ülésének tárgysoroza­tán a spanyolkérdésen kívül Abesszínia ügye is szerepel az esetben, ha a négus valóban elküldené Genfbe a megbízot­tai­t. Valószínűnek tartják, hogy a nép­­szövetségi ülésen szóbakerü­l a nankingi kormány jegyzéke is, amely a japánok támadása ellen tiltakozik. Azt sem tart­ják kizártnak, hogy még szeptember hó végén összehívják a Népszövetség rend­kívüli gyűlését és azon kizárólag a spa­nyol kérdéssel foglalkoznak majd Repülőnap keretében felszentelik az új szatmári repülőteret Satu-Mare—Szatmár, aug. 25 Szeptember 8-án nagyarányú repülőnap lesz Szatmáron. Ekkor szentelik fel az új repülőteret és ebből az alkalomból nagy­szabású programot állított össze a rendező bizottság. Eddig 18 repülőgép részvételét jelentették be. Réth Hugó dr. kolozsvári ügyvédet, a Magyar Párt egyik vezető tagját, napi sétája közben fegyveres támadás érte A sörétek találtak és a­z ismert kemetőjogássz esszmé­ ellenül rogyott össze Cluj—Kolozsvár, aug. 25. Rejtélyes merényletkisérlet ügye foglalkoztatja a kolozsvári rendőrséget. Tudósítónk jelentése szerint Róth Z­ngó dr. kolozsvári ügyvéd, ismert büntetőjogász, a Magyar Párt egyik vezető tagja ellen ismeretlen tettes merényletet kísérelt meg. Róth­ dr. naponta nagyobb sétákat szokott tenni. Kedden délután sétaki­rándulásra indult. A városszerte ismert ügyvédet, aki a kora esti órákban tért vissza sétájáról, a Feleki-úton sörétes fegyverből eredő lövés érte s össze­esve, eszméletlenül találtak rá a járó­kelők. Róth dr.-t a Helyszínre kihívott mentők beszállították a zsidókórházba, ahol Róth Marcell dr. tanár azonnal műtétet hajtott végre rajta. A tettest még nem nyomozták ki. Tizenkilenc éves leányt vett el Szatmár híres főrabbija, A rabbi 54 éves és ez alkalommal Lengyelországból nősült Teitelbaum Joel Satu-Mare—Szatmár, aug. 25 Szatmár aktuális szenzációja Teitel­baum Joél főrabbi házassága. A fanati­kusan vallásos és az erdélyi zsidó hit­életben valósággal diktátori hatalommal rendelkező főrabbi tavaly vesztette el el­ső feleségét és a kötelező gyászév letelté­vel most megint megnősült­ Lengyelor­szágból. Rendes körülmények között, ha valaki megnősül, azt mindenki szigorúan magánügynek tekinti. De a szatmári orto­dox főrabbi esetében másként áll a hely­zet. Közügy. Minden, amit a hitközségi háborúságairól híres h­ásszid főrabbi csi­nál, közügy és nemcsak Szatmáron fog­lalkoztatja a hívek seregét, hanem egész Érd­élyben, sőt a határokon túl is. És most annál is inkább beszélnek Tei­­telbaum második házasságáról, mert az 54 éves főrabbi egy 19 éves leányt vett feleségül, ami a hívek egyik részénél furcsábbb fej­­bólongatást idézett elő, ellenfeleinél pedig új tápanyagot, csipő élcelődésekhez. Az esküvő a legnagyobb csendben zaj­lott le Csik megye prefektusa erélyes vizsgálatot ígért a csikkarcfalvi erőszakos iskolafoglalás ügyében Semmi szükség sem volt az álami iskolaigazgató önk­ényeskedésére . M.Ciuc—Csíkszereda, augusztus 25 Csikkarcfalva ősrégi felekezeti iskolá­ját annak idején az egyház­ és a politi­kai község közösen építették. Pár évvel ezelőtt az építés alkalmával nyújtott se­gély alapján az épület állami célokra való átbocsátását követelték. A csikkarc­­falvi rom. katolikus egyházközség tanácsa megértőnek bizonyult a kívánsággal kapcsolatban. Elhatározta, hogy új isko­lát épít s annak befejezése után haladék­talanul a község, illetőleg az állami is­kola rendelkezésére bocsátja a régi épületét Ezt a határozatot közös egyetértéssel tudomásul vették a hivatalos körök is és további ténykedésük az uj felekezeti is­kola mielőbbi befejezésének sürgetésében merült ki. Az egyházközség vezetősége is tisztában volt az esetleges következmé­nyekkel s anyagi eszközeihez mérten a lehető legerélyesebb ütemben folytatta az iskolaépítést. Jelenleg az a helyzet, hogt­ az épületen az utolsó simításokat végzik és szeptember 1-én, legkésőbb tizedikén, befejződik az építkezés. Ilyen körülmények között érthető meg­­döbbenést idézett elő Sarpe állami iskolai igazgató viselkedése, aki nem akarta az új épület végleges elkészítését. Erőszak­kal behatolt a felekezeti iskola régi he­lyiségeibe, berendezését az udvarra hor­­datta és az állami iskola felszerelését he­lyezte el az önkényesen kiürített termek­ben. Sas Antal esperes-plébános panaszba foglalta a történteket és dr. Ofetea Valér megyefőnök elé terjesztette, aki a lehető legerélyesebb vizsgálatot ígérte. Értesülé­seink szerint minden rendelkezésre álló eszközzel elégtételt fog szerezni magának a római katolikus egyházközség vezetősége annál inkább, mert szeptember elsejére szabályszerűen átadta volna úgy is az épületet. Miért kellett erőszakot alkal­mazni ott, ahol annak semmi értelme. 3 oldal Az erdélyi magyar­ság és a párisi világkongresszus Írta: Jordáky Lajos (Kolozsvár) A demokratikus magyarok párisi világgyű­lésével kap­csolatban kifejlődött sajtó, vita során vádak és táma­dások érték a romániai szo­ciáldemokrata párt magyar táborát is, miután bejelen­­tette a gyűlésen való rész-­­ vételét. A lovagiasság elemi szabálya, hogy módot nyújt­sunk a megtámadottaknak a védekezésre. Ettől függet­­lenül hasznosnak, sőt szük­ségesnek érezzük, hogy az erdélyi magyar közvéle­­mény megismerhesse a ma­­gyar szociáldemokrácia ál­láspontját is a kérdéssel kapcsolatban. Kacsó Sándor cikket írt ezzel a kérdéssel kapcsolatban e lapnak a hasábjain. A cikk kiváltotta a Keleti Újság válaszát. Egy ember egyéni, becsületes, magyarságot szolgáló és a jövőben is szolgálni akaró felfogására a vá­lasz ez, nem egy ember, de egy párt, a­z Or­szágos Magyar Párt részéről a hivatalos lap útján. Én, aki a Brassói Lapoktól vendégjogot kértem és kérek minden magyarul érző és a kisebbségi magyarságért küzdeni akaró ma­gyar irányzat részére, szociáldemokrata va­gyok. Igaz, véleményem ebben a kérdésben még nem a pártom hivatalos véleménye, csu­pán egyéni. El akarom mondani azt, amit tu­dok erről a kérdésről és ki akarom fejteni véleményemet a magyarok világkongresszu­sával kapcsolatosan. Kezdjük azzal hogy Kacsó Sándor állás­pontja igen rokonszenves. Iga­za van abban, hogy a kongresszus napirendjének három potja szervesen kapcsolódik egymásba. Ma­gyarország demokratizálódása, a Berlin—Ró­ma tengely London—Pária tengellyel való he­lyettesítése jelentené a kisebbségi kérdésnek, ha nem is azonnali és tökéletes, de részleges és az évek folyamán javunkra kialakuló és fejlődő megoldását. Mindkét dologból folyik azután a dunai megértés, a dunai népek gaz­dasági és szellemi megbékülése, kiegyezése és jövőjük tervszerűen testvéries együttműködé­se. Ekkor majd az együttélés éppoly tervsze­rű lesz, mint amilyen tervszerűen folyik ma minden oldalról az egymásra uszítás. Demokrata Magyarország és demokrata Kisántant-államok, előfeltételei a dunai ös­szefogásnak. A szabad magyar nép és a sza­badságban élő nemzetiségek Csehszlovákiá­ban, Jugoszláviában és Romániában többé már nem a revizionizmus és az antirevizio­­nizmus hálóiban fognak vergődni, külügyi hi­­vatalok intrikáira, hanem a gazdasági érdek­harcokból szított nemzeti ellentéteket félre­­rúgva, együttesen és békében élhetnének egy­mással, fejlesztve minden nemzet a maga iga­zi nemzeti kultúráját, amely nem a nemzeti kizárólagosság hangoztatásában, hanem a többi nemzetek kultúrájának megbecsülésé­ben és szabad terjeszthetési, gyakorlási és to­­vábbfejleszthetési lehetőségek biztosításában áll. Demokráciát a Duna-medencébe ! Állítsák meg a népek, vagy ha azt nem lehet, emelje­nek gátakat a Dunán lefelé hömpölygő dik­tatúra és parancsuralmi eszmék elé valahol a német—osztrák határon. Olyan gátakat, amelyeken keresztül csak a magasrendű né­met szellem jusson át Ausztriába, Csehszlová­kiába, Magyarországba, Jugoszláviába, hoz­zánk, meg Bulgáriába. A gátak fogják fel a sekély­es, a német szellemiségtől és a német néptől távol álló, faji és őrült nacionalista, nagytőkések és junker csizmák által életre­­keltett, népeket bolondító és kataszrófába töntő felfogásokat. A kérdés magva itt van: a demokrácia és a diktatúra mérkőzik meg a magyarok világkongresszusának kérdésében, mint annyi másban. Diplomáciai nyelven, po­litikai tengelynek indítják el a támadást amely — igaza van Kacsó Sándornak — „kommunistaság” bélyegének a rásütésével éri el tetőfokát. Hány becsületes akciót hiúsí­tottak meg már így. Hányszor sütötték reánk a „kommunista“ bélyeget, denunciáltak, ke­nyerünktől akartak megfosztani, nemcsak minket, szociáldemokratákat, de még tőlünk is távol álló minden párttól és mozgalomtól független magyarokat, akiknek egyetlen bű­nük, hogy a magyarságért a semmittevés út­­jától eltérő utakon küzdöttek. Ma is ez a leg­főbb vád. Különben nyíltan megmondhatjuk: feltéte­­lül állítottuk azt, hogy csak törvényesen elis­mert, a magyar demokráciáért és kisebbségi

Next