Bravo, 2018 (1-12. szám)

2018-08-01 / 8. szám

SUTTOGÁS „Ez olyasmi, amiről nem szoktam beszélni. Halálra voltam rémülve, és bár megpróbáltam észszerű magyarázatot találni arra, amit átél­tem, az ügy a mai napig megoldatlan maradt. Szóval gyerekként nagyon féltem a sötétben. Édesanyám soha nem hitte el, hogy hangokat szoktam hallani, ha egyedül vagyok a sötét szobában. Ezek a hangok nem voltak gonoszak, de mivel ismeretlenek igen, így is a frászt hoz­ták rám. Néha annyira be voltam rezelve, hogy az anyukámmal kellett aludnom. Karácsony tájékán lehetett, hogy felébredtem este, és elindultam a fürdő felé a sötét folyosón. Ekkor hallottam, hogy egy hang azt mondja: »Nézd!« Ekkor vettem észre, hogy egy szokatlan piros fény világít a lefelé vezető lépcső végén. Nem értettem, honnan jött a fénysugár, ugyanis nem volt forrása. Mivel még gyerek voltam, csak egy dologra tudtam gondolni: biztosan a Mikulás az! Biztosan ideért, és szeretné elmondani, hogy egész évben jó gyerek voltam. Ekkor hal­lottam meg azt a bizonyos, mély, baljós hangot: »Állj! Most azonnal menj vissza a lépcsőn!« Ha valaki más meséli ezt a sztorit, biztosan nem hiszem el. A suttogást egy hatalmas csattanás követte, én pedig azonnal felrohantam, egyene­sen édesanyám ágyába, be a takaró alá. Másnap észrevettük, hogy egy szekrény lezuhant a nappaliban, de a szüleimnek fogalmuk sem volt, mitől. Arra gyanakodtak, hogy betörő járt a lakásban, azonban nem hiányzott semmilyen értéktárgy. Nem mertem megszólalni, de láttam a szekrényen, hogy valaki erővel megragadta, és szó szerint letépte a falról. Teljesen sokkha­tás alatt voltam. Attól a naptól kezdve egyetlen hangot sem hallottam éjszaka. Bele se merek gondolni, mi történik, ha nem fordulok vissza, és szemben találom magam azzal a valamivel, ami feldúlta a nappalit. Mindez hétéves korom­ban történt. Most húsz vagyok, de még mindig félek a sötétben." KOPOGÓ SZELLEM „A szomszédommal évek óta volt egy közös kopogó szellemünk. Előfordult, hogy mire hazaértem, bizonyos tárgyak szokatlan helyre kerültek. Találtam tejet a szekrényben, vagy például vécépapírt a hűtőben. A szomszé­dom egy nap felhívott a szellem miatt, mert eltűnt nála egy egész doboz tej. Nagy nehezen megtaláltuk a hátsó bejáratánál, egy nagy adag cukor társaságában. Hát ezért volt üres minden reggel a cukortartóm! Amikor elegem lett, rámutattam a falra, és felordítottam: »Nyomás innen!« Nemsokára jött a hívás, hogy a szellem hatalmas ramazúrit csinált odaát. Két éven ke­resztül ment ez, de senki sem hitt nekünk, még a barátaink sem. Az anyukám biztosra vette, hogy valaki bejárkált hozzánk lopni, amíg mi aludtunk. Én a mai napig nem találok magyará­zatot arra, mi volt ez a jelenség." KÍSÉRTETT HELYEK Egyes helyszínekről - főleg kastélyokról vagy házakról-tragikus vagy drámai múltbéli törté­nések után kezdték el azt tartani, hogy kísérte­tek szállták meg. Az sem ritka, hogy történelmi csaták vagy háborúk után csatamezőkről kezdik el rebesgetni, hogy szellemek lepték el. Ilyen volt a 17. századi angol polgárháború, a véres gettysburgi csata és az első világháborús galli­­poli ütközet, valamint a franciaországi Somme megye területei is. A világ nagyvárosai közül az egyik leginkább kísértetlakta egészen biz­tosan New York, az ottani leghíresebb kísértet pedig Alexander Hamiltoné, aki az USA alapító atyáinak egyike volt, és miután 1804-ben egy párbaj során megölte a politikai vetélytársa, a mendemonda szerint sokáig a környéken garáz­dálkodott szellemként. Úgy tartják, különösen szerette háborgatni a Barrow Streeten található One if By Land, Two if By Sea nevű éttermet, ahol azelőtt a saját háza állt. A SZEM NÉLKÜLI FIÚ „Tízéves koromban egyszer arra ébredtem, hogy nyílik a fürdőszobám ajtaja, aztán valaki leül az ágyamra. Egy ember súlyát éreztem, és azt is, hogy valaki néz. Azt hittem, hogy anyu­kám az, de amint kinyitottam a szemem, láttam, hogy egy szem nélküli fiú ül az ágyam szélén. Ránézésre velem egykorú lehetett. Széttárta a kezét, egy apró dobozkát fogott. Nagyon meg­ijedtem, de a doboz után nyúltam. Nem akarta odaadni. Megszólítottam: »Add nekem!« Egyet pislogtam, és már egyedül ültem az ágyon. Öt évvel később a barátnőmmel írtam a házi­­mat. Miután végzett, hátradőlt, és miközben várta a szüleit, elszundított. Amikor megérkez­tek, megpróbáltam felébreszteni. Kinyitotta a szemét, majd a falra mutatott, és azonnal visszaaludt. Ismét felráztam, és elmesélte, mi történt: egy szemek nélküli fiú bámult rá a sa­rokból. Évekkel később már együtt laktunk, és született egy kislányunk. Kétéves korától fogva mindennap ugyanakkor felébredt éjszaka, és a falhoz beszélt. Megkérdeztem, kivel beszélget. »Egy kisfiúhoz. Nagyon kedves. Elveszett, és az anyukáját keresi« - jött a válasz. A kislányom beszélgetései addig tartottak, amíg el nem költöztünk egy saját lakásba." ÁRNYA BÖLCSŐNÉL „Az unokahúgomra vigyáztam a bátyámék lakásában. Volt egy babakamera, így egy kis képernyőn bármikor rá tudtam nézni, amikor nem voltam a szobájában. Épp nekiálltam tanulni, amikor suttogásra lettem figyelmes. Rájöttem, hogy a képernyőből jön. Azt hittem, csak a készülék rosszalkodik, de amikor rápillantottam, észrevettem egy sötét árnyé­kot a bölcső mellett. Azonnal átrohantam a gyerekszobába, de nem láttam semmit. Ismét ránéztem a képernyőre - az árnynak nyoma veszett. Amint hazaért a bátyám, elmondtam neki. Félrehúzott, és azt mondta, ne szóljak egy szót se a dologról a feleségének, mert már többször történt ilyen, így hát nagyon megijed­ne. A mai napig kiráz a hideg, mert a bátyámék még évekig ott laktak, és az árny végig ott volt velük a gyerekszobában. A bátyám bevallotta, hogy a fia egy idő után elkezdte megszerezni a titokzatos alakot, és nagyon szomorú volt, amikor nélküle kellett otthagyni a lakást. Az édesanyja viszont a mai napig nem tud a kettejük meglehetősen szokatlan barátságáról." A NAGYPAPA SZÉKE „A nagyapám egyszer mesélt arról, hogy mindig is nagyon szeretett a ház előtt ücsörögni a hintaszékében. A nagyi sokszor beszélt hozzá a lakásból. A nagyi halála után egy alkalommal meghallotta ugyanezt a hangot, ami behívta a lakásba. Azonnal felállt, és bement a házba, majd hatalmas csattanásra lett figyelmes: a szék fölött lévő fém esőcsatorna hatalmas ro­bajjal lezuhant, és széttörte nagyapám székét." 1. Más világ 2. Démonok között 3. Örökség 4. Árvaház 5. Insidious TOP5 A LEGPARÁBB SZELLEMFILMEK

Next