Brassói Lapok, 1938. szeptember (44. évfolyam, 198-223. szám)
1938-09-01 / 198. szám
Egyes szám áz et: J ICI Magyarországon 20 Hltél XIIV. évfoyam 198. szám Főszerkesztő: KACSÓ SÁNDOR Brasov — Csütörtök 1938. szeptember . Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptulajdonos: Erdélyi Sajtóvállalat (Kahána Bernát). — (Bejegyezve: G. ff. 920/1988. Trib. Brasov.)— Előfizetési árak: Belföldre havonként 66 lej, kézbesítéssel 74 lej, ugyanez Brasovban 70 lej. — Külföldre negyedévenként 360 lej. Magyarországra negyedévenként 120. — Hirdetések díja hirdetési oldalon 5,50 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési díjak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov, Str. Reg. Carol 56-58. — Tel. 82. Döntött a három órán át tartott angol minisztertanács : Anglia melmekkel telel üzenetet11 AZ ANGOL SAJTÓ SZERINT ANGLIA EZ ALKALOMMAL VILÁGOSAN KIJELENTI, HOGY EGY ESETLEGES CSEH—NÉMET HÁBORÚ ANGLIÁT IS BEAVATKOZÁSRA KÉNYSZERÍTI Az angol és amerikai nagykövetek figyelmeztető tüntetésként egyelőre nem térnek vissza Berlinbe „NEM IS A SZUDÉTANÉMETEK ÉS A CSEHEK, HANEM NÉMETORSZÁG ÉS ANGLIA ÁLLANAK EGYMÁSSAL SZEMBEN" — ÍRJA A TIMES Szerdán megtörténik a harmadik Runciman- Henlein találkozó AMERIKA LONDONI, BERLINI ÉS PÁRISI NAGYKÖVETEI KÖZÖS TANÁCSKOZÁSRA ÜLTEK ÖSSZE A csehszlovákiai helyzet aggasztói voltát e percben nem is a Prágából, hanem Londonból érkező jelentések hangsúlyozzák ki. A híradások nyíltan beszélnek arról, hogy a keddi angol miniszteri értekezleten megvitatásra került, milyen álláspontot foglaljon el Anglia egy német—csehszlovák háború esetén. Érdekes, hogy a Németország iránt eddig nagyfokú békülékenységet mutató Chamberlain-kormány a döntő percekben mintha mégis meg akarná ismételni május 21-iki gesztusát és egyre nyíltabb célzásokat tesz arra, hogy viszály esetén végül Anglia is a németelenes frontba kényszerül. Olyan hírek is vannak, hogy Henderson berlini német nagykövet, Wilson berlini amerikai nagykövettel együtt egyelőre nem tér vissza állomáshelyére. Ha egy nagyhatalom diplomáciai szervének vezetője távollétével tüntet, azt csakis figyelmeztetésnek és meggondolkoztató intelemnek kell tekinteni. Az „üzenet“ tiszta vizet önt Az angol sajtó egyöntetű véleménye szerint az európai helyzet az utóbbi 24 órában nem enyhült. A kedd délelőtti miniszteri értekezletnek Angliában épúgy, mint egész Európában óriási jelentőséget tulajdonítanak. A sajtó szerint a feszültség szinte csúcspontját érte el és most kell eldőlni, hogy tovább éleződik-e a helyzet, vagy végre bekövetkezik a várva várt enyhülés. A hangulat az angol fővárosban egyáltalán nem bizakodó. Erre mutat, mint a Times kiemeli, az a körülmény is, hogy Chamberlain miniszterelnök korábbi tervével ellentétben kedd este nem utazik vissza Skóciába, hanem továbbra is Londonban marad. Az angol lapok még az értekezlet előtt tudták, hogy azon Hitler részére üznetet szövegeznek, amely az angol kormány állásfoglalását ismerteti a középeurópai helyzetet illetőleg. Az újságok érthetetlennek tartják, hogy ebben a hangulatban a német birodalmi sajtó továbbra is hasábos cikkekben foglalkozik a szudétanémet vidéken történő legkisebb összeütközéssel is, ami nyilván csak még jobban kiélezi a Berlin és Prága közötti viszonyt. Az újságcikkek szerint a szudétanémeteknek jóakarattal kellene a prágai kormány újabb és nagy engedményeket tartalmazó javaslatait fogadnia. Párisból érkező híradás szerint a francia fővárosban az az általános meggyőződés alakult ki, hogy Európa további sorsa az angol kormány magatartásától függ _ " A Daily Mail tudni véli, hogy a keddi tanácskozáson Hitler részére megszövegezett üzenetben az angol kormány kifejezi ama reményét, miszerint Hitler ie csatlakozik a békés megoldást célzó angol erőfeszítésekhez. Az üzenet ezenkívül leszögezi Anglia álláspontját egy európai háború esetére. Londonban ugyanis az a vélemény alakult ki, hogy ebben a kérdésben még a nürnbergi pártnap előtt tájékoztatni kell a német kormányt tehet egyébként, hogy Anglia további engedményeket is keresztül visz a prágai kormánynál, különösen ha a németek részéről is engedékenységi jeleket tapasztal. A londoni kormány még a látszatát is el akarja ke Kedden délelőtt pontosan 11 órakor kezdődött a miniszterelnökségi palotában a nagyfontosságú miniszteri értekezlet, amelyen a kormány 22 tagja közül 15 vett részt. A távollevők valamennyien külföldön tartózkodnak s ezért nem tudtak megjelenni. A palota előtt nagy térmeg várakozott és néma kalaszemeléssel üdvözölte a sorra érkező minisztereket. A tanácskozás, amelyen Chamberlain elnökölt, 1 óra 42 perckor ért véget, vagyis közel három óráig tartott. Legutolsónak Halifax lord külügyminiszter hagyta el a palotát, miután még húsz percig négyszemközt beszélgetett a miniszterelnökkel. Hivatalos közleményt a megbeszélő a pohárba ralni annak, mintha a csehszlovákiai kérdésben pártoskodnék és a szudétanémetekkel szemben Prága pártját fogná. A Daily Express úgy tudja, hogy az angol kormány üzenetét Hitlerhez, mint államfőhöz címzik. Az üzenet kiemeli majd, hogy Csehszlovákia megtámadása esetén okvetlenül kitör a háború és ez esetben Anglia sem tudja magát a viszálytól távoltartani, s ekről még nem adtak ki. A Press Association tudni véli, hogy Halifax lord kedden részletesebb értesítést kapott a prágai kormány legutóbbi kiegyezéses javaslatairól, amelyek alapja az ország kantonokra való beosztása. A miniszteri értekezleten Henderson berlini angol nagykövet számolt be erről a javaslatról. Henderson valószínűleg csak a hét végén tér vissza állomáshelyére. A Press Association valószínűnek tartja, hogy Henderson visszatérésekor fel fogja kérni a német kormányt, vegye ki részét a csehszlovákiai kérdés békés megoldását célzó erőfeszítésekben. Hangoztatja majd Henderson azt is, hogy a helyzetet a német sajtó sorozatos támadásai Prága ellen lényegesen súlyosbbítják. A Párisban tartózkodó Corbin londoni francia nagykövet kedden Londonba indult, hogy sürgős megbeszélést folytasson Halifax lorddal. AZ ANGOL SAJTÓ HITLER ELLENI Feltűnő, hogy az egész angol sajtó pártállásra való tekintet nélkül egyforma következtetéseket von le Sir John Simon kincstári kancellár lanarki beszédéből és egyformán óva inti Hitlert, hogy erejét túlbecsülje. Ennek az állásfoglalásnak, amely sok angol lap korábbi magatartásától merőben eltér, a Times cikkében található mondat adja meg a magyarázatát: — Ha alaposan szemügyre vesszük a történelem színpadát, nem is a szudétanémetek és a csehek, hanem Németország és Anglia állnak egymással szemközt. Angliában úgy látszik egyre erősebbe® éledezik az a gondolat, hogy a német terjeszkedés végeredményben majd az angó világbirodalom alapjait rendíti meg. AZ ANGOL ÉS AMERIKAI NAGYKÖVET NEM TÉR VISSZA BERLINBE? Az angol fővárosban az a nagy feltűnést keltő, bár még hivatalos megerősítésre szoruló hír terjedt el, hogy Henderson nagykövet, valamint Wilson, Amerika berlini nagykövete, egyelőre nem tér vissza Berlinbe. A Hitlerhez intézendő angol üzenetet tehát nem Henderson, hanem helyettese, a skóciai nyaralásából hirtelen visszahívott Ogilvie Forbes követségi tanácsos nyújtja át a kancellárnak. HÁROM HÓNAPOS FEGYVERSZÜNETET JAVASOL A PRÁGAI KORMÁNY? Beavatottak szerint a prágai kormány legújabb tervezete 25, a mai megyékőé nagyobb, széles önkormányzattal rendelkező kerületre osztaná az országot lehetőleg egységes nemzetiségű elosztással. A terv megvalósításához szükséges idő és békés légkör kedvéért Benes elnök 5 hónapos politikaiegyvezszünetet javasol. Hogy azonban ne vádolhassák a prágai kormányt újabb huzavonáva... hajlandó már most törvényre iktatni egy csomó, a szudéta németeknel már korábban megígért engedményt. Az amerikai nagykövetek értekezlete A feszült helyzet egyik jelének tekintik azt is, hogy az Amerikai Egyesült Államok londoni, párisi és berlini nagykövete hétfőn Párisban találkozott és megbeszélést tartott. A tanácskozásra odaérkezett Welles külügyi államtitkár is. Politikai körökben általános a meggyőződés, hogy az amerikai diplomaták szava nagy súllyal esik majd latba az elkövetkező napok diplomáciai tárgyalásainál. Egyik angol lap tudni véli, hogy Vuillemin tábornok, a francia légi haderő vezérkari főnöke, legutóbb berlini látogatása alkalmával nyíltan megmondta Göringnek, miszerint Csehszlovákia megtámadása esetén az egész francia haderő Prága védelmére siet. Háromórás minisztertanács után Halifax és Chamberlain még húsz percig külön is tanácskozott