Brassói Lapok, 1940. január (46. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-01 / 1. szám
T . Turr. n l 7 6 ff 7 e 13 n 14)11 Könyvtár 910619 BUDAPEST IV XLW és//a yam szám )(~ szerkesztő: A CSŐ LANDOS Vra$ov — Hétfő 1940 január 1 Felelős szerkesztő fia Vassy Endre. — Laptulajdonos: ,3 LA Kiadóvállalat Részvénytag Felelős Igazgató: Kahána Bernit. — (Bejegyezve: C. IT. 920/1038 Trib Bra$ov.) — Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 ej. ugyanez Brasovban ?'* 1. — Külföldre negyedévenként 450 lej Magyarországra negyedévenként 15 P — Hirdetések dija hirdetési oldalon 5.50 lej, páros (ball szövegoldalon 6 ej. páratlan [jobb) szöve., lason 7 lej négyzetcentiméterenkerti Keretes gyászjelentés 7 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési dijak előre fizetendők — Szerkesztőség feiadóhivatal Brasov Sir Regele Carp. 56—58. — Tel. 15-10. v az emberek és az elemek háborúja (—si) Törökország ugyan — bizonyos kikötésekkel bár — szövetséget kötött Angliával és Franciaországgal, de egyelőre semleges, helyesebben mondva még nem hadviselő, valahogy olyasfomján, mint Olaszország. Még nem vesz részt a négy hónap óta tartó különleges új nagy- i hatalmi háborúban, de hirtelen sokkal több, talán tízszer akkora az embervesztesége, mint a nyugati hadszíntéren szembenálló három birodalomnak. Az elemek háborúja úgy akarta, hogy I. emberek háborújától való tartózkodás ellenére is a most tovaly’tív veszi istájának íz élére kerten. Az anatuldrengés, a valolagos és nem csak képletes földindulás félszázezernyi polgárának az életét ragadta el s tizenkét városát és nyolcvan faluját döntötte romba, tette lakhatatlanná. Amit az ember-háboru minden borszalmasságával, pls.álást okádó ágyúi és szörnyű gépmadarainak írtózatott bombáival is csak hetek, sőt talán csak hónapok alatt tudott volna megsemmisíteni, mindössze néhány perc alatt elvégezte egy még rémesebb, mert egészen titokzatos és fékezhetetlen elemi erő. Ez a minden földi erőnél és hatalomnál hatalmasabb erő úgy akarta, hogy a török nemzet nagy vérveszteséget szenvedjen, mielőtt ezt a „homo sapens”, az állítólag értelmes ember háborúja kényszeríti ki belőle. Azt mondhatjuk, hogy a nagy földrengés, ez a borzalmas elemi csapás jobban meggyengítette „háborító potenciálját”, hadi hatóképességét egy fél s esetleg egy esztendei háborúzásnál is. Ha az emberlakta világot valóban a „homo sapiens” józan, szia elméje irányítaná és kormányozgatná, ennek a rettenetes nemzeti, de egyben általános emberi szerencsétlenségnek a hívei meg kellene gondolkoztassanak, észre kellene térítsenek mindenkit, aki az emberháborút az ilyen, vagy amolyan ellentétek megengedhető elintézési módjaként elsmeri, alkalmazza és folytatja, vagy aki csak olyan „szükséges rossznak” is tekinti, amely mindig volt és lesz s ennélfogva valósággal történelmi törvény. Észre kellene térítsen az a tény, hogy nem szükséges, ellenkezőleg: a legpokolibb átok egymást öldökölnünk akkor, amikor a „teremtés koronájánál” sokkal fölényesebb és elháríthatatlan erők amúgy is egyre-másra közénk csap könyörtelen ottorával és tíz-, meg százezerszámra irt ki bennünket egyetlen suhintással. Gyakran halljuk hangoztatni, hogy a művelődés, meg a civilizáció az embert föléje emelte a Természetnek, urává tette, ellestük titkait, repülőgépünk, rádiónk van, szabályozzuk azek járását, sőt kiismertük már az időjárás szeszélyeit is , nagyjából függetleníteni tudjuk tőlük ételünket és életfeltételeinket. Valahányszor azonban ránk zúdul egy ilyen elemi csapás, mint a földrengés, amellyel szemben a vadállatnál is tehetetlenebbek vagyünk, miután a nagy civilizáció ösztönös megérzéseinket nagyrészt kiölte, és egyszerre elnémul az önámító fennhéjá- jzás s az öntudatos ember ráeszmél, hogy bizony minden műveltsége és természet- ismerete ellenére még mindig hitvány já ; fékszere a kozmikus erőknek s ezek bár-t ,mikor éppúgy széttiporhatják egész kár- Az orosz cstra ot ismét megtorpulákt a karonai fina eredvonalak elött (Stockholm, Dunapesta) Finnországból érkező jelentések szerint a szovjet haderő óriási erőfeszítéseket tesz, hogy a finn ellentállást megtörje. Az orosz csapatok mélyen előrenyomultak a Ladogaiótól északkeletre és Kuokojaervinél elérték a finn erődvonalat. A petsamói arcvonalon viszont az oroszok továbbra is visszavonulnak. A karéliai földszoroson az oroszok 9 hadosztállyal támadnak. Murmanszkba megérkezett egy orosz zászlóalja, mely 800 lenyingrádi munkásnőből alakult. (Helsinki, Dunapesta) A finn fővárosba befutó jelentésekből megállapítható, hogy a karéliai arcvonalon 100— 1'10 ezer főnyi orosz katonát vetettek harcba. Az adogaló körül a harc 6 órás rettentő ütközet után ismét a sovjet csapatok vereségénél végződött. Az oroszok 600 halott hátrahagyásával kénytelenek voltak eredeti állásaikba visszatérni. Az oroszok itt százszoros túlerővel rohamoztak és ki akarták erőszakolni a finn erődvonal egyik fontos pontjának elfoglalását. A legmodernebb harci eszközökkel próbálkoztak, de eredménytelenül. A Reuter angol sajtóiroda jelentése szerint a szovjet ütegek, amelyek 24 órán át bombázták Viipurit, most teljesen elhallgattak. Az orosz légi haderő működését mindinkább korlátozza a benzinhiány, mert az Amerikából kapott üzemanyagkészlet kimerülőben van és utánpótlásra az amerikai kormány által elrendelt kiviteli tilalom miatt nem számíthat. A belföldi üzemanyag viszont nem elég finom a repülőgépek számára. A HIVATALOS HARCTÉRI JELENTÉSEK (Helsinki, Rador) A finn hadsereg főhadiszállásáról december 29.-én este az alábbi közleményt adták ki: „A karéliai földszorosban az ellenség újabb támadást indított Hatjalechten,mervitől északra és Sammstól tyavárát, mit mi egy hangyabolyt. De hiába a sűrü mementók, amelyeket az elemi csapások alakjában kapunk, hiába az ilyen könyörtelen eszméletreébresztések és figyelmeztetések, az ember javíthatatlanul űzi isteni rendeltetéséhez és józan felismeréseihez méltatlan játékait s az elemi isten-ostorok suhogása és lesujtásai közben is marja, gyilkolja egymást. Erre használja istenadta értelmét ahelyett, hogy valódi „egyetemes biztonságot” teremtsen magának a termés szét vak szenvedélyeivel szemben s így mindinkább megteremtse magának a za- i varíran tökéletesedés, fejlődés és bol- fdogság lehetőségeit. Rabja marad embertelen szenvedélyének s igy nem lehet ura az elemek szenvedélyeinek sem. A borzasztó anatóliai földrengés mementójának az kellene legyen a tényleg észszerű következménye, hogy az ember sietve lemondjon a maga értelmetlen háborújáról, az önpusztításról s ehelyett az elemek háborúja okozta sűrű és nagy sebek gyógyításán fáradozzék. A földkerekségen van baj elég, amit mind orvosolni és megszűntetni kellene. De nem, a „hiv mo sapiens” is úgy tesz, mint Arany János Bolond Istókjának a gazdája, aki, a mikor a jég elverte szőlője nagy részét, a csapás és pusztulás láttán kiragadott egy karót s maga is verte tönkre a még megmaradt szőlőt, imigyen szólva: „Hadd lássuk Uramisten, mire megyünk — ketten!” . Ebben is rejlik az ember tragédiája*, * i/g / / Taxa poklavi plafita in numera» conf. aprobary No. 24.454. 1959- Szibériai és kaukázusi csapatokká» szösilelték meg a karéba a földnyelven küzdő szovjet hadsereget a Ladogi-1A körül lezajlott s órási kifetyiji vereséget szenvedtek az oroszai» Lenyingrádi munkásnőkből álló orosz zászlóalj érkezett Murmanszkba A Reuter szerint benzinhánymat» korlátozza* a szovjet légi irádeUCiá: Helsinki, december 30. A snomisalmi, Finnország kettőbe vágását célzó nagyarányú szovjet támadás összeomlása óta a finn harctereken az utóbbi napokban kisebb jelentőségű csatározások folytak mindössze a légi haderő folytatott mindkét oldalon meglehetősen élénk tevékenységet. Az újabb jelentésekből viszont arra lehet következtetni, hogy szovjet oldalon a viszonylagos csendet erőgyűjtésre használják fel s várható, hogy rövidesen újabb támadás indul úgy a karéliai földnyelv, mint a keleti és északi harcvonal finn erőd vonalai ellen. Erre vall többek között, hogy a karéliai szovjethadsereg 150 ezer főnyi erősítést kapott, ugyanakkor állandóan fokozzák a keleti és északi harcvolmson küzdő orosz csapatok létszámát is. A Finn részen nyilván nem becsülik lei azt a veszélyt, amit a szovjet „gőzbeniger"’ újbóli megindulása jelenthet s ezért is hangzanak el egyre sűrűbben a nyugati hatalmaktól hathatósabb támogatást sünryelő nyilatkozatok. Illetékes finn személyiségek nem titkolják, hogy a finn hadseregnek főleg hadianyagra van szüksége. közben az önkéntesek egyre ömlenek Finnország felé. Figyelmet érdemel, hogy Svédországból már a második önkéntescsoport is elindult a finnek megsegítésére, keletre. A támadásokat visszavertük. Az ellenség hasonlóképpen újabb támadást indított Kelta helység ellen is. A karéliai földszoros más pontjain kisebb őrjáratharcok és tüzérségi párharc volt. A december 26. és 27.-én Kelta város körül lezajlott ütközetben a szovjet csapatok legkevesebb 600 halottat hagytak hátra. A finnek kezébe rendkívül gazdag hadizsákmány került. A keleti frontszakaszon az ellenség a Ladoga-tótól északkeletre Kuokojaervi irányában indított támadást. A szovjet csapatok rohama azonban a finn védelem első vonalainál megtorpant. Suomisalmitól északra egész nap heves harcok folytak Kiantajaervi körül. A finn csapatok a támadó szovjeterőket szétszórták. Az ütközetben egy szovjet tankot megsemmisítettek, míg három más tankot és két ágyút zsákmányoltak. A tengeren semmi jelenteni való. Az elmúlt nap légiütközet sem volt.” (Moszkva, Rador) A Tass szovjetorosz távirati ügynökség közli: „December 25-én számos összetűzés történt a k'OZOtl, ■''fiL'ty '■'* hol komoly ütközetté szélesedett, Suomosalminal csapataink elfoglalták megerősített állásaikat. Solomenz v.it kén csapataink bekerítettek két -nn századot, amely számos halottat viágyott hátra a csatamezőn. Az ütközet '' ben 35 foglyot ejtettünk. Egy légiütközet során 6 finn repülőgépet lelőttünk, míg egyik gépünk nem e tért viszsza támaszpontjára.'’ligyancsak a Tass közli a lenyingrádi katonai körzet vezérkarának alkoki parszavas jelentését. „Semmi jelentős esemény. A szovjet légihaderő több ponton sikeres bombázást hajtott végre 36 HALOTTAT ÉS SEBESÜLETEIT A SZOVJETHAD, , A FINNORSZÁGI HARCTEREKEN (Helsinki, Rador) A Havas távirati ügynökség jelentése szerint, hitelt érdemlő körökben kijelentétték, hogy a szovjet hadsereg vesztesége, a háború megkezdése óta 25 ezer halott és 5000 sebesült. Ezenkívül a finnek a háború megkezdése óta 200 szovjet tankot, megsemmisítettek és 125 szovjet repülőgépet lelőttek. RÁDIÓN TOVÁBBÍTOTT BÉKEJAVASLAT (London) Rendkívül figyelemreméltóhírt közül a Press Association. Az amerikai hírügynökség londoni értesülésre hivatkozva azt jelenti, hogy míg a Lehti finn rádióállomás egy szovjet légitámadás miatt rövid ideig beszüntette adását, az egyik orosz hosszúhullámú rádióállomás felhasználta az alkalmat és békejavaslatot közvetített a finn néphez. A jelentés nem említi, hogy ez a békejavaslat mit tartalmaz és azt sem közli, hogy a ja