Brassói Lapok, 1938. április (44. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-10 / 83. szám

1938 dollás 10 »­­L Abesszínia eines fldtkeni ko-­ moll zavargások vannak Cáfolják Godzam tartomány felszabadulásának hírét Róma, április 8. Rómában közleményt adtak ki, amely cáfolja azt a hírt, miszerint Godzam abesszíniai tartomány felszabadult az olasz uralom alól s Olaszország önkor­mányzatot ajánlott fel neki. Az olasz lapok rámutatnak, hogy ha Abesszínia egyes vidékein még garázdálkodnak is a banditák, nemsokára kiirtják őket. A sajtó hangoztatja, hogy a legteljesebb renia uralkodik Abesszínia délkeleti hely­ségeiben is, ahol egyes angol lapok jelentései szerint súlyos zavargások történ­tek. Már csak 20 ezer négyzetkilo­méternyi terület van Katalóniából a köztársaságiak kezén Franco újból biztosítja Angliát, hogy a háború befejezése után nem tűr meg idegen hatalmat és befolyást Spanyolor­szágban Saragossa, április 8-Franc© csapatai tovább folytatják az előre­nyomulást Katalóniában, ahol ebben a pilla­natban már csak 20 ezer négyzetkilométer­­nyi terület mn a köztársaságiak kezén. A felkelők március 18-tól április 6-ig összesen 20 ezer négyzetkilométer területet szállottak meg, 289 helységet hódítottak meg és 343 ezer lelkes került fenhatóságuk alá. A Havas­ ügynökség jelentése szerint Tremp város elfoglalásával a felkelő csapatok elke­rülték azt a veszedelmet, amely a leridai front vonalán fekvő erőműveik és gátak fel­­robbantása következtében érhette volna őket. Az előrenyomulást a legnagyobb óvatosság­gal lehetett csak folytatni, ügyelve arra, hogy a legfontosabb gátakat idejében és váratlanul elfoglalhassák. Ha a köztársaságiaknak idejük lett volna a gátak felrobbantására, több mint egy millió köbméter víz zúdult volna az elő­renyomuló csapatokra, elsodorva az összes hidakat és járhatatlanná téve az utakat. Az a veszedelem is fenyegette Franco csapatait, hogy a gátrobbantások következtében elzáród­nak a hadsereg törzsétől. Ezért volt az előre­nyomulás olyan tartózkodó a­loridai szaka­szokon és olyan gyors ütemű a camarosi gát felé. Tremp elfoglalásával a felkelők kezébe ke­­­rültek az ottani cízmüvek üzemei, amelyek Barcelona villanyáram-szükségletének 60 szá­­zalékát adták, így a városban megállottak a villamosok és gyárak s a világítás ig jórész­ben megszűnt. Hír szerint a köztársasági kor­mány elköltözik. Valencia, Murcia, Alicante és Cartagena városok között válogathat. A kormány tagjai állítólag erős fegyveres kísé­rettel mutatkoznak az utcán, mert merény­lettől tartanak. Köztársasági jelentések szerint a guadala­­jarai fronton a köztársaságiak ellentámadása, amelyet Miaja tábornok Irányit, sikerrel járt. A köztársasági csapatok 30 kilométert nyo­mata­k előre és megállították a felkelők elő­renyomulását. Az aragoni fronton is izamossá vált a fel­kelők előrenyomulása, amint a salamancai főhadiszállás jelenti. Több falut, fontos hegy­csúcsot és erőművet kerítettek hatalmukba. Londoni jelentés szerint Alba herceg jegy­zéket nyújtott át Londonban. A jegyzékben Franco kormánya ismételten kijelenti, hogy a háború befejezése után megőrzi Spanyol­­ország függetlenségét , egyetlen tenyérnyi te­­rü­­letet sem enged át sem az anyaországból, sem a gyarmatokból idegen hatalmaknak, ígéri, hogy nem engedi meg idegen hatal­­maknak az ország belügyeibe való beavat­­kozást a nem tűri, hogy idegen hadászati támpontokat létesítsenek spanyol területen. A magyarországi „zsidótörvény” ” magyar parlament elé került a „társadalmi és gazdasági rend hatályosabb védelméről" szóló törvényjavaslat MAGYARORSZÁGI LAPVÉLEMÉNYEK A NAGY IZGALMAKAT KIVÁLTÓ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL Budapest, április 8. A magyar kormány, mint az előjelek­ből látható volt, törvényes módolatokat keresett az utóbbi időben sok­ vita tár­gyát képező zsidókérdés elintézésére. A kormánypárt csütörtök esti értekezletén Mikecz Ödön igazságügyminiszter beszá­molt „a társadalmi és gazdasági rend hatályosabb védelméről” szóló törvény­­javaslatról, amelyet köznyelven „zsidó­­törvénynek” neveznek. A javaslatot az­után Darányi Kálmán miniszterelnök pénteken délben benyújtotta a képviselt házba, a kormánypárt és több ellenzéki párt helyeslése és a demokraták és szo­ciáldemokraták élénk zajongása köze­pette. Ugyancsak pénteken terjesztette be Reményi-Schneller pénzügyminiszter az 1938—39. évi állami költségvetési javas­latot és a beruházási javaslatokat, ame­lyek az úgynevezett győri tervet foglal­ják magukban. A költségvetés teljesen egyensúlyozott, a kiadások 1 milliárd 334,9 millió, a bevételek 1 milliárd 335 millió pengőre rúgnak. Az egy milliárd pengős „beruházási alapból”, amelynek létesítését nemrégi­ben Parányi miniszterelnök emlékezetes győri beszédében bejelentette, 600 millió­pengő a honvédelem fejlesztésére megy. A beruházási hozzájárulás kulcsa, a ter­­mészetes és jogi személyiségek tekinte­tében 5—14, a társulati adó alá eső vál­lalatoknál pedig 10—20 százalékig ter­jed. Az alsó vagyonhatár, amely a beru­házási alaphoz való hozzájárulástól mentesül, 50 ezer pengő. Mikecz Ödön igazságügyminiszter a sajtórendészeti törvényjavaslatot ter­jesztette be, majd a Ház üléseit húsvét utánig elnapolták. 20 SZÁZALÉKOS ZÁRTSZÁM AZ EGÉSZ KÖZÉLETBEN A bejelentés szerint, amelyet Mikecz Ödön igazságügyminiszter a kormány­­párti értekezleten tett, a magyarországi zsidóknak a részvételét a közéletben ál­talában 20 százalékra korlátozzák. A szabadfoglalkozásunkat, mérnököket, ügyvédeket, orvosokat, újságírókat, a film és a színház alkalmazottjait kama­rákba tömörítik, amelyekbe mindenki­nek be kell iratkozni s amelyekbe a zsidókat csak a fenti arányszámban ve­szik fel. A vállalatok a kifizetett összbé­reknek csak 20 százalékát adhatják zsi­dóknak. Kivételt csakis a volt fronthar­cosokkal tesznek, akiknek jogai megma­­radnak, továbbá azokkal, akik még 1918 augusztus elseje előtt kitértek és új val­lásukban változatlanul megmaradtak. A kormány nemsokára még egy törvény­­javaslatot terjeszt be, amely a zsidók­nak a földbirtokhoz való jogát szabá­lyozza. A szabadfoglalkozásúak részére felál­lított kamarákba mindaddig, míg a zsidó tagok száma 20 százalékban meg nem állapodik, új zsidó tagokat csak 5 száza­lékos arányban vesznek fel Bejelentette még Mikecz, hogy rövi­desen felülvizsgálják a zsidó lakosok ál­lampolgárságát is. 5 oldal GEMEY * IE DEBUT VERT * IE DEBUT NOIR « RtCHESSE (Mz Lqcvzl hiMOeií ajándéka! A modern parfüm, vagy a frissítő, gyengéden illatosított kölnivíz bájos ajándéketűiben­­ igazi hús­véti ajándék. Jó ízlésről tanúsko­dik és mindig örömet okoz, m a magyar fajok állásfoglalása A magyar fővárosban általános a vé­lemény, hogy a javaslatok messze kiható változásokat vonnak maguk után a gaz­dasági és kulturális életben. A sajtó ter­mészetesen nagy részletességgel foglal­kozik az üggyel. A Pesti Hírlap így ír: most már remélhető, hogy a javaslat véget vet a zsidókérdés címén az or­­szágban folyó izgatásnak. A javaslat előreláthatólag széles hullámokat vet majd a politikai közvéleményben. A Magyar Hírlap alkotmányjogi, va­lamint általános emberi szempontból fe­jezi ki aggodalmait és hangoztatja, hogy a kormányon múlik, miszerint a kényes kérdésre vonatkozó, de nagyon megfon­tolandó javaslat benyújtásával egyide­­­jűleg véget vessen a további öncélú izga­tásnak, megteremtve ilyenformán a győ­ri nagy terv végrehajtásához szükséges hangulatot. A Függetlenség véleménye szerint a ja­vaslat nem kíméletlen s nem jelenti a zsi­dóság elnyomását, mert a zsidó lakosság 5 százalékos lélekszáma mellett 20 száza­lékos részt kap a közéletben. A Pesti Napló viszont úgy tartja, hogy az új ja­vaslat intézkedései gyökeres szakítást je­lentenek a magyar törvénykönyv 1867 és 1895. évből származó olyan alkotmányos alaptörvényeivel, amelyek eddig aligha válhattak szégyenére a corpus iurisnak. A gazdasági téren teendő intézkedések vi­szont esősen érintik a magyar magánjog eddigi elveit s a vállalkozók önrendelke­zését. A szociáldemokrata Népszava szerint a javaslat a széles dolgozó tömegek életkér­déseit semmiféle gazdasági zártszámmal, vagy faji és vallási matematikával nem lehet megoldani. Ezzel szemben az Új Magyarságban Milotay István vezércikke kiemeli, hogy a javaslat történelmi lépést jelent a magyarság egyik legnagyobb életgondja megoldásában. Ehhez hasonló, hatásában és következményeiben ennyire jelentős javaslat még nem került a ma­gyar törvényhozás elé az utolsó évszázad­olyamán. Hen­­esi» Juaítimo«t ak­ar Csehszlovákiában nemzetiségek területi önkormányzatába A cseh kormánykoalíció nem megy bele . Prága, április 8. A csehszlovák képviselőház csütörtökön es­te a szudétanémetek kivonulása után nagy szavazattöbbséggel megszavazta azt a tör­vényjavaslatot, amely arra kötelezi a pénzintézeteket, hogy tőké­jük egy bizonyos részét állampapírokba fektessék. A lapok kiemelik, hogy ennek a törvénynek nagy jelentősége van a honvédelem szem­pontjából. MILYEN ENGEDMÉNYEKET TE­HET HOZZÁ A SZUDÉTANÉ­­METEKNEK? A Daily Telegraph prágai értesülése szerint a cseh kormánytámogató pártok megegyeztek azokban az engedmények­ben, amelyeket Hodza miniszterelnök a szudétanémeteknek tehet. Az engedmé­nyek feltételei közé tartozik, hogy Cseh­­szolvákia külpolitikája nem változtatható meg. Nem lehet megadni a területi önkor­mányzatot sem. A lap szerint a szudétanémetek mindezt nem akarják elfogadni, hanem hír szerint a csehszlovák-orosz szerződés elejtését és területi önkormányzatot követelnek. Hen­­lein Konrád pártvezér kijelentette, hogy olyan dualizmust követel, mint amilyen a régi monarchia idején az osztrákok és a magyarok között fennállott.

Next