Brassói Lapok, 1939. augusztus (45. évfolyam, 174-199. szám)
1939-08-19 / 189. szám
1939. augusztus 19: ) BÉKE VAGY HÁBORÚ? A BL számára írta GEORGE POPOFF (Róma) Az európai események megint vészesen torlódnak. Egyre feszültebb a helyzet Első pillantásra szinte azoknak kellene igazat adnunk, akik augusztus végére vagy szeptember elejére jósolták az új európai válságot. A német és az olasz külügyminiszter salzburgi találkozása — Csáky gróf magyar külügyminiszter jelenlétében és közvetlenül a nagy danzigi tüntetés után — kétségkivül ezt a benyomást váltotta ki az egész j világ közvéleményében. S még csak nem is tagadhatjuk, hogy a mai helyzet komor megítélőinek elég okuk lehet az aggályosságra. A dolgok menete az utolsóhónapokban szinte kérlelhetetlen következetességgel bontakozott ki: legelőször— a német—olasz katonai egyezmény megkötése, azután — a déltiroli német— olasz ellentétek kiküszöbölése, később— a villámháború elméletének próbája a Pólapolyon rendezett olasz hadgyakorlatokon, emellett — a danzigi kérdés gyors megoldásának sürgetése mindkét tengelyhatalom részéről s most végezetül. a salzburgi találkozás, ahol — mint általában feltételezik — Danzigra vonatkozólag „a végső határozatokat” hozták. Ha így számbavesszük a Danzig körül kialakuló események egyenes vonalúságát és következetességét, egyre szorongatóbb lesz a kérdés, vájjon ebben az ügyben elkerülhető-e még az erőszakos összecsapás, vagy sem? Ez a kérdésfoglalkoztatja ma a római közvéleménytis, nem utolsó sorban az itt élő külföldi diplomatákat és újságírókat. A mindenütt bőven előforduló borúlátók mellett még mindig akad — Rómában is — elég derűlátó, aki nem hisz az események katasztrofális kibontakozásában s Hitlernek a danzigi kérdésben tanúsított legmesszebbmenő kiállása ellenére is határozottan elveti a háborús lehetőség gondolatát. Ennek a tábornak az érvelése egyáltalában nem érdektelen. Az egyik érv a közeli háború ellen — s ezzel az érvvel találkozunk a legsűrűbben — annak a feltételezésnek az emlegetése, hogy az európai hatalmi mérkőzés két legfőbb tényezője, Anglia és Németország, katonai szempontból még „nem eléggé felkészült”. Ami ebből a szempontból Angliát illeti, azt mondják, hogy a hadikészültség hiányát nem is kell különösebben bizonygatni: Anglia csak nemrégiben látott hozzá felszereléséhez, az általános hadkötelezettséget alig néhány hónapnal ezelőtt vezette be s katonai szempontból csak 1940-ben lesz készen s talán csak 1941 tavaszán lesz „egészen készen”. Ami azonban Németországot illeti, itt már nem lehet olyan feltétlen bizonyossággal a katonai felkészültség hiányáról beszélni. De még a német felszerelés terén is úgy véli jóegynéhány katonai szakértő, hogy ,,még nincs minden készen”: a nyugati védvonalat „bizonyos elhamarkodással” építették fel, a keleti védvonal még nem épült meg s a többmilliós hadsereg számára még nem képeztek ki elég tisztet... Mi igaz mindebből, mi nem, aligha tudnék megítélni. Arról a kérdésről, vajjon Anglia és Németország pillanatnyilag felkészült-e a háborúra, vagy sem, csakis ezkknek az országoknak a vezérkara volna illetékes dönteni. Amikor azonban ezt megállapítjuk, egyben már el is vettük az élét a derűlátók legfőbb érvének. Mert ha vezérkarokra bízzuk adöntést a két legfőbb európai hatalmi tényező felkészültsége kérdésében, akkor nem is kellene háborútól tartanunk. A vezérkarok felfogása szerint ugyanis egy hadifelkészültség sohasem ..befejezett”. Ha Európa sorsa ma tényleg csakis a katonák kezében volna, akkor bizony sohasem lenne háború. Európa sorsa azonban köztudomásúan nem a vezérkarok kezében van, innen ezért egy Anglia és Németország katonai jellegű hiányaira építő érvelés a háború közelsége ellen aligha nyugtathat meg bennünket. A Rómában székelő külföldi diplomaták köréből származik az a szintén defmilátó érvelés is, hogy Németországnak jelenleg sokkal komolyabb céljai vannak a Balkánnal, semhogy ezeket a viszonylagosan kicsiny és jelentéktelen danzigi kérdés meggondolatlan megoldási kísérletével kockára tenné. Az Európát ma két szembenálló táborra bontó szakadék végigfut a Balkánon is. Ausztria és Csehszlovákia beolvasztásával Németország jelentékenyen megközelítette a Balkánt s politikai fegyvertársának Olaszországnak, Albánia megszerzése róta támpontja van a Balkán közepén. s Olaszország és Németország békés után is gazdasági és politikai befolyása alá keríthetné a délkeleteurópai államokat, anélkül, hogy Jugoszláviát feltétlenül meg kellene támadnia s anélkül, hogy Magyarországot „előbb le kellene nyelni”, amint ezt a francia és angol sajtó véli. A tengelyhatalmaknak — mondják a római diplomata körökben — egyszerűen csak folytatniok kell Délkeleteurópában a már megkezdett békés „áthatás” politikáját. A dolgok ilyetén kifejlésében — fűzik tovább — elsősorban Magyarország lenne érdekelt, mert Magyarország egy új európai háború esetén, bárki javára dőlne is az el, csakis veszíthet. Éppen ezzel magyarázható, hogy Magyarország hirdeti elsősorban a tételt: „a nagy balkáni célok el kell, hogy tereljék Németország figyelmét a kis danzigi cél meggondolatlan hajhászásáról...” De ez az érvelés sem feltétlenül meggyőző. Danzig ugyanis Németország számára egyáltalán nem „kis cél”. Sőt, éppen a danzigi kérdés feszegetésével akarja Németország az összes keleteurópai kérdések német szempontú újrarendezését megközelíteni. Amint láttuk, nem nehéz visszautasítani azt az érvet, hogy Anglia és Németország katonai felkészültségének hiánya miatt nem lesz háború. Éppen ilyen könnyen megcáfolható az a vélemény is, hogy Németország „nagyobb délkeleteurópai céljai miatt” nem fog fegyverrel Danzig visszaszerzésére törekedni. Van azonban egy harmadik felfogás is, mely a béke mellett szól s ezt már komolyan kell mérlegelnünk. Ezzel a harmadik véleménnyel is sűrűn találkozunk Róma politikai és diplomata köreiben s pontosan igy hangzik: „Olaszországnak s még inkább a Dacénak bizonyos körülmények közt a danzigi kérdésben döntő szerepe lehet.” Ez a feltételezés (melyről különben angol körökben is suttognak) elsősorban arra a tényre támaszkodik, hogy Mussolini tavaly is döntő közvetítőszerepet játszott Münchenben Az olasz kormány — gondolják az angolok — most is „mérséklő befolyással lesz” Berlinre. Ugyanezt azonban más szavakkal is ki lehetne fejezni. Hivatkozhatnánk ugyanis azzal a tényre, hogy Németország és Olaszország tengelyszövetsége ma sokkal szorosabb, semhogy az egyik a másikat pusztán a saját érdekeiért háborúba sodorhatná. Ebből az is következik, hogy UJ tengelyhatalmi politika csakis mindkét hnti,rom érdekeltségének közös eredője lehet. Mármost — Danzig német érdek. Hát persze, erre azt is lehetne roonda-ni, hogy ami ma német érdek, az magé- tól értetődően olasz érdek is. Valójában azonban mindkét hatalom közös neve-dőre hozott érdeke békét kíván. Olyan békét természetesen, melyben a még meg nem oldott „élettér”-kérdések —« különösen Európa keleti részén — nem egy új világháború, hanem a kis népek „békés áthatása” árán is kielégíthetőeknek látszanak... Hétfőn már ételbe lépnek a budapesti Őszi Vásár utazási és vízumkedvezményei Budapestről jelentik. A városligeti Iparcsarnokban javában épül már az augusztus 31.-én megnyíló Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásár. A kisiparnak ez a kiállása annál nagyobb érdeklődést kelt, mert a Vásár ez idén igen jelentős kiállítási csoportokkal bővült és a vásáron túl rengeteg értékes tanulságot és látványosságot ígér. A külön csoportok közül különösen nagy érdeklődésre tart számot a rádiókiállítás, a „Gyűjtemények gyűjteménye”, az asztalterítési, főző, befőző versenyek, a befőttek szépségversenye és nem utolsó sorban egy igen nagyszabású recept-pályázat, melynek díjnyertes, készítményeit azon nyomban ki is próbálják, meg is ízlelik a vásáron. Az Őszi Vásár utazási és vízumkedvezményei már a következő hétfőn, augusztus 21.-én 0 órakor érvénybe lépnek. E perctől kezdve vízum nélkül lehet átlépni a magyar határt, a látogató a magyar államvasutakon úgy jövet, mint menet féláron utazhat, a CFR vonalain pedig visszafelé jövet élvez 50 szándékos utazási kedvezményt. E jelentős kedvezmények igénybevételére a vásárigazolvány jogosít, amelyet rövidesen az ország minden utazási és menetjegyirodájában bárki megszerezhet magának. SPORT Temesvárra jön és a Ripensiához szerződik Táncos, a Ferencváros volt jobbszélsője Nemcsak Budapesten,, hanem Erdélyben, szűkebb hazájában is általános meglepetést keltett, hogy a Ferencváros szabadlistára tette Táncos Tanzert, a Temesvárról elszármazott jobbszélsőjátékosát, aki annyi győzelmet szerzett egymaga a zöld-fehér színeknek. Egyik budapesti szaklap tudósítója beszélgetést folytatott Táncossal. A játékos kijelentette, hogy saját maga kérte az egyesület vezetőségét, hogy tegyék szaUNGVÁR: UAC—SK Rnet válogatott—Magyar főiskolai válogatott 3:2 (1:0). Igen gyenge játékot mutatott a bécsi főiskolás Vb-re készülő magyar főiskolás válogatott. SZOLNOKTörekvés—Szolnoki MÁV 7:2 (5:1). A Törekvés középcsatára, Palatinos egymaga öt gólt rúgott és így .A Törekvés simán nyerte a magyar vasutas bajnokság döntőjét. KASSA: Szegedi Vasutas SE—KAC 2:1 (1:1). Barátságos. FÜLEK: WMFC—Füleki TC 5:0 (2:0. Barátságos. DIÓSGYŐR: DIMAVAG—Bocskai 4:1 (2:1). Barátságos.* A brassói ifjúsági edzőtábor legutóbbi mérkőzésén a román ifjúsági válogatott Bucuresti A csapatával játszott. A bármelyik A ligás csapatnak becsületére váró játék után a mérkőzést 2:0 (2:0) arányban Bucuresti csapata nyerte meg. * Rafinsky, a Rapid FC kitűnő fedezetjátékosa megvállt egyletétől. A játékos kitűnő állást kapott és ezentúl mint a „Ciclop” bucuresti kerületi csapat edzője és játékosa fog szerepelni. * A Ripensiat a szövetség arra kötelezte, hogy 20 ezer lejt fizessen meg a Bohn FC-nek, a temesvári kerületi csapatok egyikének. A fenti összeg megfizetéséig a szövetség felfüggesztette a Ripensia játékjogát. Kaddá. Haza szeretne jönni Temesvárra, ahol családja, rokonai élnek. Azalatt a tíz év alatt, amíg a Ferencvárosban rúgta a labdát, mintegy 800 ezer lejt tett félre a kitűnő szélső. Most hazajön és polgári foglalkozás után néz. A hírlapíró kérdésére, hogy abbahagyja-e a labdarúgást, Táncos-Tanzer kijelentette, hogy tovább játszik és minden valószínűség szerint a Ripensia ajánlatát fogadja el. A szövetség, mint ismeretes, módot adott a nem román eredetű játékosoknak, hogy nevüket román nével cserélhessék fel és ezalatt a név alatt lehessenek igazolhatók. Most futottak be a szövetséghez az első ilyen természetű kérések. Az FC Braila néhány játékosa akar felvenni román hangzású nevet. * * A szövetség most közzétette annak a 18 szövetségi baónak a nevét, akik Aligás csapatok mérkőzéseit vezethetik. Alleimat Predeál készül az augusztus 26—27-iki atlétikai versenyre. Az előkészítő bizottság elnöke Grigoriu ezredes, Predeál polgármestere. A város a saját költségvetéséből javítja meg a pályát, úgy hogy a versenyzőket kifogástalan talajú pálya, jó dobókörök stb. fogadják. A versenyre csak azoknak az atlétáknak a nevezését fogadják el, akik az 1939 évben az alanti színvonaleredményeket érték el: 100 m: 11.4 mp, 200 m: 23.5 mp, 400 m: 54.5 mp, 800 m: 2 p 10 mp, 1500 ♦m: 4 t 30 mp, 5000 m: 17 p. 10.000 m 36 p 110 gát: 17.4 mp, 400 gát: 64 mp, távolugrás: 640 cm, magsugrás: 170 cm, hármasugrás 12.85 m, rúdugrás 320 cm, súly: 12.50, diszkosz: 37 m, gerely: 50, görög stílusú diszkosz 32 m, kalapács: 35 m. Tenisz Szilágy megye legjobb teniszjátékosai Nagykárolyban mérkőztek. A verseny eredményei a következők: férfi egyes: 1. Kelem István, Zilah, 2. Leskó Péter, 3. —4. Pucser Pál, 3—4. Blau László. Döntő 10:8, 6:3. Férfi páros: 1. Gozner—Lenkei, 2. Kelemen—Puchét, 3. Blau—Leskei . zolal Kósa—Szangih. Döntő: 6:2, 6:2. Vegyes páros: Lenkei Sári—Pucser, 2. Negreana—Lesko, 3. Pucser Lili—Kelemen, 3. Pucser Buba—Blau. A verseny iránt sajnálatos módon gyenge érdeklődés nyilvánult meg.* A szatmári teniszegyletek a Polgári Kaszinó kerthelyiségében táncmulatságot rendeztek. A mulatság nagyszerűen sikerült, szép közönség gyűlt össze és a bevételből sikerült megteremteni a hónap végén rendezendő országos teniszverseny alapját. A mulatság rendezése a fáradhatatlan Varvas Paul és Burger László dr érdeme. * A szatmári bajnoki címért folyó teniszversenyek egyes döntőjének eredménye: Burger dr.Braun 6:3, 6:3. Elbúcsúztatta Péter Antal brassói apátot az egyháztanács és a kerületi papság Brassó, augusztus 17 Amint már jelentettük, dr Péter Antal brassói apátplébánost s kerületi főesperest a gyulafehérvári püspöki főhatóság a gyulafehérvári papnevelőintézet rektorává nevezte ki. Péter Antal áthelyezésével kapcsolatban a brassói egyháztanács a napokban teljes számú gyűlést tartott, melyen maga dr Péter Antal elnökölt A gyűlésen felolvasták az erre vonatkozó püspöki leiratot, melynek szövege a következő: „2384—1939. sz. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Főtisztelendő Apát, Főesperes, Plébános Úr! Ismételt kérését figyelembe véve és tekintettel arra, hogy Főtisztelendőséged kiváló képességeit és kipróbált munkakészségét más, különösen fontos téren óhajtom igénybe venni, lemondását a brassói plébánosi javadalomról elfogadom és Főtisztelendőségedet saját ismételt kérésére a brassói plébánia vezetésétől, valamint a barcasági dékánság és sepsimiklósvári főesperesség alól teljes elismerésemmel és meleg főpásztori köszönetemmel ezennel fölmentem. Bizalommal remélve, hogy uj munkakörében egyházmegyénk és papságunk legfontosabb érdekeit hathatósan előmozdítani és egyben eddigi kiváló érdemeit is fokozni fogja, szeretettel adja áldását Gyulafehérvár, 1939 aug. 1. hálás főpásztora Márton Áron püspöke. A püspöki leirat igen nagy hatást váltott ki az egyháztanácsosokban. Dr Nagy László indítványára jegyzőkönyvi kivonatot küldtek a püspöki főhatóságnak, amelyben az egyháztanács megdöbbenéssel veszi tudomásul szeretett lelkipásztora távozását. Ugyancsak a napokban búcsúzott dr Péter Antaltól a főesperesi kerület papsága is. A papokat dr Szalay Mátyás esperesplébános, kerületi tanfelügyelő vezete az apát elé és meleg beszédben tolmácsolta a papság ragaszkodását, hálálát és szeretetét. A bucsuzáson résztvett I. Csiszár Elek gyémántmisés ferencrendi atya is, akit Péter Antalhoz igen bensőséges lelki szálak fűznek. A kerületi papság őt is testületilleg köszöntötte. A bucsutisztelgés után közebéd volt s ezen Huszár Ádám baróti esp. plébános és Ferencz Sándor bükszádi plébános köszöntötték a távozó apát-főesperest. Értesülésünk szerint dr Péter Antal augusztus végén foglalja el új állomáshoz hét, • Oblaichérvári rektori széket. 1