Brassói Lapok, 1940. június (46. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-01 / 123. szám
Könyvtáár BUDAPEST XV XLVI. évfolyam 123. szám Főszerkesztő: KACSÓ SÁNDOR Brasov — Szombat résziadóvállalat Részvénytársaság. Felelős igazgató: Kahána Bernát. — (Bejegyezve: G. 1L 920(1938. Trib. Bra$ov.) *—1 lej. — Küilföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 15 P. — Hirdetések dija hirdetési oldalon __O “A ^l.i — J._______. ___. •__________I.JL.i TT-» — —... fi 1 tai TI i T-n*' i’i c- i SitQk al/L Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptulajdonos: ,,B. L.‘ Előfizetés] árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 846.50 lej, páros (bal) szövegoldalon 750 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 8.50 lej négyzet centiméterenként. Keretes gyászjelentés 8 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov, Str. Regele Carol 56—58. — Telefon: szerkesztőség 1965, kiadóhivatal 15-10. "Kiadd 1940 junius I A belga király tragédiája Ennek az uj háborúnak első nagy személyi tragédiája kétségkívül Lipót belga király esete. Mint hadserege főparancsnoka hozta meg a ránézve talán végzetes elhatározását s mint királynak kell megszenvednie érte. Az, hogy saját kormánya detronizálta, az a kormány, amellyel előzőleg olyan nagy egyetértésben dolgozott, gyakorlatilag már nem jelent sokat, de kétségkívül teljesebbé teszi magát a tragikumot. A királyból kormánya előtt s talán népe egy része előtt is „hazaáruló” lett, mert alkotmányellenes módon, kormánya beleegyezése és ellenjegyzése nélkül összeköttetésbe lépett az ellenséggel és letétette megmaradt hadseregével a fegyvert. A világ nagy része támadja, meghurcolja, elítéli. A másik résznek a védelme pedig nem sokat ér, mert hiszen nyilvánvaló, hogy jelentős szolgálatot tett az ellenségnek s ezért kapja a megértést, sőt a dicséretet. Háborús felajzottság és gyűlölködés közepette hogyan is lehetne higgadt történelmi mérlegre tenni cselekedetét? Mindenki tudja s ő maga is kétségkívül érzi, hogy nem kapná a németektől az elismerést akkor, ha véletlenül német oldalon harcol a szövetségesek ellen s az angolok előtt teszi le a fegyvert. Ebben az esetben az angolok és a franciák dicsérnék és a németek szidnák. Vájjon többet töpreng és kínozza magát most, hogy országa nincs, amelyet kormányozzon és hadserege, amelynek az élén hős lehessen? Bizonyára többet. Azok a lelki vívódások, amelyeken elhatározása előtt átesett, valószínűleg tartanak most is, tovább is abban a csendes kastélyban, ahol a győző ellenség elhelyezte. Lelki szenvedésén csöppet sem enyhít az a tisztelet, amellyel a győztesek körülveszik. Jobb volna, ha nem kapna semmi ellenszolgáltatást azért, amit tett. Hiszen nyilvánvaló, hogy nem az ellenségért tette, nem azért, hogy a német hadseregnek könnyebb legyen a dolga. Ki érti meg várjon, hogy a legnagyobb áldozatot hozta, amit király csak hozhat? Ha még jobban megverik is a hadseregét, ha az ellenség átzúdul egész Belgiumon s neki idegen országba kell menekülnie, akkor sem legyőzött hadvezérként szerepelt volna, hanem hősként, akit letiport a túlerő. Megtiszteltetést, elismerést, erkölcsi kárpótlást többet kapott volna a szövetségesektől, mint a mit most kap s azt emelt fővel, büszkén fogadhatta volna. Hiszen dicső elődje és apja megjárta már előtte ezt az utat. Személyileg is, mint katona is, mint király is inkább választhatta volna ezt a megoldást, mert ez sokkal kevesebb lelki és talán testi szenvedést, megpróbáltatást hozott volna a számára, mint a meghódolás, amellyel személyileg semmit nem nyer, talán még a királyi koronát sem biztosítja és mégis vállalnia kel a hazaárulás bélyegét. Miért választotta tehát mégis ezt a megoldást? Úgy kell lennie, hogy több volt benne az érző szívű ember, mint a katona és mint a király. Embernek volt hős, nem katonának és királynak. Legyőzte önmagában a katonát és a királyt, hogy ember tudjon lenni. Nagyon nagy egyéni áldozatot hozott, talán sokkal nagyobbat, mintha elesik katonái élén a csatában. Megérdemli a tiszteletet, mert élete nagy megpróbáltatásában több tudott lenni katonánál és királynál, mert önmagát áldozta fel, hogy megmentse népe ezreit. Nem az ellenség háláját és tiszteletét érdemelte ki, hiszen az ellenségnél most a legfőbb erény a katonai erény, hanem a belga ifjakét, a belga asszonyokét, gyermekekét. Ha politikailag követett is el hibát, ezt kormánya nyomban helyrehozhatta, amint meg is tette a maga politikai elképzelése szerint így a király nagy személyi áldozathozatala még csak értékesebbé válik. Talán jön még idő, amikor az ilyen emberi hősiességet jobban megbecsülik, mint most s akkor Lipót belga király is megkapja a maga teljes erkölcsi igazolását. A tengeren és a levegőben zajlik a flandriai csata utolsó fejezete. Állandó makacs harc közben vonulnak vissza a tengerpart felé az angol és a francia csapatok . Két német repülőhadosztály vonult fel a tengeren való visszavonulás megakadályozására Néhány hadihajót és több szállítóhajót elsüllyesztettek a német bombavetők Az angol és a némt légi haderő hatalmas párviadala a belga tengerpart fölött A flandriai csata gyorsan közeledik a befejezéshez. A belga fegyverletétel után előre látható volt, hogy a bekerített angol és francia csapatok most már csak a tengeren keresztül való visszavonulás lehetőségének a biztosításáért harcolnak. Ez a folytonos harcok közötti visszavonulás van most folyamatban. Az angol és francia hadijelentések hangoztatják, hogy a tenger felé visszahúzódó csapatok folytonos harcban állanak az ellenséggel. A német jelentésből viszont az derül ki, hogy Ostende és Dunkerque között levő tengerpart és különösen Nieport kikötője áll még a szövetségesek rendekezésére. Itt kellene elsősorban behajózni a visszavonuló csapatokat. Erre a célra hadihajók és repülőgépek védelme alatt angol szállítóhajók vonultak fel. Nyilvánvaló, hogy a német hadvezetőség erről az oldalról is zavarni akarja a visszavonulást és ezért támadásokat intéz az angol hajók, valamint a behajózásra rendelkezésre álló kikötők ellen, így a flandriai ütközet végső mozzanata a tengeren, illetve a levegőben zajlik le, mert a német hadvezetőség nem hadihajókat, hanem bombavető repülőgépeket küldött a tengeren való visszavonulás akadályozására. A legújabb német hadijelentésből kiderül, hogy az első ilyen csata már megkezdődött. A német hadijelentés komoly sikerekről számol be, amennyiben közli, hogy a német légi haderőnek igen sok szállítóhajót sikerült elsüllyesztenie, vagy súlyosan megrongálnia. Ez persze nem történhetett áldozatok nélkül, mert az angol hadvezetőség is jelentős légi rajokat dobott a küzdelembe s jelenleg elkeseredett küzdelem zajlik a két légi haderő között. A francia jelentések egyébként hangoztatják, hogy Calais egyik negyede még mindig francia kézen van, Dunkerquet pedig tovább védik a szövetséges csapatok, bár a város és a kikötő rengeteget szenvedett a német bombázások következtében. A déli fronton, a Somme-vonal mentén — úgy látszik — még mindig nem indult jelentősebb kezdeményezés. A francia hadvezetőség itt a védelmi vonalak megerősítésén fáradozik s ebből a szempontból jelentős hadisikernek könyveli el azt az időnyerést, amelyet a folyton harcoló flandriai haderő biztosit a számára, elveszítette hajózó képességét. Dunkerque kikötőjének a zsilipjeit szétzúzták s igy a medencéket elöntötte a víz. Azok a vadászgépek, amelyek a bombavetőkkel együtt vitték a támadást az angol hajók ellen, 68 légi győzelmet arattak. Massow ezredes repülőraja különösen kitüntette magát. Tíz angol gépet, amelyek a behajózás ideje alatt védték az angol Hajókat, légvédelmi tüzérségünk lőtt le. A légvédelmi tüzérség ezenkívül elsüllyesztett még egy kis hadihajót és pontos találatokkal megrongált más öt hajót. (Madrid, Rador) A Stefani jelenti: A Telena nevű 6 ezer tonnás angol ciszternahajót, valamint a Maria Jose nevű 5 ezer tonnás gabonaszállító hajót Galicia spanyol tartomány magasságában elsüllyesztette egy német tengeralattjáró. A két hajó karavánban hagyta el Gibraltárt és az angol partok felé tartott. Az elsőnek 55 főnyi, a másodiknak 35 főnyi legénysége volt. ..A SZERDÁN KEZDŐDÖTT HARCOK EGÉSZ ÉJSZAKA FOLYTATÓDTAK” — MONDJA A FRANCIA HADIJELENTÉS (Páris, Rador) A francia nagyvezérkar május 30.-án reggel az alábbi hivatalos közleményt adta ki: A szerdai jelentésben jelzett hadműveletek egész éjszaka folytatódtak. Különösen heves harcok voltak az Yser mentén és Cassel környékén. A Somme mentén és a harcvonal többi részén nem történt jelentős új esemény. (Páris, Rador) Május 29-én este kiadott francia hivatalos közlemény a következőket tartalmazza: Az Északfranciaországban harcoló francia és angol csapatok, hagyományos hősiességgel, rendkívül erős harcokban vesznek részt. Tizenöt nap óta harcolnak, teljesen elkülönítve haderőnk zömétől, a német csapatokkal, amelyek mindegyre újabb és újabb megerősítéseket kapnak. Mind nyugaton, mind keleten, mindkét szárnyukat állandó heves támadás éri, de katonáink kitartanak és néha erős és bátor ellentámadásba lendülnek, hogy megakadályozzák az ellenség előnyomulását. A legnehezebb támadások pillanatában a belga hadsereg, amely királyuk irányítása mellett harcolt és az Escaut folyó mentén levő állásokat, valamint Ostenda északkeleti partját védelmezte, királyuk parancsára megszüntette a további ellenállást, megnyitván ezáltal az utat az el-lenség előtt Ypers, Furnes és Dunkerque felé, így csapataink, amelyek Blanchard és Piroux tábornokok parancsnoksága alatt harcolnak és szorosan együttműködnek Gert tábornok angol expedíciós haderőivel, rendkívül veszélyes helyzetbe kerültek. E kétségtelenül súlyos körülmények miatt csapataink, igen nehéz harcok közepette, arra törekszenek, hogy elérjék a tengerpartot A francia haditengerészet a kikötők és közlekedési utak védelmezésével hatékonyan támogatja szárazföldi csapatainkat. Abrial tengernagy vezetésével nagyszámú tengeri egységünk arra törekszik, hogy élelmiszer utánpótlással lássa el a Dunkerque kikötő és környékén, megerősített állásokban harcoló szárazföldi csapatainkat. A tengerészeti egységeink tevékenységét légi haderőnk támogatja. A Somme folyó mentén csapataink heves támadás után lehetővé tették, hogy az egyik hídfő, amelyet az ellenség csak nemrég foglalt el használhatatlanná vált. A támadás során többszáz foglyot ejtettünk. A hadszíntér többi részén semmi jelentősebb esemény. Sorozatos légi támadások a tengeren való visszavonulás megakadályozására (Berlin, Rador) A DNR jelenti: Május 29.-én délután és este a Grauert és Von Richthofen tábornokok parancsnoksága alatt álló két légi hadtest jelentős rajai támadták a tengeren levő angol hadihajókat,, szállítóhajókat, valamint a kikötö■ két Dunkerquen és Ostende között. Az angol hajóraj a Flandriában harcoló angol csapatok hazaszállítása érdekében vonult fel a belga part mentén. A német légitámadás mintegy 60 hajó ellen irányult. Három hadihajót és 16 szállítóhajót — amelyek közül egy 15 ezer tonnás volt — elsüllyesztettünk. Más 31 hajó részben kigyulladt, részben telitalálatok következtében annyira megsérült, hogy ín numerar