Brassói Lapok, 1938. augusztus (44. évfolyam, 173-197. szám)

1938-08-12 / 182. szám

1930. augusztus 12 VILÁGPOLITIKA A Balkán és Anglia Európa nem tudja, hová figyeljen. Közép-Európa a csehszlovák kérdés me­legében izzik, az Ebro környékén a spa­nyol köztársaság csapatai folytatnak élet­halálharcot Franco seregének A Csángó kufeng domb körül orosz és japán csa­patok versengenek és sokan kérdik, nem fognak-e a közel­jövőben a domb körül hul­lahegyek emelkedni. És még ilyen fontos történések köze­pette is komoly figyelmet érdemel az, ami ma a Balkánon végbemegy. Napjaink Balkán-zajlása az angol-­ , török kölcsönnel kezdődik. Tizenhatmil­lió angol fontsterling áramlik Törökor­szágba. Ez a török hadierő és ami ezzel ollyan szorosan összefügg, a nehézipar fejlesztésének céljait szolgálja. Az angol fo­nthullám teszi lehetővé a török—fran­cia béke létrehozását. Ez nyilvánvalóan Franciaország érdeke, de Törökország sikere volt. Az angol—török közeledés nyilván összefüggésben van azzal a se­gítséggel, amelyet Törökország nyújt Angliának a közel keleten. De nemcsak ezzel a segítséggel. Az angol—török köl­csönt és az angol—francia megállapodást követte a török diplomáciának az a mun­kája, amely előkészítette Bulgária és a Balkán-antant hatalmai közti békét. Törökország és Bulgária sorsa nem egy kérdésben hasonló. Mind a kettő vesztese úgy a Balkán-háborúknak, mint a világháborúnak. A lausannei béke után Törökország azonban félig legyőzött, fé­lig győztes hatalomnak számít. A köztár­saságnak fényt, tekintélyt ad a részben­­kiköszörült csorba. A török nemzeti ki­sebbségek kérdését a köztársaság igen különös módon oldja meg. A­­Görögor­szágban élő törököket kicseréli Török­országban élő görögökért. Ez a kisebb­­ség-csere, ez a modern népvándorlás még­ ma sem ért véget. Július 11-én írták alá Istanbulban Törökország és Jugoszlávia képviselői azt az egyezményt, amelynek értelmében Törökország magára vállalja hat éven belül 150.000 mohamedán török­nek jugoszláv Macedóniából Törökor­szágba való szállítását. Különböző okok­ból ez a módszer nem áll Bulgária ren­delkezésére. Bulgáriának az elszakított nemzeti kisebbségei miatt nagy csomó konfliktusa támad a többi balkán állam­­má. Egyik fontos sérelme a legyőzött kis­­államnak, hogy a neuilly békeszerződés­nek az a rendelkezése, amely Bulgária számára kedvező és amely az Égei tenger-­ hez való szabad utat biztosítja a bolgár forgalom számára, Görögország ellenállá­sa következtében még ma is csak papíron van meg. A bolgár ellenforradalom győzelmével­ az ellentétek Bulgária és a többi Balkán­­állam között igen élessé váltak. Ez a kö­rülmény nem kis mértékbe­­ arra a nagy befolyásra vezethető vissza, amelyet az ellenforradalmi Bulgáriára a macedón komitácsik gyakoroltak, akiknek segít­ségétől függtek a bolgár ellenforradalom kormányai. A macedón menekültek szíví­tották a Bulgária és Jugoszlávia közti ellentétet. Mikor a Harmadik Birodalom megala­kul, a győztes balkánállamokat Törökor­szággal együtt félelem fogja el. Félnek, hogy kihasználja ellenük keleteurópai politikájában a bolgár revizionizmust. 1954-ben létrejön a török—román—gö­­­­rög—jugoszláv balkán­antant, amelynek éle Bulgária és Albánia ellen irányult A­lkánantant megalakulását követő fe­szültség azonban rövidesen megenyhül. Két okból. Az egyik: a macedón mozga­lom államot akar alakítani az államban, összeütközik nemcsak a közigazgatás, hane** a hadsereg vezetőivel is. A« ered­­in&Tv,­­* macedón befolyás megdöntése, arue­v viszont előkészíti a jugoszláv— bolgár közeledést. Ennek a közeledésnek és a jugoszláv—bolgár 1937-es szerző­désnek a másik fontos előzménye a két diktatúra feszült belpolitikai helyzete. A bolgár királynak szüksége volt a meg­egyezésre azért, hogy presztízsét növelje ellenzékével szemben. Jugoszlávia vezető köreinek pedig Macsekkel és a horvát autonomistákkal szemben esett jól kiját­szani a bolgár—jugoszláv megállapo­dást. . . A balkánitant Születése nem érthető meg a Harmadik Birodalom előretörése nélkül. A balkán béke viszont az­ An­schluss egyik utóhatása. Az agrárválság a mezőgazdasági termékeiből élő balkán­­államoknak helyzetét rendkívül kiétesíti. A világpiacon igen nehezen értékesíthet­ték azokat az áruikat, amelyeknek a minő­sége az amerikai nívó alatt állt. Kényte­len-kelletlen el kellett fogadniuk azt a német ajánlatot, amelynek révén végső eredményben nem készpénzt, hanem ipa­ri árukat kaptak. Az a gazdasági kap­csolat, amely így létrejön a Harmadik Birodalom és a balkánállamok között, az Anschluss után, még erősebbé válik. Bul­gária az a balkánállam, amely legna­gyobb mértékben kerül a Harmadik Bi­­­rodalom gazdasági befolyása alá. Az 1937-es adatok figyelembevételével a bolgár kivitel 47, a bevitel 58 százaléka, esik Németországra. Ez az egyoldalú függés aggodalmat okoz a bolgár közvé­leményben. Bulgária visszatér a parla­­mentarizmushoz. Ha nem is,a mandátu­mok, de a szavazatok többsége az ellen­zékre esik. 2,150.000 szavazatot adnak le­ a választáson, ebből 1,200.000 ellenzéki. A bolgár ellenzék, de a kormánypárt egy része is az ország gazdasági és politikai függetlenségét követeli, az egyoldalú be­folyások kiküszöbölését. S miután ez az irányzat egybeesik az egész országnak népszövetségbarát hangulatával, a bolgár kormány örömmel fogadja a török—görög ajánlatot amely francia kölcsönnel jár együtt.­­ A hatalmak versenye kiváltja a bal­­kánál­lamok önállóságra való törekvését- Az egységes balkánszövetség még nem jött létre. De nyilvánvaló, hogy a szalo­­ni­ki megegyezés, amelyik visszaadja Bulgária egyenjogúságát és megerősíti Bulgária és a többi balkánálamok békés viszonyát, előkészítője lehet a jővő bal­kánszövetségnek. A világháború előtt a nagyhatalmak­­ versengése zavarokra vezetett a Balká­non. Ez összefüggésben volt a balkán népek egységével. Időközben a balkán népek megerősödnek.­ Ma a hatalmak versengését saját, javukra használják ki. Meg akarják szüntetni az egyoldalú gaz­dasági függést. Törökország az angol kölcsön után gazdasági szerződést köt­ Németországgal, amely bátosítja mező-­­ gazdasági termékei számára a német pia­cot. Német piac mellett angol—francia­ tőke, ez ma a balkánáramok gazdasági politikájának célja. Ennek a célnak a megvalósítását szol­gálják az°k a tárgyalások, amelyek Ro­má­nia, Jugoszlávia, Görögország és Ang­lia között folynak. Tatarescu londoni útja talán a legfontosabb előkészítő lépés Anglia új délkeleteurópai gazdasági poli­tikája felé. I ha az angol—francia tőkefolyam meg­termékenyíti a Balkánt, akkor ennek az eredménye: a Balkán iparosodása, a bal­kánállamok munkásságának számbeli és­ morális megerősödése, a Balkán maga­sabb szintre­­való­ em­elkedése. Idegen tő­ke és a balkán népek együttműködése segítségével lehetségessé válik a balkáni mezőgazdaság szintjének megjavítása, amelyik a balkáni mezőgazdaságét Az amerikai versennyel szemben ellenállóké-­­pesebbé teszi. Mikor a világ új háborús konfliktusok kérdéseivel terhes, a légi viharfészek, a Balkán , kezdi élveszíteni hagyományos jellegét. A balkán népek szorosabb együttműködésének az útja megnyílt. A Balkán a balkán-népekké! Ez ma azt jelenti: a Balkán az európai békéé. Ha a balkáni megbékülés véget vet a Balkán balkanizálódásának, kezde­tét jelentheti Európa balkanizálódása megszűntének. _________ (wz) Modsra Mozgi, Brasov Ma és a következő napokon két szenzációs film hit: I. PremierVéres ösvény Dick Forrannal, az ügyes cow-boy­ al és Pym nevű fehér lovával. ■I. Koldus és királyfi Mark Twain világhírű meséje filmen: gyönyörű, elsőrangú film. Főszerepben! Erre Flynn és a Mauch-ikrek. Runciman már tárgyalt Hódiéval és a szudétanémet meghí­ottakkal Németországot nem kötelezik a lord tárgyalásai, mert kiküldetéséről Berlint nem értesítették A cseh baloldal támadja Hodzát, akit nem tart az orosz-francia vonal rendíthetetlen hívének Prága, augusztus 10. Politikai körökben feltűnést keltett, hogy Runciman, aki az eredeti tervek szerint csak szerdán akarta megkezdeni tárgyalásait Hodzával, már kedden ta­lálkozott a csehszlovák kormány elnö­kével. Azt hiszik, hogy ezen az első meg­beszélésen nemcsak a kisebbségi javas­latokról volt szó, hanem azokról az in­cidensekről is, amelyek az utóbbi na­pokban ismét feszültté tették a viszonyt a cseh és a német lakosság között. Run­ciman egyébként kedden, a Hodzával való megbeszélés után, a szudétanéme­­tek megbízottjait fogadta. Az „Ordre” című párisi lap szerint Németországot előzőleg nem kérdezték meg Runciman lord kiküldetéséről, en­nélfogva a német birodalomnak nincs is kötelezettsége a lord küldetésével kapcsolatban. Németország örül az an­gol közvetítésnek, de úgy véli, hogy a csehszlovák kormány nem fogadja majd el a lord sugalmazásait. A prágai baloldali sajtó legutóbb, együttes támadásokat intézett Hodzsa miniszterelnök ellen. A támadásban nemcsak az ellenzék lapjai, hanem a kormánykoalíció baloldali pártjainak sajtója is részt vesz és egyöntetűen Hodzát teszik felelőssé azért, mert Csehszlovákia kénytelen volt elfogadni az angol közvetítést s egyre több enged­ményt kell tennie. A támadó sajtó Hodza távozását követeli s egyesek Maly petrt emlegetik utódjául kormányoinak­ székben. A baloldali lapok hangsúlyoz­zák, hogy a legkisebb eltérésre sem haj­landók az orosz-francia vonaltól , nem szívesen látják, hogy Bodza a nemze­­tiségi kérdés elintézése kapcsán külpoli­tikai befolyáshoz is jut, mert szerintük a szu­détanémeteknek tett engedménye tulajdonképpen Németország helyzetét erősíti. Ők nem bíznak Bodzában, aki nem feltétlen híve az orosz szövetség­nek. A Hodza elleni sajtótámadás idő­pontja feltűnően egybe esik Runciman és Hodza tárgyalásainak megkezdésével és egyes politikai körök azt is feltétele­zik, hogy ezek a szm­leges támadások éppen ezeket a tárgyalásokat akarják befolyásolni. A „Berliner Tageblatt” szerint a cseh­szlovák kormány ismét megkezdte a tar­talékosok behívását. A lap szerint a ha­tárvidéken feltűnően sok orosz ázu hall­ható. Biharmegyéiben­ mindazok munkakönyveit megsemmisítették, akiket a revízió során az állampolgársági lajstromból töröltek Oradea—Nagyvárad, aug. 10.A vidéki csendőrségek megkezdték azoknak az iparosoknak összeírását, akik az állampolgársági revízió kapcsán elvesztették honosságukat. Ezekről az iparosokról kimuta­tást készítenek és megküldik az illetékes munkakamarákhoz, hogy megsemmisítsék képe­sítési okiratukat. ISTt-­­ Bihar megyéből megérkezett az elsős­mlzen kimutatás, amelynek alapján a nagyváradi munkakamara megsemmisítette az ebbe a k ka­tegóriába tartozó mester-, illetve segéd­könyveket. Ezek ugyanis nem gyakorolhatnak, a jövőben semmiféle foglalkozást. Románia te­rületén csak az esetben, ha erre külön engedélyük van a munkaügyi minisztertől. Olyan eljárásban részesülnek, mint a külföldiek. Csak a harmadik árverésen lehet az ingatlant olcsóbb árért eladni, mint annak kikiáltási ára Az új törvény ugyanekkor megállapítja az árverési ingatlan legalacsonyabb kikiáltási árát is Bucuresti. augusztus 9. Az Erdély területén életben lévő vég­rehajtási törvénynek az ingatlanokra vo­natkozó intézkedései már egy ízben mó­dosultak az 1930. júl­is 11-iki törvény szerint. A Monitorul Oficialban megjelent*. új ingatlanvégrehajtási törvény a már 77­. éve életben lévő végrehajtási eljárás.. egyes intézkedéseit az 1930. évi törvény­nél sokkal radikálisabban módosítja. Az ingatlan becsértékének meghatározásánál eddig, 1930 óta a hitelező megjelölte az értéket,, ha az az adósnak nem tetszett, ak­kor szakértői meghallgatást kért. Az új törvény szerint a jövőben is a hitelező tünteti fel a becsértéket azzal a korláto­zással, hogy az a tiszta bérjövedelem tíz­szeresénél (falvakban nyolcszorosánál) kisebb nem lehet. Az árverési hirdet­ményre nézve fontos újítás, hogy azt minden esetben országosan elterjedt lap­ban kell meghirdetni az ingatlan becsérté­kére való tekintet nélkül. A törvény sze­rint a jövőben az ingatlan árverési hir­detmény hírlapi példányában is fel kell tüntetni az adós nevét, végül a hirdet­ 5. ületes" ményt csak 3 nappal előbb kell közzé­­tenni, tehát rövidebb idővel az árverést megelőzően, mint eddig. Az ingatlan po­tom áron való eladásának meggátlására a törvény a következő intézkedéseket teszi: a kikiáltási ár a huszonöt százalékkal csökkentett becsérték. Ezen áron alul az első árverésen az ingatlan nem adható el, hanem 25 -40 napos időközre új ár­verés tartandó. Amennyiben a második árverésen sem érhető el jobb eredmény, úgy a telekkönyvi hatóság harmadik ár­verést tűz ki, melyen az ingatlant — becs­értékre való tekintet nélkül — a legtöb­bet ígérőnek adják el. Miután ezekkel a rendelkezésekkel az itteni végrehajtási törvényben ismert utóajánlat-rendszer nem ellentétes, úgy vélik, hogy az utó­­ajánlat lehetősége a harmadik árverés után is fennáll. A jelenleg megkért árve­réseknél is az új törvény rendelkezései irányadók, kivéve azt az esetet, ha a ké­relemre a bíróság már árverési napot tű­zött ki- Szeptemberben lesz a balti államok konferenciája Kaunas, aug. 10. A litván lapok je­lentése szerint a balti államok konfe­renciáját szeptemberben tartják meg. A konferencián a balti államok külügy­miniszterei folytatnak beható megbeszé­léseket a mai politikai helyzetről. Jól értesült körökben tudni vélik, hogy a szeptemberi­­ konferencián fogják el­dönteni azt is, hogy a balti államok egy esetleges európai háború esetén milyen magatartást tanúsítsanak.

Next