BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 12. (2000)

2000 / 2. szám - PROBLÉMA - Szijártó M. István: Történeti antropológia és mikrotörténelem. Az új társadalomtörténet

SZÍJÁRTÓ - TÖRTÉNETI ANTROPOLÓGIA 159 ványos talajára, aki túl messzire megy ebben az irányban. Lehetséges, hogy ezt meg lehet úgy akadá­lyozni, hogy narratíváját az eset igen részletes re­konstrukciójával alaposan rögzíti. Az igen részletes esetrekonstrukció (mondjuk egy XVII. századi angol rablóbanda tevékenységéé) a „valódi” apoteózisa. Ahogy mindez növeli az érde­kességet, elkerülhetetlen, hogy az élményszerűség és a szerteágazóság rovására ne menjen. Ezért érdemes a szereplők tapasztalatait is ugyanúgy hangsúlyozni, illetve a kontextualizációt alaposan elvégezni. De a valódiságról lemondani még kevésbé szabad, hisz az nem kevesebbet jelentene, mint azt, hogy a történe­lemből az irodalomba lépünk át. Az új társadalomtörténet ideális terméke, mely egyszerre képes kiegyensúlyozottan támaszkodni az érdekességre, a valódiságra, az élményszerűségre és a vizsgált egyedi eset szerteágazó voltára, talán olyan ideál, mely felé érdemes haladni. Végül is ezen az úton születtek a legérdekesebb társadalomtörténeti munkák az elmúlt években. □ 53 54 5 56 57 58 59 60 61 53 ■ Hasonló ehhez Sigfried Kracauer megállapítása: „...az egy szinten megállapított összefüggések ezen szintre érvénye­sek, de nem alkalmazhatók más szinten találtakra...” (Uő: Ge­schichte - Vor den letzten Dingen [Schriften, Band 4], Suhr­­kamp, Frankfurt am Main, 1971. 128. old.) 54 ■ Az alább összegzett gondolatmenet részletes kifejtése a Hajnal István Kör 1999. augusztusi Mikrotörténelem konferen­ciájáról kiadás előtt álló kötet bevezetésében olvasható. 55 ■ Christiansen: Construction and Consumption 1988.19. old. 56 ■ Roland Barthes: L'effet de réel. In: Uő et al.: Littérature et réalité. Paris, 1982. 87-89. old. (A tanulmány először 1968- ban jelent meg.) 57 ■ Palle Ove Christiansen: Kultur og historie. Bidrag til den etnologiske debat. Studiebrger, Köbenhavn, 1995. 9. old. 58 ■ Raymond Martin: The Essential Difference Between His­tory and Science. History and Theory, 36 (1997) 14. old. 59 ■ Natalie Zemon Davis lényegileg hasonló gondolatmeneté­nek ismertetését lásd: Gyáni: A mindennapi élet... 152. old. 60 ■ Johann Peter Eckermann: Beszélgetések Goethével. Bp., 1973. 52., 173. old. (Györffy Miklós fordítása.) Talán nem ér­dektelen ezen a ponton felidézni a különösség kategóriáját, mellyel Lukács György külön könyvben is és Az esztétikum sa­játosságában is részletesen foglalkozott, s itt idézte Goethe ezen gondolatát. (Ez úton köszönöm meg Benda Gyulának, hogy felhívta erre a figyelmemet.) Lukács szerint az egyediség és az általánosság szélsősége közt a különösség mezeje köz­vetítő szerepet játszik, ebben jelenik meg megszüntetve­­megőrizve mindkettő, és ez szolgál a műalkotások intenzív to­talitásának alapjául. Már Goethe a különösséget a költészet tu­lajdonképpeni formájának tekintette, s úgy vélte, hogy mikor a költő az általánoshoz keresi a különöst, akkor csak allegória születik, de ha a különösben pillantja meg az általánost, akkor a költészet lényege nyilatkozik meg. „Aki pedig ezt a különöst élénken felfogja, egyben az általánost is elnyeri..." Lukács az egyediség mellett lándzsát törő Flaubert-rel szemben úgy véli, hogy azt csak a különösségben lehet megragadni, s hivatkozik Hegelre, ki rámutatott, hogy az egyedi tárgyakra vonakozóan már a legegyszerűbb szó is általánosítást rejt magában. Az egyedi nem érhető el, az egyedi kimondhatatlan. De a különös­ség nem kap önálló alakot az egyediséggel szemben, miként az általánosság sem.......minden egyediséget csak közvetlen érzékelhetőségének fokozásával lehet a különösség szintjére emelni..." (Lukács György: A különösség mint esztétikai kate­gória. Bp., 1985. 181-182., 186., 192. 196-198., 209. old., Uő.: Az esztétikum sajátossága. Bp., 1965. II. 200., 209. old.) 61 ■ Le siécle des Platter 1499-1628. I. köt.: Le mendiant et le professeur. Fayard, Párizs, 1995. Angol fordításban: The Beggar and the Professor. A Sixteenth-Century Family Saga. The University of Chicago Press, Chicago-London, 1997. SZÁZADVÉG ÚJ FOLYAM 16. SZÁM TAVASZ Tartalomjegyzék Nemzetről Horkay Horcher Ferenc: Nemzet és közösség Esszé Karácsony András: Elfelejtett emlékezés Nemzedékek Susánszky Éva-Szántó Zsuzsa- Csobáth Csilla-Purebl György: Családi erőforrás vagy veszélyforrás Kamarás Ferenc: A születésekről Józan Péter: Halandóság Magyarországon Nemzetről Niedermüller Péter: Visszatérés a történelemhez Gondolkodók Béndek Péter: A középkori szabadságfelfogásról

Next