BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 11. (1999)

1999 / 1. szám - SZEMLE - Sajó Tamás: Biblia-CD (5.0)

96 iratnak tanulmányozása sem, amelyeket hosszú éveken keresztül francia könyvtárakból kölcsönzött és böngészett végig. Több mint két évtizeden keresztül formálódott a nagy mű, a Mátyás kálvária monográfiája, de szerzője még mindig talált rajta kiegészíteni valót, s nem adta ki a kezéből. A fentebb említett szép kis könyvecskén kívül nem jelentetett meg a témáról tanulmányt, csupán a kutatása során alaposan megismert francia rondebosse zománc egyéb emlékeiről, amelyeknek származását, időrendjét éppen a Mátyás-kálvária pontos - történeti adatokon alapuló keltezése tette lehetővé. A jelen kötetben is megjelent ezek közül A párizsi ötvösség 1400 körül és a források (1975), Világi ötvösművek a középkori Franciaországban (1980), Hattyú és strucc: Lancaster és Luxemburgi? (1980), A Szentlélek rend ereklyetartója, Anne de Bretagne hozománya (1981), A gótikus arany ronde-bosse zománc időrendje, elterjedése az Írott források tükrében (1981). A történeti források tanulmányozása lassú, nehéz, de művészettörténészek számára is gyümölcsöző munka. A bőségesen megmaradt francia iratok között magyar vonatkozású adatok is előkerültek, ezeket ismerteti a Későközépkori francia inventáriumok magyar vonatkozásai (1972), A gótikus ronde-bosse zománc a budai udvarban (1982), a Magyarországi Jakab mester (1967) és az iszákos, kötekedő, minduntalan verekedésbe keveredő, Párizsba szakadt magyar mesterről írt cikkek: Egy magyarországi hímzőmester: Etienne le Bievre (1984), Etienne de Bievre hímző utolsó munkái és az aranygyapjas rend omátusa (1983). Kovács Éva kötetbe gyűjtött, válogatott tanulmányai szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az egyre szélesedő, mélyülő tudásanyag mint a folyondár szövi egybe az írásokat, egyik téma gazdagítja a másik kidolgozását. A kutatás mindig a tárgyakból indul ki, alapos technikai, szerkezeti vizsgálatokból, hiszen minden tárgy rengeteg információt közöl magáról. A középkor tárgyai ugyanakkor mindig hordoztak is valami, a tárgyon túlmutató, általa közvetített mondanivalót, megközelítésük tehát koruk szellemi világképének ismerete nélkül csak fogyatékos lehet. S végül ismerni kell a mesterség művelőit, a műhelyek szervezetét, amelyre a történeti forrásokon keresztül lehet szert tenni. A tanulmányokból kirajzolódik szerzőjük képe, egy olyan kutatóé, aki egyaránt eligazodik az ötvösmesterség technikai fogásai, az ikonográfia, a jelvénytörténet és a tárgyak keletkezésének bonyolult viszonyai, a mester és a megrendelő kölcsönös együttműködésének világában. És mindig még többet és többet akar megismerni és közvetíteni, mindig csiszolja és gazdagítja mondanivalóját, a tökéletes felé törekszik. Ezért nem jelent meg a magyar koronázási jelvényekről és a Mátyás-kálváriáról a monográfia, pedig biztosan készen vannak, s biztosan torzóként is nagyszerűek. A tanulmánykötet borítóját a Mátyás-kálvária egyik alakjának, a fiát gyászoló Máriának képe díszíti. Kovács Éva hirtelen halála néhány nappal a könyv bemutatója előtt történt. LOVAG ZSUZSA Biblia-CD (5.0) Arcanum Kft., Budapest, 1998. 5600 Ft Kétezeregynéhány éve, amióta először pergamenre vetették, bármilyen változatlanul őrzi is tartalmát, formájában mégis érzékenyen reagál a médiumok változásaira. A szóbeliségről az írásbeliségre való áttérés kezdetein egy-egy Biblia áll: a fogság utáni zsidóság „Papi Irata”, az alexandriai hagyomány Septuagintája, a különféle hagyományok alapján lefektetett evangéliumok, vagy a kereszténységgel együtt az írásbeliségre is áttért gótok, szírek, örmények, szlávok bibliái. Biblia nyitja meg a Gutenbergkorszakot is, mégpedig éppen a Gutenberg által kiadott Negyvenkétsoros Biblia (1455), az első európai nyomtatott könyv. S a Gutenbergkorszak utódaként beharangozott elektronikus kor hajnalán, tíz évvel az internet európai megjelenése előtt, 1984-ben egy merész képzelőerejű amerikai fiatalember, Michael Hart ugyancsak a Bibliát vette fel elsők között az általa indított Gutenberg Projectbe, amely azóta évente könyvek százait - az ezredfordulóra reményei szerint tízezret - tesz ingyenesen hozzáférhetővé elektronikus formában az interneten. Az új médium kevés könyvhöz illik jobban, mint éppen a Bibliához, amely köré az elmúlt kétezer évben minden más könyvnél gazdagabb metaliteratúra szövődött. A barokk Vulgata margináliáival, lapalji kommentáraival, szövegközi interpretációival, kereszthivatkozásaival, indexeivel és konkordanciáival, vagy a Talmud reneszánszban kialakult formája, ahol az oldal közepén tornyosuló Tóra-részletet számtalan periódusban köréje emelt vaskos várfalként fogják körül a kommentárok, már régen túllépett a hagyományos könyv reprezentációs lehetőségein, s olyan médium után kiált, amely a főszöveg lineáris olvasásával egyenrangú lehetőségként kínálja fel a különféle szövegek párhuzamos olvasását. Már a legegyszerűbb számítógépes Bibliaszövegben is, pusztán kereshetőségénél fogva, benne rejlik egy teljes szókonkordancia, s a különféle elektronikus Biblia-kiadások szinte áttekinthetetlen mennyiségű szótárt, lexikont, kommentárt és egyéb segédszöveget kínálnak fel minden egyes vers értelmezéséhez. Nem véletlen, hogy az interneten száznál is több mára az ingyenesen letölthető vagy olvasható bibliák száma, s hogy az amerikai CD Yearbooknak már 1991-es kiadásában is tizenhét oldalt töltött meg a különféle elektronikus bibliák és biblikus segédkönyvek felsorolása. Ha igaz az, amit fentebb a Biblia korjelző szerepéről mondtunk, úgy Magyarországon a Gutenberg utáni korszak 1995-ben kezdődött. Ekkor jelentette meg az Arcanum Kft. az első magyar Biblia-CD-t (3.0 verziószámmal), amelyet 1997-ben 5.0 verziószámmal újabb kiadás követett. Ez a CD lenne recenziónk tárgya, ám mivel azt a hasonló tárgyú európai és amerikai kiadványok tágabb kontextusában kell szemügyre vennünk, ezért először azt tekintjük át, milyen célokat és elveket alkalmaznak az egyéb elektronikus Bibliák. BUKSZ 1999