Brassói Lapok, 1939. június (45. évfolyam, 122-146. szám)
1939-06-01 / 122. szám
ogotoakönyvtára 910619 TerezciTí terem 5 } XLV. évfolyam 122. szákesztő: KACSÓ SÁNDOR Bra§ov — Csütörtök 1939 junius ! Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptulajdonos: „B. K. Galat Részvénytársaság. Felelős igazgató: Kahána Bernát. — (Bejegyezve: G. IL 920/1938. Trib. Bra§ov.) — Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 20 lej, ugyanez Brașovban 80 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 150. — Hirdetések dija hirdetési odalon 5,50 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési díjak előre fizetendők. — Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Brasov, Str. Regele Carol 56 —58. — Tel. 82. Körrendeletet adot ki a miniszterelnök a választások rendjének és szabadságának biztosítására II választójogi törvény gyakorlati rendelkezései a választás menetéről és a szavazásról Nem listára, hanem egyénekre szavaz a választópolgár A magyar kisebbség jelöltjei választókerületek és foglalkozási ágak szerint Bucuresti, május 30. Calinescu miniszterelnök a rendőr és csendőrhatóságokhoz rendeletet küldött azzal az utasítással, hogy a választás alatt a rendészeti közegeknek mindennemű vitától, vagy megjegyzéstől tartózkodniuk kell Szerepük csupán a törvény rendelkezéseinek betartására és a tiltott propaganda, nagy tevékenység megakadályozására terjed ki. Egy másik kör rendeletében a miniszterelnök felhívja a közigazgatási szervek figyelmét arra, hogy a parlamenti választások menetét semmiképpen nem szabad befolyásolniiok. A választások alatt a legnagyobb szabadságnak kell uralkodnia s a közigazgatás képviselőinek egyetlen feladata a rend és a törvényesség biztosítása lesz. Hogyan történik a szavazás ? Miután csak egy nap választ el a törvényhozási választásoktól, a közönség tájékoztatására szükségesnek tartjuk újólag ismertetni a választójogi törvénynek magára a szavazásra vonatkozó gyakorlati rendelkezéseit-33 szakasz. A választások egy napig tartanak. Reggel 8 órakor kezdődnek s mindaddig tartanak, mig valamennyi jelenlevő választópolgár leszavaz. Viszont nem tarthatnak a következő nap reggeli 8 óráján túl. 34. szakasz: A szüneteket az elnök rendeli el belátása szerint. Ezek időtartama azonban nappal és éjszaka csupán 2—2 óra lehet. Szünetidőben, amelynek elrendelését egy órával előbb ki kell függeszteni a szavazóhelyiség ajtajára, a választási iroda összes tagjai nem hagyhatják el a termet ugyanabban az időpontban, az urnák pedig őrizet alatt maradnak. 35. szakasz: A szavazópolgárok a képviselőválasztás alkalmával abban a körzetben szavaznak, ahová lakóhelyük tartozik. Jelentkezésük abban a sorrendben történik, ahogyan összehivatták. A választó a népesedési hivatal, a katonai hatóságok, vagy az iskolai hatóságok által kiállított bizonyítványokkal igazolja magát. Ezen kívül ellenőrzik, hogy az önmagát így igazolt választópolgár szerepel-e a választók névjegyzékében és ha igen, megadják az engedélyt, hogy szavazzon, miután sajátkezűleg beírta nevét a körzet elnöke által készített szavazói kimutatásba. 36. szakasz. A szavazás minden egyes jelöltre külön történik. Ennek megfelelően a szavazó annyi szavazólapot kap, ahány jelöltje van az illető választási kerületnek abban a foglalkozási csoportban, amelyhez a választó tartozik. Az ilyen egyéni szavazólapok téglalap alakúak és nagyságuk 8x6 cm. A kartonból készült szavazólapra rányomják a jelöltek fényképét, feltüntetik továbbá nevét, foglalkozását és lakhelyét. A szavazólapokkal együtt ezek nagyságának megfelelő borítékot is kap a választó, úgy a szavazólapon, mint a borítékon a választási körzet elnökének pecsétje jelzi a hitelességet. 37. szakasz: A szavazás titkos. A választó zárt fülkébe tép és azoknak a jelölteknek a szavazólapját, akikre szavazni akar, beteszi az elnöktől kapott borítékba, amelyet leragaszt. A borítékban nem helyezhető el a mandátumok számánál több szavazólap. Azokat a borítékokat, amelyek több szavazólapot tartalmaznak, ezekkel együtt megsemmisítik. A szavazásra fel nem használt szavazólapokat a választó még a fülkében eltépi. A fülke elhagyása után a zárt borítékot a választó maga dobja be a le pecsétlet urnába. 38. szakasz. A szavazás lezártakor az elnök nyomban, még azon a napon felnyitja az urnát a választók jelenlétében, amit olyan mértékben engedélyeznek, hogy a jelenlevők száma ne akadályozza a munkát. Minden borítékot az elnök nyit fel, megvizsgálja, nem tartalmaz-e több szavazólapot, mint amennyi a mandátumok száma, majd emelt hangon fel olvassa valamennyi jelölt nevét, akire a választó szavazott. Azokat a szavazócédulákat, amelyeken nincs ellenőrzőbélyegző, vagy valamilyen konvencionális jelet viselnek, semmisnek nyilvánítják. Magyar képviselő- és szenátorjelölték oszA választásokon, mint ismeretes,szesen 21 magyar képviselő- és szenátorjelölt indul. A Nemzeti Újjászületés Arcvonalának magyar alosztálya az alábbiakban ismerteti a magyarság parlamenti jelöltjeit és azok közéleti tevékenységét: KÉPVISELŐHÁZ Szamos tartomány mezőgazdasági csoportjában: 1. Báró Jósika János szurdoki földbirtokos, a Front legfőbb tanácsának tagja, a Romániai Magyar Népközösség közművelődési szakosztályának vezetője, __ a magyarságnak több ízben volt országgyűlési képviselője. Született 1888-ban, középiskoláit a karlsburgi jezsuitáknál, egyetemet Angliában, gazdasági akadémiát pedig Kolozsvárt végzett. Eddigi közéleti munkássága nem hagy kétséget afelől, hogy az uj parlamentben népének méltó képviselője lesz. 2. Dr. Asztalos Sándor ügyvéd és birtokos, a háború utáni új magyar értelmiségi nemzedék egyik legjelesebb képviselője. 31 éves s az utóbbi években rendkívül aktív tevékenységet fejtett ki közéletünkben. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyletnek jogtanácsosa, az Erdélyi Gazda jogi mellékletének szerkesztője, a gazdajogvédelem egyik legalaposabb ismerője. Neve nem ismeretlen a választók előtt, hiszen a legutóbbi parlamenti választások során is a képviselőjelöltek között szerepelt. Nagy tudásával és rátermettségével a magyar ügy egyik meggyőződéses képviselője lesz. Ipar- és kereskedelmi csoportban: 1. Dr. Bartha Ignác kolozsvári ügyvéd. Született 1896-ban. 1920-ban a jogtudóvizsgát tett. Kereskedelmi akadémiát is lány doktora. 1923-ban ügyvéd-birót végzett. A kolozsvári Háztulajdonosok Szövetségének társelnöke, az Iparosegylet ügyésze, a Romániai Dalosszövetség főügyésze, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet jogtanácsosa. Publicisztikai írásain kívül számos törvény fordítása és magyarázata jelent meg. A magyar közéletnek egyik leglelkesebb cselekvő tagja. Rendkívül sok esetben képviselt kisebbségi egyéni és közületi sérelmeket. A legutóbbi választások során a Székelyföldön volt a magyarság jelöltje. Jövőbeli tevékenysége elé nagy várakozással tekint a közvélemény. 2. Dr. Soós István nagyváradi ügyvéd, a bihari magyarság ismert vezető egyénisége. A királyhágóntúli ref. egyházkerület jogtanácsosa. Hosszú idők óta résztvesz a magyarság minden életmegnyilvánulásában, a politikai, egyházi, gazdasági és kulturális vonatkozásban.. A legutóbbi választások alkalmával a bihari magyar lista vezetője volt. Széleskörű tudásával, s szívós munkabírásával fokozottabb mértékben fogja szolgálni a magyar ügyet. Maros tartományban. A mezőgazdasági csoportban: 1. Gróf Toldaiági Mihály marosszentbenedeki földbirtokos, Erdély egyik legképzettebb és felkészültebb embere. 1890- ben született s már a főhatalomváltozás előtt is aki részt vett a magyar közéletben. A Népközösség marosmegyei szervezetének elnöke s minden igaz magyar ügy támogatója. Kitűnő gazda, aki jól ismeri a magyar gazdatársadalom szociál lis helyzetét, s valamennyi életkérdését. A parlamentben a magyar földművesréteget fogja képviselni. 2. Orosz Károly, udvarhelymegyei, szenterzsébeti földbirtokos. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet kerületi felügyelője. Ebbéli minőségében állandóan a falvakat járja, tanulmányozza a nép életét s rendszeresen foglalkozik a különböző falu-, illetve gazdaproblémák megoldásával. Kitűnő szervező erő. A székelyi gazdák lelkes vezetőjüket, ügyeiknek szószólóját látják benne. Rendkívül szívós mukabirással rendelkezik, s jelölései alkalmával népének osztatlan bizalmával találkozott. Ipar- és kereskedelmi csoportban: I. Gróf Teleki Ádám marosújvári, földbirtokos és gyártulajdonos. Született 1900-ban, teológiai, jogi és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. A háború utáni új magyar nemzedék egyik legreprezentatívabb vezetője. A Front főtanácsának tagja, a Népközösség ipari osztálya, vezetőjének helyettese, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet igazgatóválasztmányi tagja, az Erdélyi Gazda főszerkesztője, egyházkerületi képviselő, a Népközösség elnöki tanácsának tagja. Évek óta közéletünk egyik legodaadóbb és önzetlenebb munkatársa, a magyar iparoskérdés kitűnő ismerője. 2. Tompa Lajos, a tordai Tompa-testvérek cserépedénygyár társtulajdonosa. Született 1902-ben. Egyike az ország legképzettebb magyar iparosainak. A tordani unitárius egyház presbitere, az Iparosegylet választmányi tagja, az Uranus sportegylet elnöke, a Magyar Dalkör alelnöke, stb. Hét külföldi kiállításon vett részt gyáripari termékeivel, negyvenhárom aranyérem kitüntetésben részesült. 3. Ludvig Gyula, nagyszebeni gyáriparos, az ottani magyarság egyik vezetője. A város, illetve a megye magyarságának beszervezésével példát mutatott a társadalmi szervezkedés terén. Különös súlyt helyezett arra, hogy ott élő testvéreink szociális problémái megoldást nyerjenek. A szellemi foglalkozásúak csoportjában). Dr. Kovács Károly Csíkszeredai ügyvéd, a Közbirtokosság elnöke. Dr. Kovács Károly neve nem ismeretlen a magyar közvélemény előtt. A főhatalomváltozás óta egyike azoknak a székely vezető embereknek, akik szíves lélekkel és tiszta meggyőződéssel, önzetlenséggel szolgálták a nép érdekeit. Éppen ezért a székely lakosság legtökéletesebb bizalmát bírja. 2. Dr. Filó Ferenc székelyudvarhelyi ügyvéd, a Mépközösség udvarhelyi elnöke. Született 1893-ban. Volt árvaszéki ülnök, majd gyakorló ügyvéd, egyidőben városi tanácsos és szenátorjelölt. Résztvesz városának minden vallási és társadalmi megnyilvánulásában. Egyik alakító tagja az udvarhelyi Filharmonikus Társaságnak és résztvesz a hargitaaljai közbirtokosság ügyeinek intézésében. Temesi tartományban, a mezőgazdasági csoportban: 1. Bakos János kisgazda, a bodófalvi Gazdakör elnöke, ötvenkét éves és 26 hold földön gazdálkodik. Jelentős önműveltséggel rendelkezik. Kitűnő szervező ember. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet keretei között már több ízben bizonyságot tett arról, hogy a gazdatársadalom minden egyes kérdésétalaposan ismeri. Ipar és kereskedelmi csoportban: 1. Péter János szövőgyári munkás, szövőgépmester. Alig múlt 30 éves, s a bánsági magyarság közéletében fáradhatatlan munkásságával nagy, népszerűségre!