Brassói Lapok, 1938. november (44. évfolyam, 251-274. szám)

1938-11-02 / 251. szám

1938 november 2­1. fi. Tokiói fík­ek s­zerint Csang-Kaj-sek h­aval­zenetre készül, hogy lehetetlenné tegye a Japán részére történő fegyverszállításokat GYORS CÁFOLATOT VONTAK MAGUK UTÁN AZ ÚJ JAPÁN KÜLÜGYMINISZTER LAPBAN MEGJELENT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK TERVEZETÉVEL KAPCSO­ Tokió, október 31. A tokiói japán lapok részletesen foglalkoznak azokkal a tervekkel, a­melyeket Japán új külügyminiszteré­nek, Arita-nak a tervezete alapján kíván végrehajtani Kínában. Az Ari­­ta-féle tervezet szerint — amint a ja-p­án lapok írják — első dolog egy ú k­özponti kínai kormány megszerve­zése japán védnökség alatt. Aztán egy új keletázsiai hatalmat kell kialakí­tani Kínából a kommunista ellenes egyezmény elvei alapján. Meg kell vizsgálni a nyolchatalmi egyezményt és mindazokat a nemzetközi szerződé­seket, amelyek területenkívüliséget engedélyeznek Kínában idegen hatal­maknak. Szabályozni kell az angol-japán viszony kínai vonatkozásait. A Moszkvával való viszony rendezése csak egyes részletkérdések megoldá­sára szorítkozhatik. A Szovjettel való viszony teljes rendezésére nem kerül­het sor azok miatt a szoros kapcsola­tok miatt, amelyek Moszkva és Csang- Kaj-sek tábornok között vannak. Te­kintettel a Szovjet fegyverkezésére, Mandzsúriának minél hatalmasabbnak kell lennie. A kommunista ellenes ten­gelyt meg kell erősíteni, ugyanakkor azonban el kell kerülni a­ Moszkvával való teljes szakítás eshetőségét. A ja­­pán-német-olasz kapcsolatoknak minél szorosabbaknak kell lenniük az új Kínával kapcsolatban. Arita a tokiói lapok szerint tisztá­ban van azzal, hogy Japán szoros egyetértése a totális államokkal nagy befolyást gyakorolt London, Páris és Moszkva magatartására. Ez viszont ar­ra kényszeríti Japánt, hogy még tény­legesebbé tegye a nemzetközi kommu­nizmus elleni baráti blokkot Érdekes, hogy a japán sajtóközle­mények, amelyek pedig láthatóan magától az új külügyminisztertől származtak, gyors cáfolatokat vontat­ maguk után. A külügyminisztérium hivatalos szóvivője néhány óra múlva már hivatalosan jelentette ki a külföl­di sajtótudósítóknak, hogy azok a hí­rek, amelyek Japán kínai terveire vonatkoznak, tiszta elképzelések csak. Teljességgel elképzelhetetlen megál­lapítani Japán Kínával kapcsolatos jövendő terveit már most — mondja a cáfolat — s különben is Anita kül­ügyminiszter csak most vette át a hi­vatalát. Cáfolat érkezett Berlinből is. A Ha­vas-ügynökség ottani tudósítójának jelentése szerint mindazok a feltétele­zések, amelyek a kommunista ellenes egyezmény Japán és Németország kö­zötti katonai egyezménnyé v­­ló kifej­lesztéséről szólanak, teljesen hamisak. A tudósító szerint illetékes körök tet­ték ezt a kijelentést. Az egyezmény, amely Japán és Németország között létrejött, kizárólag a komintern nem­zetközi befolyása ellen irányul s nincs semmi politikai célja. " Csang-Kaj-sek hadüzenetre gondol­ t Kanton és Nanking eleste utáni új helyzetben Csang-Kaj-sek kínai marsall hírek szerint mind a gondolattal foglalkozik, hogy „törvényesíti” a háborút, illetve hadat üzen Japánnak. A nemzetközi jog szerint ugyanis Japán és Kína között még mindig nincs hadiállapot, mert hiszen tényleges hadszenet egy­ik fél részéről sem történt. Sem Japán, sem Kína nem akarták megtenni eddig ezt a lépést, mert a törvényes hadiállapot azt vonta volna maga után, hogy a külföldi hatalmak nem szállíthatnak fegyvert és hadianyagot a hadviselő feleknek. Most azonban, miután a Délkínába vezető vonalakat, amelyeken a külföldi fegyverszállítások Kína részére történtek, Japán elvágta, Csang-Kaj-sek elér­kezettnek látja az időt a háború megsze­gésére. A japán lapok ezzel a hírrel kap­csolatban azt írják, hogy tokiói hiva­talos körök nem tulajdonítanak nagy jelentőséget Csang-Kaj-sek szándéká­nak. Mai hatalmi helyzetében Japán­nak médiában van, hogy megtorláso­kat alkalmazzon, ha valamelyik kül­földi állam a hadüzenetre való tekin­tettel megtiltja a Japán részére törté­nő fegyverszállításokat. Kanton és Hankau elfoglalása után Japán elég hatalmas arra, hogy befejezze Kína újjáépítését s ebben a törekvésében semmiféle kísérletezés nem gátolhat­ja meg. Chamberlain kitart az egyeztess beke politikája mellet Páris szerint a Berlini Réma tengely a jelenlegi erőviszony rögzítésével kívánja a további fegyverkezés korlátozását és francia sajtó hibának tartja Chamberlain további bizakodását AZ ANGOL MINISZTERELNÖK CSAK AKKOR JÁRUL HOZZÁ A FEGYVERKEZÉS FOKOZÁSÁHOZ, HA NEM SI­KERÜLNEK DIPLOMÁCIAI ERŐFESZÍTÉSEI London, október 31. Az angol fegyverkezés h­amos foko­zására irányuló törekvés élénk izga­lomban tartja nemcsak a külföldet, Ha­nem az angol közvéleményt és a politi­kai életet. A müncheni egyezmény után Anglia összes pártjai is fokozott fegy­verkezés mellett vannak s még a mun­káspárt is, amely ellene van az általá­nos hadkötelezettség bevezetésének, fő­ként azzal érvel a Chamberlain-kor­mány ellen, hogy a legutóbbi európai feszültség, amely a müncheni egyez­ményben oldódott fel, készületlenül ér­te Angliát s azért kellett meghátrálnia. Chamberlain miniszterelnök viszont, mint az „új európai béke" híve, lénye­gében idegenkedik a fegyverkezési ver­seny fokozásától s az angol sajtó véle­ménye szerint ezért is van ellene a had­felszerelési minisztérium megszervezé­sének. A miniszterelnök az egyeztető politika híve s bízik abban, hogy sike­rül olyan nagyhatalmi egyezményt lét­rehoznia, amely fölöslegessé teszi a fegyverkezés túlhajtását. A miniszterelnök felfogásának az angol közvéleményben is van talaja. A­z anglikánus ás az úgynevezett szabad egyház vezetői a napokban Lambeth­­ben értekezletet tartottak. Az értekez­let eredményeképpen most kiáltványt intéztek az angol néphez. A kiáltvány ezekkel a szavakkal kezdődik: „Fé-­­ lünk hogy elfelejts­ük az 19­1—1918­­ között történteket..''_A világháború bor­zalmaira való utalás a fegyverkezési verseny, ellen szól és a béke biztosítá­sát követeli. CHAMBERLAIN MÉG KÍSÉRLE­TEZIK. . . Az ango­l sajtó egy része az fejtegeti, hogy Chamberlain miniszterelnök miért zárkózik el még mindig a fegyverkezési­­,­inisztérium­ megszervezésétől, holott eb­ben a kérdésben a kormány néhány mi­niszterével is szöges ellentétbe került. A kérdéses lapok véleménye szerint a mi­niszterelnök még egy utolsó erőfeszítést kíván tenni a fegyverkezés fokozásának elhárítására, mert az a véleménye, hogy a kívánt mértékben megindított hadfel­szerelés nehéz gazdasági helyzetbe hozza Angliát. Chamberlain látni kívánja dip­lomáciai erőfeszí­t­ései végét s csak abban az esetben járul hozzá a hadfelszerelési minisztérium feláll­­ásához, ha a fegyver­kezés mérséklésére vonatkozólag nem si­kerül megállapodást létesíteni Német­országgal és Olaszországgal. Az frngot kormány véleménye szerint erre mindkét parancsuralmi államban megvan a kész­ség s egy ilyen megállapodás jobban biz­tosíthatja a békét, mint a kíméletlen fegyverkezési verseny, amely előbb-utóbb éretté teszi a helyzetet az új háború ki­törésére. Mitől tart Franciaország? A francia kormány természetesen tel­jességgel tájékozott Chamberlain szán­dékairól, azonban nem nagyon bízik a si­kerben. Erre vall legalább is a párisi sajtó hangja, amely a politikai pártok s a kormányhoz közel álló körök véle­ményét is kifejezi. Chamberlain politiká­ját boncolgatva az Ordre hibásnak tartja hogy Chamberlain bízik a totális rend­szerű államok jóhiszeműségében és őszinte békevágyában. A lap szerint azok az áldozatok, amelyeket a demokra­tikus államok eddig hoztak, csak fokoz­zák a diktatúrák bátorságát s olyan újabb követelésekre biztatják őket, hogy végül is nem lehet kitérni a leszámolás elől A jobboldali Action Francaise azt is tudja, hogy Olaszország és Németország milyen gondolatokkal mutat hajlandósá­got a fegyverkezés korlátozására. A lap szerint Rómában egy olyan olasz-német javaslat lehetőségéről tárgyaltak, amely a mai erőviszonyok alapján kívánná korlátozni a további fegyverkezést. Egy­szóval : az olasz-német javaslat fenn kí­vánja tartani azt a fegyveres túlsúlyt, mit jelenleg tart Angliával és Franciaország­gal szemben. Az Action Francaise szerint ez nem csak amolyan kísérleti léggömb. 3 oldal A silány, „oldó" lámpa falja az áramot, amellett csak gyenge, vöröses fényt árusul. Ez pénzpazarlás! Takarékos ön? Akkor csak Tungsram - Kryptont! A* érrendszerű Tungsram-Krypton-­ lámpa, hála értékes kryptongáz* töltésének, sugárzó fehéren ,72é fényt áraszt, áramfogyasz­tása pedig rendkívül csekély. ' ■' v- 9 -»UJ id­az tu fé­ni, a­z Ip a Anglia és Franciaország elfogad egy ilyen javaslatot, ez azt jelenti, hogy vég­legessé teszi az olasz-német hatalmi fö­lényt , ezzel lehetővé teszi, hogy ez a két ország minden törekvését elérje Európá­ban. PÁRISBAN NEM GONDOLNAK a német gyarmati igé­nyek kielégítésére A francia fővárost egyébként egyre fokozottabban izgatják a német gyar­mati követelések is. A Havas iroda je­lentése szerint jól tájékozódott körök szerint a francia kormány egyáltalában nem gondol arra, hogy bármilyen gyar­mati területet is visszaengedjen Né­metországnak. A francia kormány a gyarmatokat biztonsági övnek tekinti, amelyről háború esetén emberanyagot és nyersanyagbeli utánpótlást kaphat s így szó sem lehet arról, hogy lemond­jon bármelyik gyarmati területéről. Rengeteg insuli és mis anya­­got f­öteles Csehszovkia Németországnak átadni Berlin, október 3. A német-cseh­szlovák egyezmény értelmében Cseh­szlovákia köteles a birodalomnak 60 ezer vasúti teherkocsit és többszáz moz­donyt, valamint személykocsit átadni, ezenkívül a nagymennyiségű nyersanya­g­ot, szövőipari terméket és gépeket e­zeket az anyagokat mint az átcsatolt szudétanémet területekhez tartozó in­góságokat kell Csehszlovákiának át­adnia.

Next