Brassói Lapok, 1938. december (44. évfolyam, 275-300. szám)
1938-12-01 / 275. szám
* " - a tor Tu j . £ . A ®.:?ncs Könyvtára 910611 BusiAPBoT er* 64 XLIV. évfolyam 275. szám szerkesztő: KACSÓ SÁNDOR Brasov — Csütörtök 1938. december 1 Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptulajdonos: . Oyíjtóvállalat (Kahána Bernát). — (Bejegyezve: Q. EL 920/1938. Trib. Brasov.)— Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 lej, ugyanez Brașovban 80 lej. — Külföldre egyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 150. — Hirdetések dija hirdetési oldalon 5,50 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov, Str. Reg. Carol 56-58. — TeL 82. Lengyelország egyensúlyoz (si) Közhelyszámba megy már az a megállapítás, hogy a csehszlovák kérdés müncheni megoldása megbontotta, sőt felborította a közép- és keleteurópai erőviszonyoknak az utóbbi évekbeli egyensúlyát, hiszen a németellenes csehszlovák végvár nemcsak hogy elesett, hanem meg is adta magát kegyelemre. A Harmadik Birodalom horogkeresztes lobogója így eljutott az Erdős-Kárpátok északkeleti ormaira is s amint a legutóbbi jelentések, bizonyítják, a prágai német követség egyik tanácsosa, meg egy német tiszt — „tanácsadó” — Karmasin szlovákiai és ruténföldi nemzeti szocialista pártjáról csak mellékesen szólva — Huszton mindent elkövet, hogy a német befolyást és irányítást a Kárpátaljai Ukrajnában minél előbb meg is szilárdítsa. A németeknek a Kárpátokon való megjelenése érthető módon elsősorban Lengyelországot nyugtalanítja, amelyre a hatalmas nyugati szomszéd amúgy is erős nyomást gyakorolt már a danzigi korridor vonalán is. Annak következtében, hogy Cseh-Szlovákia és a Kárpátaljai Ukrajna most szintén német hatás alá került, ez a nyomás legalábbis megkétszereződött s különösen az a körülmény fokozza és teszi igen kellemetlenné Lengyelország számára, hogy a nagy-ukrán eszme felkarolásán és támogatásán keresztül is érvényesül. A Kárpátok túlsó oldalán, a lengyel állam keretébe tartozó Galíciában tudvalevőleg öt milliónyi ukrán él s a Szovjetunióbeli Ukrajnához, Európa legdúsabb gabonaraktárához és szénmedencéjéhez való törtetésében Németországnak ezt a közbeeső népkisebbséget is fel kell használnia. Amikor a németek Huszton megragadják az ukrán kérdés emeltyűjét, ez egyaránt felfigyelteti nemcsak Varsót, hanem Moszkvát is. Olyan ügy ez, amely egyformán érinti mind a két szláv fővárost s ennélfogva magától értetődő, hogy felvetődik bennük a közös védekezés ötlete. A németeknek a Kárpátaljai Ukrajnában történt felbukkanása adta tehát elsősorban az indítékot azokhoz a megbeszélésekhez, amelyek az utóbbi hetekben a lengyel követ és Litvinov között Moszkvában lefolytak s amelyek a nagy feltűnést keltő közös lengyel-szovjet együttműködési nyilatkozat közzétételéhez vezettek. Ami magát a nyilatkozat tartalmát illeti, az semmi újat nem hoz ugyan, mert csak a két állam között már régebben meglévő egyezmények hűséges betartását és a függőben levő kérdések tisztázását mondja ki, jelentősége azonban ma mégis számottevő. Azt jelzi ez a nyilatkozat, hogy a két keleteurópai állam, amely az utóbbi időben meglehetősen hűvös, sőt rossz viszonyban élt egymással, a közös veszély láttára barátságosan együtt akar működni, gondosan kiküszöbölve kapcsolataiból mindent, ami más irányú ellenálló erejét gyöngítheti. Ha tekintetbe vesszük, hogy Lengyelország az elmúlt évben sokat kellemetlenkedett Moszkvának (kulturális egyezményt kötött Japánnal s ezzel féligmeddig csatlakozott a német-olasz-japán paktumhoz, csaknem lehetetlenné tette a varsói szovjetkövetség működését s a határforgalmat is megbénította, számos összetűzéshez is vezetett), mindenesetre fordulatot kell látnunk abban, hogy Varsó most barátságos kapcsolatokat kíván a Szovjetunióval, amellyel a 18 évvel ezelőtti orosz-lengyel háború óta sohasem élt a legpéldásabb jószomszédi viszonyban. Különben ez a fordulat, amely — amint Moszkvában elégtétellel emelik ki — Varsó kezdeményezésére történt, észszerű következménye a Beck-féle egyen- és ellensúlyozó politikának. Amikor Lengyel- Befolyásos politikai személyiségek közvetítenek Daladier és a szakszervezetek között A MINISZTER MEREV ÁLLÁSPONTOT TART ÉS CSAK AKKOR TÁRGYAL A SZAKSZERVEZETEKKEL, HA AZOK ELŐBB VISSZAVONJÁK A SZTRÁJKPARANCSOT Milifarzálják a párisi villamost, a társasgépkocsikat és a vasutakat Paris, november 29. Kedden, a szerdára hirdetett általános sztrájkot megelőző napon, a francia fővárosban különféle hírek keringtek. Az általános szakszervezeti szövetség megismételte a sztrájkparancsot. Politikai körök úgy tudják, hogy hétfőn este és egész éjszaka befolyásos politikai személyiségek igyekeztek közvetíteni a kormány és a szakszervezetek között. A békeközvetítés azonban Daladier miniszterelnök erélyes magatartásán egyelőre meghiúsult. Daladier ugyanis kijelentette, hogy csak akkor tárgyal a szakszervezeti vezetőkkel, ha azok előre visszavonják a sztrájkparancsot. Közben a miniszterelnök katonai felügyelet alá helyezte a párisi villamosvonalakat és a társasgépkocsikat. Egy másik rendelettel még a szombati napon militarizálták az összes franciaországi vasutakat is. Mint látható, Daladier a hadiállapot bevezetésével akarja ellensúlyozni a sztrájkmfozgalmat. Politikai körök tudni vélik, hogy a szakszervezeti szövetség már hajlandó lett volna a visszavonulásra, de Daladier merev magatartása és az újabb militarizálások miatt ezt nem tehette meg tekintélyének súlyos csorbítása nélkül. Beszélik azt is, hogy a szerdai sztrájk csak részleges lesz s a munkásság nem teljesíti teljes számban a sztrájkparancsot. Későbbi jelentés megállapítja még, hogy a békeközvetítési kísérletek még most is folynak, közben azonban Daladier elrendelte az összes közalkalmazottak katonai szolgálatra való bevonulását, vagyis katonai törvények alá helyezését A párisi szedők csatlakoztak a sztrájkhoz s kedd éjszakától szerdáig nem dolgoznak, így a párisi lapok szerdán nem jelenhetnek meg. Viszont a középosztályok szervezeteinek szövetsége, a kiskereskedők szövetségével együtt a sztrájk ellen foglalt állást. Daladier miniszterelnök táviratot küldött az összes prefektusoknak, valamint a szolgálati főnököknek és leszögezte, hogy a munka mindennemű megszakítása súlyos bűntényt jelent és az illető azonnali szabadságolását vonja maga után. November 20-án senkinek sem lehet engedélyt adni arra, hogy a munkahelyéről távol maradjon. Egyelre ismereten tettesek Súlyosan megsebesítették a kolozsvári 2ervaív egyetem rektorát és agyonlőtték ! rektor állapota sajt felSÉf CtÉbCN ICVO d6(6kliY6lyos, de orvosai remélik, hogy megmentik az életnek November 28-tól bezárták a kolozsvári egyetemet Kolozsvár, november 29. Hétfőn délután az esti őszi sürkületben hatalmas termetű férfi lépett ki a Majális utca 29. számú elegáns villa kapuján. Florian Stefanescu Goanga, a kolozsvári egyetem rektora indult a város felé. Felesége utána sietett a kapuhoz: — Már megint detektív kisér az utcán? A rektor megsimogatta az asszony fejét. — Valami készül ellenem — mondotta s aztán megcsókolta feleségét, megemelte a kalapját, intett a detektivnek és elindultak. Elindultak hétfőn délután 5 órakor Stefanescu-Goanga és Enache Gruia állambiztonsági detektív. Elől haladt a hatalmas termetű rektor és öt lépés távolságra követte őt a titkos rendőr. országra keleti szomszédja nehezedett rá aggasztóbban, akkor nyugati szomszédjára támaszkodott fokozottabban, most pedig a megfordítottját teszi. Ez egyelőre korántsem jelenti, hogy németellenes magatartást akarna tanúsítani. De a kisebb államoknak óvatossággal kell viseltetniük túl hatalmas szomszédaik sokszor már fojtogató barátságával szemben s ellensúlyozniok kell azt éppúgy, mint a velük való veszélyes ellenségeskedést, amint Csehszlovákia példája ebből leckét adott. Érdekes jelenség egyébként az is, hogy Lengyelország most, két évtized után, Tíz perc múlva a titkos rendőr, két gyermek apja, holtan feküdt a Petőfiutca kövezetén, az egyetem rektorával pedig száguldott a mentőautó a sebészeti klinika felé. Segítség! Segítség! Megölnek a diákok! öt óra 10 perc. Már szürkül, a Petőfi utcában kevesen járnak. A rektor és kísérője a Majális utcából befordul a Petőfi utcába. Stefanescu Goanga a Főtér felé tart. Alig tesz néhány lépést a Petőfi utcában, amikor feltűnik három fiatalember. A közelben senki, az egyetemi könyvtár távoli épületében kigyúl a villany és a közeli Főtér katolikus templomában negyed hatot üt az óra. A három fiatalember közeledik a rektor felé. Gyanútlan fiatalembereknek látszanak, de amikor 6 lépés távolságra érnek, az egyik revolvert ránt és a rektor mellé Csehszlovákiával is igyekszik megjavítani a viszonyát. A két ország közötti ellentétek a határmiódosítással megszűntek s bár a légkör még nem a legkedvezőbb, az általános helyzet előtérbe állítja közös érdekeiket, így aztán az a nagy földindulás, amely Münchent Keleteurópában követte, gyorsan megindította az erőviszonyok új kiegyensúlyozásának a folyamatát. Ennek a folyamatnak az irányítását természetszerűleg Lengyelországnak kellett kezébe vennie, mint amelynek az adott új körülmények között a semleges államblokk be lő. Stefanescu Goanga felkiált: — Segítség! Megölnek a diákok! Többet már nem mondhat, mert a következő pillanatban, amikor összeesik az utca kövezetén, még egy lövés dördül el. A második golyó ismét a mellén találja Stefanescu Goangát. Gruia detektív a földön elterülő rektorhoz ugrik, letérdepel és ebben a pillanatban eldördül a harmadik lövés is. A golyó a titkos rendőr szivét találja és a térdeplő Gruia hátra bukik s újultan terül el a földön. kavarodás. Rohannak az emberek. Autók és kocsik megállnak. Valaki elkiáltja magát: — Agyonlőtték a rektort! A közeli rendőrőrszem sipol és a hatalmas zűrzavarban senki sem veszi észre, hogy a három merénylő fiatalember futva eltűnik a mellékutcákban, legnagyobb érdeke. Csak az a kérdés, hogy ez a törekvés milyen sikerrel jár majd. Ha a lengyel-szovjet nyilatkozatnak meglesz legalábbis az az értéke, hogy annak alapján Lengyelország az eddiginél biztosítottabbnak érezheti magát keleti szomszédja felől, úgy ez a fordulat a lengyel külpolitika sikeresélyeit kétségtelenül növelni fogja. S ez is valami az erőviszonyok hullámzásának mai bizonytalansága közepette., mert hozzá-járul az új egyensúly és biztonságérzetalakításához és megszilárdulási folyamatához. ~