Brassói Lapok, 1939. augusztus (45. évfolyam, 174-199. szám)

1939-08-19 / 189. szám

1939. augusztus 19­­: ) BÉKE VAGY HÁBORÚ? A B­­L számára írta GEORGE POPOFF (Róma) Az európai események megint vésze­sen torlódnak. Egyre feszültebb a hely­zet Első pillantásra szinte azoknak kel­lene igazat adnunk, akik augusztus vé­gére vagy szeptember elejére jósolták az új európai válságot. A német és az olasz külügyminiszter salzburgi találko­zása — Csáky gróf magyar külügymi­niszter jelenlétében és közvetlenül a na­gy danzigi tüntetés után — kétségki­­­vül ezt a benyomást váltotta ki az egész j világ közvéleményében. S még csak nem i­s tagadhatjuk, hogy a mai helyzet ko­mor megítélőinek elég okuk lehet az ag­­gályosságra. A dolgok menete az utolsó­­hónapokban szinte kérlelhetetlen követ­kezetességgel bontakozott ki: legelőször­­— a német—olasz katonai egyezmény megkötése, azután — a déltiroli német— olasz ellentétek kiküszöbölése, később­­— a villámháború elméletének próbája a Pó­lapolyon rendezett olasz hadgya­korlatokon, emellett — a danzigi kér­dés gyors megoldásának sürgetése mind­két tengelyhatalom részéről s most vé­gezetül. a salzburgi találkozás, ahol — mint általában feltételezik — Danzigra vonatkozólag „a végső határozatokat” hozták. Ha így számbavesszük a Danzig körül kialakuló események­ egyenes vo­­nalúságát és következetességét, egyre szorongatóbb lesz a kérdés, vájjon ebben az ügyben elkerülhető-e még az erősza­kos összecsapás, vagy sem? Ez a kérdés­­foglalkoztatja ma a római közvéleményt­­is, nem utolsó sorban az itt élő külföldi diplomatákat és újságírókat. A mindenütt bőven előforduló ború­látók mellett még mindig akad — Ró­mában is — elég derűlátó, aki nem hisz az események katasztrofális kibontako­zásában s Hitlernek a danzigi kérdésben tanúsított legmesszebbmenő kiállása el­lenére is határozottan elveti a háborús lehetőség gondolatát. Ennek a tábornak az érvelése egyáltalában­ nem érdekte­len. Az egyik érv a közeli háború ellen — s ezzel az érvvel találkozunk a leg­sűrűbben — annak a feltételezésnek az emlegetése, hogy az európai hatalmi mérkőzés két legfőbb tényezője, Anglia és Németország, katonai szempontból még „nem­ eléggé felkészült”. Ami ebből a szempontból Angliát illeti, azt mond­ják, hogy a hadikészü­ltség hiányát nem is kell különösebben bizonygatni: Ang­lia csak nemrégiben látott hozzá felsze­reléséhez, az általános hadkötelezettsé­get alig néhány hónapnal ezelőtt vezette be s katonai szempontból csak 1940-ben lesz készen s talán csak 1941 tavaszán lesz „egészen készen”. Ami azonban Németországot illeti, itt már nem lehet olyan feltétlen bizonyossággal a katonai felkészültség hiányáról beszélni. De m­ég a német felszerelés terén is­ úgy véli jó­­egynéhány katonai szakértő, hogy ,,még nincs minden készen”: a nyugati védvo­nalat „bizonyos elham­arkod­ással” épí­tették fel, a keleti védvonal még nem épült meg s a többmilliós hadsereg szá­mára még nem képeztek ki elég tisztet... Mi igaz mindebből, mi nem, aligha tud­nék megítélni. Arról a kérdésről, vajjon Anglia és Németország pillanatnyilag felkészült-e a háborúra, vagy sem, csakis ezkknek az országoknak a vezér­kara volna illetékes dönteni. Amikor azonban ezt megállapít­juk, egyben már el is vettük az élét a derűlátók legfőbb érvének. Mert ha vezérkarokra bízzuk a­­döntést a két legfőbb európai hatalmi tényező felkészültsége kérdésében, ak­kor nem is kellene háborútól tartanunk. A vezérkarok felfogása szerint ugyanis egy hadifelkészültség sohasem ..befeje­zett”. Ha Európa sorsa ma tényleg csakis a katonák kezében volna, akkor bizony sohasem lenne háború. Európa sorsa azonban köztudomásúan nem a ve­zérkarok kezében van, innen ezért egy Anglia és Németország katonai jellegű hiányaira építő érvelés a háború közel­sége ellen aligha nyugtathat meg ben­nünket. A Rómában székelő külföldi diploma­­ták köréből származik az a szintén de­­fm­ilátó érvelés is, hogy Németországnak jelenleg sokkal komolyabb céljai van­nak a Balkánnal, semhogy ezeket a vi­szonylagosan kicsiny és jelentéktelen danzigi kérdés meggondolatlan megoldá­si kísérletével kockára tenné. Az Euró­pát ma két szembenálló táborra bontó szakadék végigfut a Balkánon is. Auszt­ria és Csehszlovákia beolvasztásával Né­metország jelentékenyen megközelítette a Balkánt s politikai fegyvertársának Olaszországnak, Albánia megszerzése róta támpontja van a Balkán közepén. s Olaszország és Németország békés után is gazdasági és politikai befolyása alá keríthetné a délkeleteurópai államokat, anélkül, hogy Jugoszláviát feltétlenül meg kellene támadnia s anélkül, hogy Magyarországot „előbb le kellene nyel­ni”, amint ezt a francia és angol sajtó véli. A tengelyhatalmaknak — mondják a római diplomata körökben — egysze­rűen csak folytatniok kell Délkeleteu­­rópában a már megkezdett békés „átha­tás” politikáját. A dolgok ilyetén kifej­­lésében — fűzik tovább — elsősorban Magyarország lenne érdekelt, mert Ma­gyarország egy új európai háború ese­tén, bárki javára dőlne is az el, csakis veszíthet. Éppen ezzel magyarázható, hogy Magyarország hirdeti elsősorban a tételt: „a nagy balkáni célok el kell, hogy tereljék Németország figyelmét a kis danzigi cél meggondolatlan hajhá­­szásáról...” De ez az érvelés sem feltét­lenül meggyőző. Danzig ugyanis Német­ország számára egyáltalán nem „kis cél”. Sőt, éppen a danzigi kérdés feszegetésé­­vel akarja Németország az összes kelet­­európai kérdések német szempontú új­rarendezését megközelíteni. Amint láttuk, nem nehéz visszautasí­tani azt az érvet, hogy Anglia és­ Né­metország katonai felkészültségének hiánya miatt nem lesz háború. Éppen ilyen könnyen megcáfolható az a véle­mény is, hogy Németország „nagyobb délkeleteurópai céljai miatt” nem fog fegyverrel Danzig visszaszerzésére tö­rekedni. Van azonban egy harmadik fel­fogás is, mely a béke mellett szól s ezt már komolyan kell mérlegelnünk. Ezzel a harmadik véleménnyel is sűrűn talál­kozunk Róma politikai és diplomata kö­reiben s pontosan igy hangzik: „Olasz­országnak s még inkább a Dacénak bi­zonyos körülmények közt a danzigi kér­désben döntő szerepe lehet.” Ez a­ fel­té­telezés (melyről különben angol körök­ben is suttognak) elsősorban arra a tényre támaszkodik, hogy Mussolini ta­valy is döntő közvetítőszerepet játszott­ Münchenben­ Az olasz kormány — gon­dolják az angolok — most is „mérsék­lő befolyással lesz” Berlinre. U­gyanezt azonban más szavakkal is ki lehetne fejezni. Hivatkozhatnánk ugyanis azzal a tényre, hogy Németország és Olaszor­szág tengelyszövetsége ma sokkal szoro­sabb, semhogy az egyik a másikat pusz­tán a saját érdekeiért háborúba sodor­hatná. Ebből az is következik, hogy UJ tengelyhatalmi politika csakis mindkét hnti,rom érdekeltségének közös eredője lehet. Mármost — Danzig német érdek.­ Hát persze, erre azt is lehetne roonda-­­ni, hogy ami ma német érdek, az magé-­ tól értetődően olasz érdek is. Valójában azonban mindkét hatalom közös neve-­­dőre hozott érdeke békét kíván. Olyan békét természetesen, melyben a még meg nem oldott „élettér”-kérdések —« különösen Európa keleti részén — nem egy új világháború, hanem a kis népek „békés áthatása” árán is kielégí­thetőek­­nek látszanak... Hétfőn már ételbe lépnek a budapesti Őszi Vásár utazási és vízumkedvezményei Budapestről jelentik. A városligeti Iparcsarnokban javában épül már az au­gusztus 31.-én megnyíló Őszi Lakberen­dezési és Háztartási Vásár. A kisipar­nak ez a kiállása annál nagyobb érdek­lődést kelt, mert a Vásár ez idén igen je­lentős kiállítási csoportokkal bővült és a vásáron túl rengeteg értékes tanulságot és látványosságot ígér. A külön csopor­tok közül különösen nagy érdeklődésre tart számot a rádiókiállítás, a „Gyűjte­mények gyűjteménye”, az asztalterítési, főző, befőző versenyek, a befőttek szép­ségversenye és nem utolsó sorban egy igen nagyszabású recept-pályázat, mely­nek díjnyertes, készítményeit azon nyomban ki is próbálják, meg is ízlelik a vásáron. Az Őszi Vásár utazási és vízumked­­vezményei már a következő hétfőn, au­gusztus 21.-én 0 órakor érvénybe lép­nek. E perctől kezdve vízum nélkül le­het átlépni a magyar határt, a látogató a magyar államvasutakon úgy jövet, mint menet féláron utazhat, a CFR vo­nalain pedig visszafelé jövet élvez 50 szándékos utazási kedvezményt. E je­lentős kedvezmények igénybevételére a vásárigazolvány jogosít, amelyet rövide­sen az ország minden utazási és menet­jegyirodájában bárki megszerezhet ma­gának. SPORT Temesvárra jön és a Ripensiához szerződik Táncos, a Ferencváros volt jobbszélsője Nemcsak Budapesten,, hanem Erdély­ben, szűkebb hazájában is általános meglepetést keltett, hogy a Ferencvá­ros szabadlistára tette Táncos­ Tanzert, a Temesvárról elszármazott jobbszélsőjá­­tékosát, aki annyi győzelmet szerzett egymaga a zöld-fehér színeknek. Egyik budapesti szaklap tudósítója beszélge­tést folytatott Táncossal. A játékos ki­jelentette, hogy saját maga kérte az egyesület vezetőségét, hogy tegyék sza­UNGVÁR: UAC—SK Rnet válogatott—Magyar főiskolai válogatott 3:2 (1:0). Igen gyen­ge játékot mutatott a bécsi főiskolás Vb-re készülő magyar főiskolás váloga­tott. SZOLNOK­Törekvés—Szolnoki MÁV 7:2 (5:1). A Törekvés középcsatára, Palatinos egy­maga öt gólt rúgott és így .A Törekvés simán nyerte a magyar vasutas bajnok­ság döntőjét. KASSA: Szegedi Vasutas SE—KAC 2:1 (1:1). Barátságos. FÜLEK: WMFC—Füleki TC 5:0 (2:0. Barát­ságos. DIÓSGYŐR: DIMAVAG—Bocskai 4:1 (2:1). Barát­ságos.* A brassói ifjúsági edzőtábor legutóbbi mérkőzésén a román ifjúsági válogatott Bucuresti A csapatával játszott. A bár­melyik A ligás csapatnak becsületére váró játék után a mérkőzést 2:0 (2:0) arányban Bucuresti csapata nyerte meg. * Rafinsky, a Rapid FC kitűnő fedezet­játékosa megvállt egyletétől. A játékos kitűnő állást kapott és ezentúl mint a „Ciclop” bucuresti kerületi csapat edző­je és játékosa fog szerepelni. * A Ripensiat a szövetség arra kötelez­te, hogy 20 ezer lejt fizessen meg a Bohn FC-nek, a temesvári kerületi csa­patok egyikének. A fenti összeg megfi­zetéséig a szövetség felfüggesztette a Ripensia játékjogát. Kaddá. Haza szeretne jönni Temesvárra, ahol családja, rokonai élnek. Azalatt a tíz év alatt, amíg a Ferencvárosban rúg­ta a labdát, mintegy 800 ezer lejt tett félre a kitűnő szélső. Most hazajön és polgári foglalkozás után néz. A hírlap­író kérdésére, hogy abba­hagyja-e a labdarúgást, Táncos-Tanzer kijelentette, hogy tovább játszik és minden valószí­nűség szerint a Ripensia ajánlatát fo­gadja el. A szövetség, mint ismeretes, módot adott a nem román eredetű játékosok­nak, hogy nevüket román nével cserél­hessék fel és ezalatt a név alatt lehesse­nek igazolhatók. Most futottak be a szö­vetséghez az első ilyen természetű ké­rések. Az FC Braila néhány játékosa akar felvenni román hangzású nevet. * * A szövetség most közzétette annak a 18 szövetségi baónak a nevét, akik A­­ligás csapatok mérkőzéseit vezethetik. Alleimat Predeál készül az augusztus 26—27-iki atlétikai versenyre. Az előkészítő bizott­ság elnöke Grigoriu ezredes, Predeál polgármestere. A város a saját költség­­vetéséből javítja meg a pályát, úgy hogy a versenyzőket kifogástalan talajú pálya, jó dobókörök stb. fogadják. A versenyre csak azoknak az atlétáknak a nevezését fogadják el, akik az 1939 év­b­en az alanti színvonaleredményeket ér­ték el: 100 m: 11.4 mp, 200 m: 23.5 mp, 400 m: 54.5 mp, 800 m: 2 p 10 mp, 1500 ♦m: 4 t­ 30 mp, 5000 m: 17 p. 10.000 m 36 p 110 gát: 17.4 mp, 400 gát: 64 mp, távolug­rás: 640 cm, magsugrás: 170 cm, hármas­ugrás 12.85 m, rúdugrás 320 cm, súly: 12.50, diszkosz: 37 m, gerely: 50, görög stílusú diszkosz 32 m, kalapács: 35 m. Tenisz Szilágy megye legjobb teniszjátékosai Nagykárolyban mérkőztek. A verseny eredményei a következők: férfi egyes: 1. Kelem István, Zilah, 2. Leskó Péter, 3. —4. Pucser Pál, 3—4. Blau László. Döntő 10:8, 6:3. Férfi páros: 1. Gozner—Lenkei, 2. Kelemen—Puchét, 3. Blau—Leskei . z­olal Kósa—Szangih. Döntő: 6:2, 6:2. Vegyes páros: Lenkei Sári—Pucser, 2. Negrean­a—Lesko, 3. Pucser Lili—Kelemen, 3. Pucser Buba—Blau. A verseny iránt sajnálatos módon gyenge érdeklődés nyilvánult meg.* A szatmári teniszegyletek a Polgári Kaszinó kerthelyiségében táncmulatsá­­got rendeztek. A mulatság nagyszerűen sikerült, szép közönség gyűlt össze és a bevételből sikerült megteremteni a hó­nap végén rendezendő országos tenisz­­verseny alapját. A mulatság rendezése a fáradhatatlan Varvas Paul és Bur­ger László dr érdeme. * A szatmári bajnoki címért folyó te­niszversenyek egyes döntőjének ered­ménye: Burger dr.Braun 6:3, 6:3. Elbúcsúztatta Péter Antal brassói apátot az egyháztanács és a kerületi papság Brassó, augusztus 17 Amint már jelentettük, dr Péter Antal brassói apátplébánost s kerületi főespe­­rest a gyulafehérvári püspöki főhatóság a gyulafehérvári papnevelőintézet rekto­rává nevezte ki. Péter Antal áthelyezésével kapcsolat­­ban a brassói egyháztanács a napokban te­ljes számú gyűlést tartott, melyen maga dr Péter Antal elnökölt A gyűlésen felol­vasták az erre vonatkozó püspöki leira­tot, melynek szövege a következő: „2384—1939. sz. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Főtisztelendő Apát, Főesperes, Plébá­nos Úr! Ismételt kérését figyelembe véve és tekintettel arra, hogy Főtisztelendősé­­ged kiváló képességeit és kipróbált mun­kakészségét más, különösen fontos téren óhajtom igénybe venni, lemondását a brassói plébánosi javadalomról elfoga­dom és Főtisztelendőségedet saját ismé­telt kérésére a brassói plébánia vezetésé­től, valamint a barcasági dékánság és sepsimiklósvári főesperesség alól teljes elismerésemmel és meleg főpásztori kö­­szönetemmel ezennel fölmentem. Biza­lommal remélve, hogy uj munkakörében egyházmegyénk és papságunk legfonto­sabb érdekeit hathatósan előmozdítani és egyben eddigi kiváló érdemeit is fokozni fogja, szeretettel adja áldását Gyulafehérvár, 1939 aug. 1. hálás fő­­pásztora Márton Áron püspöke. A püspöki leirat igen nagy hatást vál­tott ki az egyháztanácsosokban. Dr Nagy László indítványára jegyzőkönyvi kivo­natot küldtek a püspöki főhatóságnak, a­melyben az egyháztanács megdöbbenéssel veszi tudomásul szeretett lelkipásztora távozását. Ugyancsak a napokban búcsúzott dr Péter Antaltól a főesperesi kerület pap­sága is. A papokat dr Szalay Mátyás es­peresplébános, kerületi tanfelügyelő ve­­zete az apát elé és meleg beszédben tol­mácsolta a papság ragaszkodását, hálá­l­át és szeretetét. A bucsuzáson résztvett I. Csiszár Elek gyémántmisés ferencrendi atya is, akit Péter Antalhoz igen bensősé­ges lelki szálak fűznek. A kerületi pap­ság őt is testületilleg köszöntötte. A bucsutisztelgés után közebéd volt s ezen Huszár Ádám baróti esp. plébános és Ferencz Sándor bü­kszádi plébános köszöntötték a távozó apát-főesperest. Értesülésünk szerint dr Péter Antal augusztus végén foglalja el új állomáshoz hét, • O­blaich­érvári rektori széket. 1

Next