Brassói Lapok, 1938. szeptember (44. évfolyam, 198-223. szám)

1938-09-01 / 198. szám

Egyes szám áz et: J ICI Magyarországon 20 Hltél XIIV. évfoyam 198. szám Főszerkesztő: KACSÓ SÁNDOR Brasov — Csütörtök 1938. szeptember . Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptulajdonos: Erdélyi Sajtóvállalat (Kahána Bernát). — (Bejegyezve: G. ff. 920/1988. Trib. Brasov.)— Előfizetési árak: Belföldre havonként 66 lej, kézbesítéssel 74 lej, ugyanez Brasovban 70 lej. — Külföldre negyedévenként 360 lej. Magyarországra negyedévenként 12­0. — Hirdetések díja hirdetési oldalon 5,50 lej, páros (bal) szöveg­­oldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési díjak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov, Str. Reg. Carol 56-58. — Tel. 82. Döntött a három órán át tartott angol minisztertanács : Anglia m­­elmekkel tele­l üzenetet11 AZ ANGOL SAJTÓ SZERINT ANGLIA EZ ALKALOMMAL VILÁGOSAN KIJELENTI, HOGY EGY ESETLEGES CSEH—NÉMET HÁBORÚ ANGLIÁT IS BEAVATKOZÁSRA KÉNYSZERÍTI Az angol és amerikai nagykövetek figyelmeztető tüntetésként egyelőre nem térnek vissza Berlinbe „NEM IS A SZUDÉTANÉMETEK ÉS A CSEHEK, HANEM NÉMETORSZÁG ÉS ANGLIA ÁLLANAK EGYMÁSSAL SZEMBEN" — ÍRJA A TIMES Szerdán megtörténik a harmadik Runciman- Henlein találkozó­­ AMERIKA LONDONI, BERLINI ÉS PÁRISI NAGYKÖVETEI KÖZÖS TANÁCSKOZÁSRA ÜLTEK ÖSSZE A csehszlovákiai helyzet aggasztói voltát e percben nem is a Prágából, hanem Londonból érkező jelentések hang­súlyozzák ki. A híradások nyíltan beszélnek arról, hogy a keddi angol miniszteri értekezleten megvitatásra került, milyen álláspontot foglaljon el Anglia egy német—csehszlovák háború esetén. Érdekes, hogy a Németország iránt eddig nagyfokú békülékenységet mutató Chamberlain-kormány a döntő percekben mintha mégis meg akarná ismételni május 21-iki gesztusát és egyre nyíltabb célzásokat tesz arra, hogy viszály esetén végül Anglia is a németelenes frontba kényszerül. Olyan hírek is vannak, hogy Henderson berlini német nagykövet, Wilson berlini amerikai nagykövettel együtt egyelőre nem tér vissza állomáshelyére. Ha egy nagyhatalom diplomáciai szervének vezetője távollétével tüntet, azt csakis figyelmeztetésnek és meggondolkoztató intelemnek kell tekinteni. Az „üzenet“ tiszta vizet önt Az angol sajtó egyöntetű véleménye szerint az európai helyzet az utóbbi 24 órában nem enyhült. A kedd délelőtti miniszteri értekezletnek Angliában épúgy, mint egész Európában óriási jelentőséget tulajdonítanak. A sajtó szerint a feszültség szinte csúcspont­ját érte el és most kell eldőlni, hogy tovább éleződik-e a helyzet, vagy végre bekövetkezik a várva várt eny­hülés. A hangulat az angol fővárosban egyáltalán nem bizakodó. Erre mutat, mint a Times kiemeli, az a körülmény is, hogy Chamberlain miniszterelnök korábbi tervével ellentétben kedd este nem utazik vissza Skóciába, hanem továbbra is Londonban marad. Az angol lapok még az értekezlet előtt tudták, hogy azon Hitler részére üznetet szövegeznek, amely az angol kormány állásfoglalását ismerteti a középeurópai helyzetet illetőleg. Az újságok érthetetlennek tartják, hogy ebben a hangulatban a német birodal­mi sajtó továbbra is hasábos cikkek­ben foglalkozik a szudétanémet vidé­ken történő legkisebb összeütközéssel is, ami nyilván csak még jobban ki­élezi a Berlin és Prága közötti vi­szonyt. Az újságcikkek szerint a szu­­détanémeteknek jóakarattal kellene a prágai kormány újabb és nagy enged­ményeket tartalmazó javaslatait fo­gadnia. Párisból érkező híradás szerint a francia fővárosban az az általános meggyőződés alakult ki, hogy Európa további sorsa az angol kormány ma­gatartásától függ­ _ " A Daily Mail tudni véli, hogy a keddi tanácskozáson Hitler részére megszövegezett üzenetben az angol kormány kifejezi ama reményét, mi­­szeri­nt Hitler ie csatlakozik a békés megoldást célzó angol erőfeszítések­hez. Az üzenet ezenkívül leszögezi­ Anglia álláspontját egy európai hábo­rú esetére. Londonban ugyanis az a vélemény alakult ki, hogy ebben a kérdésben még a nürnbergi pártnap előtt tájékoztatni kell a német kor­­­mányt t­­­ehet egyébként, hogy Anglia további engedményeket is keresztül visz a prágai kormánynál, különösen ha a németek részéről is engedékeny­­ségi jeleket tapasztal. A londoni kor­mány még a látszatát is el akarja ke­ Kedden délelőtt pontosan 11 órakor kezdődött a miniszterelnökségi palotában a nagyfontosságú miniszteri értekezlet, amelyen a kormány 22 tagja közül 15 vett részt. A távollevők valamennyien­ külföldön tartózkodnak s ezért nem tud­tak megjelenni. A palota előtt nagy tér­meg várakozott és néma kalaszemeléssel üdvözölte a sorra érkező minisztereket. A tanácskozás, amelyen Chamberlain el­nökölt, 1 óra 42 perckor ért véget, vagyis közel három óráig tartott. Legutolsónak Halifax lord külü­gyminiszter hagyta el a palotát, miután még húsz percig négy­­szemközt beszélgetett a miniszterelnök­­kel­. Hivatalos közleményt a megbeszélő­ a pohárba ralni annak, mintha a csehszlovákiai kérdésben pártoskodnék és a szudéta­­németekkel szemben Prága pártját fogná. A Daily Express úgy tudja, hogy az angol kormány üzenetét Hit­lerhez, mint államfőhöz címzik. Az üzenet kiemeli majd, hogy Csehszlo­vákia megtámadása esetén okvetlenül kitör a háború és ez esetben Anglia sem tudja magát a viszálytól távoltar­tani, s ekről még nem adtak ki. A Press Asso­ciation tudni véli, hogy Halifax lord kedden részletesebb értesítést kapott a prágai kormány legutóbbi kiegyezéses javaslatairól, amelyek alapja az ország kantonokra való beosztása. A miniszteri értekezleten Henderson berlini angol nagykövet számolt be erről a javaslat­ról. Henderson valószínűleg csak a hét végén tér vissza állomáshelyére. A Press Association valószínűnek tartja, hogy Henderson visszatérésekor fel fogja kér­ni a német kormányt, vegye ki részét a csehszlovákiai kérdés békés megoldását célzó erőfeszí­tésekben. Hangoztatja majd Henderson azt is, hogy a helyzetet a német sajtó sorozatos támadásai Prága ellen lényegesen súlyosbbítják. A Párisban tartózkodó Corbin londoni francia nagykövet kedden Londonba in­dult, hogy sürgős megbeszélést folytas­son Halifax lorddal. AZ ANGOL SAJTÓ HITLER ELLEN­I Feltűnő, hogy az egész angol sajtó pártál­lásra való tekintet nélkül egyforma követ­keztetéseket von le Sir John Simon kincs­tári kancellár lanarki beszédéből és egy­formán óva inti Hitlert, hogy erejét túl­becsülje. Ennek az állásfoglalásnak, a­mely sok angol lap korábbi magatartásá­tól merőben eltér, a Times cikkében ta­lálható mondat adja meg a magyaráza­tát: — Ha alaposan szemügyre vesszük a történelem színpadát, nem is a szudéta­­németek és a csehek, hanem Németor­szág és Anglia állnak egymással szem­közt. Angliában úgy látszik egyre erősebbe® éledezik az a gondolat, hogy a német ter­jeszkedés végeredményben majd az angó világbirodalom alapjait rendíti meg. AZ ANGOL ÉS AMERIKAI NAGY­KÖVET NEM TÉR VISSZA BERLINBE? Az angol fővárosban az a nagy fel­tűnést keltő, bár még hivatalos meg­erősítésre szoruló hír terjedt el, hogy Henderson nagykövet, valamint Wil­son, Amerika berlini nagykövete, egy­előre nem tér vissza Berlinbe. A Hit­lerhez intézendő angol üzenetet tehát nem Henderson, hanem helyettese, a skóciai nyaralásából hirtelen visszahí­vott Ogilvie­ Forbes követségi tanácsos nyújtja át a kancellárnak. HÁROM HÓNAPOS FEGYVER­­SZÜNETET JAVASOL A PRÁ­GAI KORMÁNY? Beavatottak szerint a prágai kormány legújabb tervezete 25, a mai megyékőé nagyobb, széles önkormányzattal ren­delkező kerületre osztaná az országot lehetőleg egységes nemzetiségű elosztás­sal. A terv megvalósításához szükséges idő és békés légkör kedvéért Benes el­nök 5 hónapos politikai­­egyvezszüne­­tet javasol. Hogy azonban ne vádolhas­sák a prágai kormányt újabb huza­vo­­náva... hajlandó már most törvényre iktatni egy csomó, a szudéta németek­nel már korábban megígért engedményt. Az amerikai nagykövetek értekezlete A feszült helyzet egyik jelének tekintik azt is, hogy az Amerikai Egyesült Államok londoni, párisi és berlini nagykövete hétfőn Párisban találkozott és meg­beszélést tartott. A tanácskozásra odaérkezett Welles külügyi államtitkár is. Po­litikai körökben általános a meggyőződés, hogy az amerikai diplomaták szava nagy súllyal esik majd latba az elkövetkező napok diplomáciai tárgyalásainál. Egyik angol lap tudni véli, hogy Vuil­­lemin tábornok, a francia légi h­aderő ve­zérkari főnöke, legutób­b berlini látoga­tása alkalmával nyíltan megmondta Gö­ringnek, miszerint Csehszlovákia megtá­madása esetén az egész francia haderő Prága védelmére siet. Háromórás minisztertanács után Halifax és Cham­berlain még húsz percig kü­lön is tanácskozott

Next