Bridzsélet, 1979 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / január-február

2 •I .V.: Kelseys CSELEZÉS /befejező rész/ Ismerteti: Lendvai Miklós A mű­ eredeti címe - mint olvasóink a BRXDZSÉLET , két korábbi számából tudják "Match-Point Bridge"­­ , amelyből a "Cselezés" /Deception/ c. fejezetet ismertetjük. Eddig a Licit és a felvevőjáték prob­lémáit tárgyaltuk a párosverseny sajátos szem­szögéből, most az Ellenjátékról lesz szó. Ellenjáték Csel alkalmazása tekintetében az ellenjátékos némileg hátrányban van, mivel neki arra van szüksége hogy a valóságnak megfelelő in­formációkat cseréljen partnerével. Az ellenvonal hamis jelzései tehát olyan esetekre szorítkoznak, amikor a partner megtéveszté­séből nem származhat baj. Van úgy hogy a partner megtéveszthetet­­len, például amikor a felvevőnél elfogyott egy szín: ilyenkor a másik két játékosnak pontos képe van az elosztásról és jó az al­kalom, hogy ezt a képet cseles manőver segítségével eltorzítsák. ok ismert helyzet van, amikor az ellenjátékosnak szinte kötelező hamis lapot dobnia. -_ 7 3 --------. A felvevő asztalról a 3-ast hívja és 10 é­­­v a kézben üt a bubival. Nyugat erre a |____|­­ 9-est vagy a 10-est dobja mert kü­■ 3 c, k­ü­lönben a felvevőnek nincs más válasz­tása mint hogy lehúzza az ászt. Ez a rutinszerű hamis dobás párosversenyben különösen fontos. Csa­patversenyben vagy robber bridzsben csak akkor van jelentősége, ha a bukás ezen múlik, de párosban minden ütés számít és az­ ellen­­játékosnak minden alkalmat meg kell ragadnia, hogy a felvevőt meg­tévessze . Az ellenvonal egyik erős fegyvere a "lazsálás". Ennek részint meg­tévesztő hatása, részint technikai jelentősége van. A tapasztalt felvevő könnyen elbánik azzal az ellenjátékos párral, amely jászait és királyait egy-kettőre bezsebeli, mert a kiosztásban rejlő X/ Megjelent 1970-ben a Faber and Faber londoni kiadónál.

Next