Brassói Lapok, 1940. június (46. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-01 / 123. szám

4 oldal B. 1 TELEKI ADÁM, AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAROS EGYESÜLET ELNÖKE RÉSZLETE­SEN ISMERTETI AZ,AMIK MUNKATERVÉT HOGYAN FOLYIK A SZERVEZKEDÉS? — CÉLOK ÉS FELADATOK — ORSZÁGOS MAGYAR IPAROS HITELINTÉ­ZETET ÁLLÍTANAK FEL ÉS LÉPÉSEKET TETTEK A KORMÁNYNÁL, HOGY MAGYAR IPAROSOK IS KAPJANAK ÁLLAMI MEGRENDELÉSEKET Négy erdélyi városban magyar tanonciskola nyílik Cluj (Kolozsvár), május 30. Néhány nappal ezelőtt részletesen ír­tunk arról, hogyan áll ebben a pillanat­ban az Országos Magyar Iparos Egyesü­let helyzete. Jeleztük, hogy az egyesület, amely az év elején alakult meg Kolozs­várt, hogy átfogó szervezetet teremtsen a magyar iparosság számára, beterjesztette alapszabályait a nemzetgazdasági mi­nisztériumhoz és azoknak jóváhagyását várja. Addig, amig ez nem történik meg, működését nem kezdheti meg. Teleki Ádám gróf, az Országos Magyar Iparos Egyesület egyik elnöke az elmúlt nap fogadta Kolozsvárt a B. L. munka­társát és megvilágította előtte az OMIE helyzetét és munkáját. Nyilatkozatában külön hangsúlyozta, hogy az Országos Magyar Iparos Egyesület még ebben az évben megkezdi működését, amelyet szép és eredményes szervező munka készített elő. Részletesen kitért az OMIE munka­tervének egyes pontjaira is, amelyeket különösen fontosnak tart a magyar ipa­rosság oltalmazása, támogatása és tovább­képzése szempontjából. „AZ ALAPSZABÁLYOK ELŐSZÖR AZ IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMARÁK SZÖVETSÉGE ELÉ KERÜLNEK” — Miért késik az Országos Magyar Iparos Egyesület működésének megkez­dése? — Azért — mondotta Teleki Ádám — mert az alapszabályok jóváhagyása ed­dig nem történt még meg, de minden, a­ményünk megvan arra, hogy a jóváha­gyást egészen rövid idő alatt megkapjuk. A jogi személyiségek alapszabályainak jóváhagyása ugyanis már nem úgy törté­nik, mint régen, mikor a minisztérium döntött egyedül a kérdésben. Az 1939. ja­nuár 11-iki törvénnyel tudvalevőleg mó­dosították a jogi személyiségekről szóló 1924. évi törvény harmadik szakaszát és a módosítás szerint az új iparos szerveze­tek alapszabályait a minisztériumi jóvá­hagyás előtt az ipari és kereskedelmi ka­marák szövetségének kell véleményeznie. A véleményezést, illetve előzetes enge­délyt a szövetség külön bizottsága adja ki. Ezt a bizottságot május 14-re hívták össze és erre a napra tűzték ki az OMIB alapszabályainak elismerését is. A bi­zottság ülése azonban bizonyos akadályok miatt elmaradt és így a jóváhagyás ké­sik. Értesülésem szerint a bizottságot ezekben a napokban újra összehívták és most már sor kerül a mi alapszabályaink letárgyalására is. A bizottság jóváhagyá­sa, illetve véleményezése után az alapsza­bályok a nemzetgazdasági miniszter elé kerülnek és ő adja meg a végleges jóvá­hagyást. Remélem, hogy a minisztérium kedvező értesítése már a napokban, de a június hónap folyamán föltétlenül meg­érkezik a kolozsvári törvényszékhez. Melyek az OMIE alapelvei és célkitűzései ? — Alapelvünk az, hogy beszervezzük a magyar iparosságot és átfogó­ érdekvé­delmi szervet létesítsünk számára. Mun­katervünk pedig öt pontból áll. Ezek a következők: 1. Az országos magyar iparos szervezet megalakítása. 2. A magyar iparostársadalom helyze­tének pontos felismerése és számbavétele. 3. A magyar iparostársadalom munka­területén és fejlődési útján jelentkező akadályok elhárítása. 4. A magyar iparosnemzedék nemzeti és szak­szellemben történő nevelése. 5. A magyar ipar fejlődésének elősegí­tése, az anyagi feltételek megteremtése és az iparos továbbképzés. — Hogyan és milyen eredménnyel fo­lyik a szervező munka? " — Sikeresen. A szervezést a Magyar Népközösség iparos alosztálya végzi. Úgy tervezzük, hogy egyelőre — az alapsza­bályok jóváhagyása után — három szak­mában kezdjük meg az iparos továbbkép­zést. Ezek a szakmák: szabó-, cipész- és fémipar. Természetesen ezt a munkát to­vább építjük és ezután sor kerül a többi szakma magyar munkásainak tovább­képzésére is. — Mennyiben kíván foglalkozni az OMIE a magyar tanoncoktatás kérdései­vel? — Az összes magyarlakta városban fel­vettük az érintkezést a magyar iparos­­társadalom vezetőivel és megkérdeztük, hol a legnagyobb az igény magyar ta­nonciskolák felállítására. Egyelőre négy erdélyi városban állítunk fel magyar­nyelvű iparos tanonciskolát. Ezek a váro­sok a­ következők: Marosvásárhely, Nagy­­enyed, Csíkszereda és Székelyudvarhely. Az előbbi két városban a református, az utóbbi kettőben a katolikus egyház lesz az iskolafenntartó Az iskolák segélyezé­sére vonatkozó kérvényünket már bead­tuk a kormányhoz. A magyar tanoncis­kola még ezen az őszön megkezdheti a működését. ..ORSZÁGOS MAGYAR IPAROS HITELINTÉZETET ÁLLÍTUNK FEL” — Célunk tehát első­sorban az, hogy magyar szellemben szakoktatást nyújt­hassunk az új magyar iparosnemzedék­­nek, a régi magyar iparosnemzedéket pe­dig továbbképzésben részesítsük. De ezen kívül még sok más feladat is jelentke­zett. Csak néhányat említek meg:­ orszá­gos magyar iparos hitelintézetet állítunk fel. Enn­ek megszervezése szakemberek már folyik. A hitelintézet célja az lesz, hogy elősegítse­ a magyar iparosok eredményes munkáját, tovább­fejlődését. A kormánynál lépéseket tet­tünk, hogy az állami megrendelésekben magyar iparosokat is arányosan részesít­sék. Felemlítettük a kormányzat képvi­selői előtt az adóztatás terén sok helyt előforduló egyenlőtlen elbánást és ígére­tet kaptunk, hogy sérelmeinket orvosolni fogják. Egyes erdélyi várm­egy­ékben érintkezést kerestünk azokkal a hivatalos szervekkel, amelyek az iparosok számára az állami segélyeket, (pénzsegély, szer­szám és műhelyberendezési kölcsön) szét­osztják és kértük, hogy ezek a szervek, illetve bizottságok ülésüknek időpontjá­ról minket is értesítsenek, hogy bejelent­hessük a magyar iparosság igényeit is. Jogtanácsosunk, Jancsó Albert dr. már megkezdte működését és megnyitotta jog­védő irodáját a magyar iparosság számá­ra. Elkészítettük a munkatervet az egyes városok ipari tagozatai részére. Ez a munkaterv a következő: 1. A magyar iparosság számbavétele és pontos helyzetük felfektetése. 2. A jogvédő iroda azonnali beállítása. 3. A mester- és tanoncvizsgákon a ma­gyarok saját anyanyelvükön vizsgázhas­sanak és a vizsgáztató bizottság tagjai közt magyar mester is legyen. 4. Az adóztatás kérdésének számbavé­tele. 5. A tanonckérdés. 6. Az iparosok segélyezése a tagozat■­­ban, a tizedekben történő gyűjtésekbe. 7. Hitelügy. (Kolozsvárt például meg­bízható iparosoknak egyelőre a Hitel­bank rövid lejáratú kölcsönöket ad.) Teleki Ádám nyilatkozatát a követke­ző szavakkal fejezte be: — Remélem, hogy működésünket a kö­zeljövőben megkezdhetjük. Kérem a ma­gyar iparosságot, hogy minél nagyobb számban álljon be tagjaink sorába, hogy mennél eredményesebben és hathatósab­­bak­ szolgálhassuk mindazt, amiért az OMIE megalakult. Huffy Péter Ismét bonyodalmak támadtak az aradi strandbérletek körül A városvezetőség közbenjár a sportszövetségnél a „színház illeték“ csökkentése érdekében Arad, május 30. A strandbérletek kiváltása, illetve árá­nak megállapítása körül az idén is bo­nyodalmak mutatkoznak. Tudvalevő, hogy a bérletek váltására azért nyújta­nak lehetőséget, hogy a fürdőző közönség bizonyos kedvezményhez jusson és keve­sebbet fizessen, mintha naponta váltaná meg jegyét. Ennek a kedvezményes árnak megállapítása azonban évről-évre nehéz­ségekbe ütközik. Aradon a Maros strand­ja városi kezelésben van és az elmúlt év­ben maga a város vezetősége járt el a pénzügyminisztériumban annak érdeké­ben, hogy tegye lehetővé a kedvezményes strandbarnetek kiadását. A fürdőjének után tudvalevőleg látványossági adót is kell fizetni. A város vezetőségének kéré­sére a minisztérium a bérletek után az elmúlt évben csökkentett összegű látvá­nyossági adót hajtott be. Ez a rendszer az idén is életben marad, viszont most egy másik bonyodalom keletkezett. Az UFSSR, vagyis a sportszövetség ré­széről leirat érkezett az aradi pénzügy­igazgatósághoz a strandbérletek után já­ró „színházi illeték” ügyében. A törvény értelmében ugyanis minden egyes eladott strandjegy után a sportszövetség javára 2 lej színházi illetéket kell befizetni. A sportszövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a strandbérletek után 180 lej színházi ille­téket fizessenek a sportszövetség javára. Mivel a sportszövetségnek ez a rendelke­zése lényegesen megdrágítja a strandbér­­letek árát, értesülésünk szerint Arad vá­ros vezetősége ezúttal a sportszövetségnél akar eljárni az elmúlt évi közbenjáráshoz hasonlóan, másrészt pedig maguk az úszók is álláspontja megváltoztatására akarják kérni a szövetséget, mert hiszen annak rendelete a bérletek megdrágítása révén éppen az úszósport fejlődésének áll útjában. A megzavart rabló megkéselte az álmából felébresztett malom­tulajdonost Satu-Mare (Szatmár). május 30. Vakmerő rablótámadás történt az el­múlt éjszaka, Szatmáron, a Lébi-féle Hegyi-úton levő malomhoz tartozó la­kásban. Lébi Salamon malomtulajdonos és családja a kora esti órákban tértek nyugovóra. Éjszaka két óra tájt Lébi Sa­lamon arra ébredt fel, hogy valaki jár­kál a hálószobában. Előbb azt hitte, hogy a család valamelyik tagja kelt fel, meg is kérdezte, hogy ki járkál. Miután nem kapott választ, felkelt és Villanyt akart gyújtani. De nem jutott el a villanykap­csolóig, mert valaki nekiugrott és késsel többször testébe szúrt. Lébi segítségért kiáltott, mire kiugrottak az ágyból a fiai. A rabló erre megijedt és a nyitott abla­kon át kiugrott, majd a sötétség leple alatt elmenekült. Valószínű, hogy a tet­tes pénzt akart rabolni Lébitől, abban a hiszemben, hogy a lakásán tartja az üz­leti pénzét. Kihasználva, hogy a nyári melegben Lébiék nyitott ablak mellett alusznak, az udvarról az ablakon át ha­tolt be, majd ugyanott menekült el. A rendőrség erélyes nyomozást vezetett be. Lébi nagyobb pénzjutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek. A megkéselt malom­­tulajdonos állapota nem súlyos. 1940. június 1 A HELYZET KERESZTMETSZETE London és Róma még mindig tisztázat­lan ellentétének sajtó véleményei a hely­zet kialakulatlanságának képét adja. Az alábbiakban ezeknek a sajtóhangoknak keresztmetszetét ismertetjük: RÓMA élénk érdeklődéssel tárgyalja Balbo lap­jának, a Corriere Padanonak egyik cik­két, amely rámutat arra, hogy a szövet­­ségeseknek Alexandria környékén össz­pontosított tengeri hadereje, valamint Churchillnek a földközitengeri helyzetekről tett nyilatkozata Egyiptomot háború­ba fogja sodorni. A lap szerint Egyip­tomnak nem szabad semlegességére hi­vatkoznia, mert a semlegesség csak a fi, független államok előjoga. Mióta Egyip­­­­tom megszakította diplomáciai összeköti­­g­­etését Németországgal és katonai intéz­­k­­edéseket tett a szuezi csatornánál, vala­­­­­mint Egyiptom nyugati határán, nincs­­ joga magát semlegesnek minősíteni, és Egyiptom az az állam, amely nem tanult­­ a történelemből semmit sem. Ismael pa­li­sa volt az egyetlen egyiptomi politikus, aki őszintén küzdött Egyiptom függet­lenségéért, míg a többi politikusok, m­ég az egyiptomi nacionalisták is, tulajdon­képpen az angol birodalom kairói képvi­selőinek pórázán táncolnak. Éppen ezért és különösen a mai körülmények között senki sem várhatja el Olaszországtól azt, hogy komolyan vegye Egyiptomnak Itáliával szemben való barátsági nyilat­kozatait. Ugyancsak az egyiptomi és a balkáni helyzethez kapcsolódik Gibson­­nak, az angol munkáspárti képviselőnek az alsóház legutóbbi ülésén feltett kér­dése, amelyben a képviselő aziránt ér­deklődött, vájjon az angol kormány hajlandó-e nyilatkozatot tenni a közel­­keleti és balkáni politikai helyzetet ille­tőleg. A képviselő azt is megkérdezte, hogy milyen rendszabályokat foganato­sított az angol kormány az ellen, hogy a német propaganda Görögországban a je­lenleginél jobban be ne fészkelje magát. Butler államtitkár válasza semleges volt és lényegében mindössze annyit mondott, hogy az angol kormány a Gibson által feltett kérdéseket állandóan szeme előtt tartja. Sokkal érdekesebb volt azonban az a nyilatkozat, amelyet Dalton, az an­gol hadigazdasági miniszter tett, aki ki­jelentette, hogy Anglia Wladi-nosztokból nagymennyiségű rezet kap, viszont más hadianyagokban Anglia behozatala csök­kent.­­Az angol kormány — mondotta a miniszter — további intézkedéseket tesz, hogy az itt mutatkozó hiányokat más után pótolhassa. A római sajtóban köz­ben továbbfolyik az izgatott hangú pro­paganda Anglia ellen. A Corriere della Sera például a következőket írja: „Olasz­ország nem fog meggondolatlan, elha­markodott lépéseket tenni, hanem jól megfontolt, jól előkészített és a történel­mi szükségszerűség által követelt akciót kezd. Azok az ellentétek, melyek Olasz­ország és a nyugati hatalmak között van­nak, alapvető természetűek, áthidalha­­tatlanok és éppen ezért meg kell azokat oldani.” A Stampa viszont azt írja, hogy egy semleges és az európai zűrzavartól távol álló Olaszország nem egyeztethető A jó háziasszony legjobb munkatársai ezek a könyvek: AZ INYESMESTER SZAKÁCSKÖNYVE új, bővített kiadás, finom egész vászon­kötésben, közel 600 oldal 219 lej. A MA SZAKÁCSKÖNYVE, 632 oldal, egész vászonkötésben 204 lej A JÓ HÁZIKONYHA, 2500 kitűnő recept, 468 oldal, 6-ik kiadás, kötve 251 lej EGY LANGON FŐTT ÉTELEK (takarékos konyha) 78 oldal, fűzve 63 lej Kiss: Vegetárius szakácskönyv, 67 lej Rusznyák: Korszerű húsnélküli táplálko­zás, 101 lej A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA 110 lej. könyvkereskedés és kölcsönkönyvtár, BUCURESTI, STR. UPICANI 3. (Vaiaa Postai mSflBffl

Next