BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 11. (1999)

1999 / 1. szám - SZEMLE - Sajó Tamás: Biblia-CD (5.0)

lemes vizuális megoldásokkal gazda­gított nyelvtani elemző- és kereső­­programja elképzelhetetlenül rafinált keresésekre nyújt lehetőséget az ere­deti nyelvű szövegekben. Ezt tükrözi ára is: az előbbi CD-k átlagosan 300 dollár körüli árával szemben az összes modul együttesen 2000 dol­lárnál is többre rúg (noha ilyen komplett vásárlás esetére a Gram­­card 1400 dolláros kedvezményes árat helyez kilátásba). A kiadványnak azonban fájdalmas egyoldalúsága, hogy csakis Apple gépen futtatható. Szerkesztői ezt arisztokratikus gőggel vállalják, s döntésük indoklását a CD-hez mellékelt külön röpiratban propagálják. Ismét külön csoportba sorolhatók azok a Bibliák, amelyek nem a teoló­gus vagy a filológus, hanem a - mondjuk így - „igényes bibliaolvasó” számára készültek. Felépítésükben ezek is a „műtőasztal” sémáját köve­tik, ám itt többnyire csak egyetlen egynyelvű Biblia fekszik az asztalon, s újfajták az asztal köré helyezett esz­közök is: szövegen belüli kereszthi­vatkozások, kommentárok, tartalom­­elemzések, elmélkedések, bibliaokta­tó és meditációs programok. Ponto­san ezeket találjuk a Bible Workshop 97 CD-n, amely angol címe ellenére a német bibliaolvasókat, teológus­hallgatókat és prédikációra készülő lelkészeket kívánja német alaposság­gal összeállított segédanyaggal ellát­ni. De hogy nem az anyag mennyisé­ge, hanem elsősorban az elektroni­kus forma lehetővé tette „műtőasz­tal-elrendezés” a döntő, azt jól pél­dázza a tisztán orosz nyelvű Hyper­­biblia. Ez semmi mást nem tartal­maz, mint egyetlen Biblia szövegét kereszthivatkozásokkal és némi jegy­zetanyaggal. Minthogy azonban ezt úgy tárja az olvasó elé, hogy a főszö­veg mellett külön ablakban olvasha­tók a hivatkozások és a jegyzetek párhuzamos szövegei, s egy másik ablakban tematikus tartalomjegyzék alapján lapozhatunk a szövegben, ezért már ennyivel is kedvet csinál az olvasáshoz, s nagyban megkönnyíti az anyaggyűjtést az egyes témákhoz. A műfaj leglátványosabb példánya azonban az Online Bible CD, amelyet 60 különféle teljes bibliaszövege a fent említett „poliglott bibliákkal” is rokonít. A program középpontjában azonban a négy nyelven közzétett huszonötféle protestáns kommentár áll, amelyeket tematikus gyűjtések, konkordanciák és oktatóprogramok egészítenek ki. Mindezek a CD-k árukban is különböznek a tudomá­nyos bibliakiadványoktól, amennyi­ben ritkán lépik túl az 50-100 dollá­ros felső határt. És ahogy lenni szokott, külön kate­góriába kell sorolnunk „egyéb” fejléc alatt mindazokat a Bibliákat, ame­lyek egyedi szempontjaik folytán ki­­ugranak a többi közül. Hogy ku­riózumokat említsünk, ilyen a Dav­­ka Corporation Kabbalah CD-je, amelynek különleges programja a Tóra szövegében elrejtett kabaliszti­­kus számkombinációkra vadászik, de ilyennek tekinthető az Ethereal Chris­tian Classics CD is, amelyen az egy­házatyák angolra fordított 38 kötet­nyi szövegéből oda-vissza kereszthi­vatkozások mutatnak az 1611-es Ja­kab király-féle angol bibliafordításra. Utóbbit ilyenformán „az atyák Bibli­ájának” tekinthetjük, mivel szinte statisztikai pontossággal tanulmá­nyozhatjuk rajta, miként használták a Bibliát a kereszténység első századai­ban. Külön említést érdemel a Dav­­ka két CD-je, a Soncino CD és a Ju­daic Classics. Mindkettő a héber Bib­liát, a Tnachot tartalmazza eredeti­ben és angol fordításban, amelyhez az első CD-n a Talmud, a Misna és a Zóhár héber-angol szövegét kap­csolták (kiegészítve a XI. századi Rashi-kommentárokkal és számos más sztenderd jegyzettel), míg a má­sodikon több mint hetven Biblia­kommentárt olvashatunk a rabbini­­kus kor első századaiból. A Soncino CD-nek nem csak héber, de angol szövege is mértékadónak tekinthető, lévén ez egy 1930-tól harminc éven át tartó nagy fordítói-kiadói vállalko­zás népszerű terméke. A program rendkívül kifinomult keresésekre ké­pes, s egyedülálló tulajdonsága a hé­ber gyökkeresés hibátlan megoldása. Leginkább tetszetős vonása azonban az esztétikus grafikai megjelenés. Ha a nyomtatott Talmudot nem tudja is felidézni - noha nyomtatási képe megpróbálkozik ezzel -, legalább archaikus betűtípusaiban igyekszik hű maradni ahhoz, s különböző szí­nekkel, választható betűméretekkel és oldalképekkel igyekszik könnyen áttekinthetővé tenni hatalmas anya­gát. Melyik csoporthoz mérhető a ma­gyar Biblia-CD? A kiadvány nyolc Biblia teljes szövegét közli. Minde­nekelőtt három magyart: a Szent Ist­ván Társulat által 1973-ban kiadott és 1996-ban javított katolikus válto­zatot (jegyzetekkel együtt), a Károli Gáspár-fordítás egy modern változa­tát, és a CD-n valamilyen okból kö­vetkezetesen csak „reformátusnak” nevezett, 1975-ben kiadott és 1990- ben revideált új protestáns bibliafor­dítást. Az eredeti héber és görög nyelvek mellett - amelyek közül a hé­bernek latin betűs, a görögnek pedig ékezetek nélküli változatát is közlik, nyilvánvalóan a keresés megkönnyí­tésére tett egyfajta felemás megoldás­képpen - szerepel még a CD-n a la­tin Vulgata, a Jakab király-féle angol, és a Luther-féle német fordítás. (Ez utóbbi forrását, akárcsak a modern Károli-kiadásét, a CD nem közli.) A szövegeket elsősorban és leginkább csak olvasni lehet. Igaz, minden egyes verstől külön-külön hivatkozá­sok mutatnak az összes többi változat párhuzamos verséhez, ám az átlépe­­getés nehézkes: ha az olvasó nem akarja szem elől veszíteni a kiindulási verziót, újra meg újra be kell állítania az együtt kezelni kívánt ablakok kom­binációit, s ezek párhuzamos mozgá­sát újra meg újra a hivatkozások szinkronizálásával kell biztosítania. A CD-nek ugyanakkor nagy erőssége a szépen megoldott keresés. Ha több szó együttes előfordulására vagyunk kíváncsiak, úgy, miközben ezeket a keresőrovatba beírjuk, fölötte ezzel párhuzamosan rajzolódik ki egy kis fa-diagram, amely már a keresés megindítása előtt megmutatja, hogy a kombinációk és a kombinációk kom­binációi hányszor szerepelnek az adott Biblia szövegében. A program mint első magyar nyel­vű elektronikus Biblia - s egyszers­mind kézre álló konkordancia - fon­tos és hiánypótló vállalkozás. Ugyan­akkor nyilvánvaló, hogy ez még csak a kezdet, hiszen ha a nemzetközi pia­con hozzáférhető egyéb Bibliák bár­melyik kategóriájához viszonyítjuk is, tüstént kiütköznek hiányosságai. Az

Next