BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 12. (2000)
2000 / 2. szám - PROBLÉMA - Szijártó M. István: Történeti antropológia és mikrotörténelem. Az új társadalomtörténet
SZÍJÁRTÓ - TÖRTÉNETI ANTROPOLÓGIA 159 ványos talajára, aki túl messzire megy ebben az irányban. Lehetséges, hogy ezt meg lehet úgy akadályozni, hogy narratíváját az eset igen részletes rekonstrukciójával alaposan rögzíti. Az igen részletes esetrekonstrukció (mondjuk egy XVII. századi angol rablóbanda tevékenységéé) a „valódi” apoteózisa. Ahogy mindez növeli az érdekességet, elkerülhetetlen, hogy az élményszerűség és a szerteágazóság rovására ne menjen. Ezért érdemes a szereplők tapasztalatait is ugyanúgy hangsúlyozni, illetve a kontextualizációt alaposan elvégezni. De a valódiságról lemondani még kevésbé szabad, hisz az nem kevesebbet jelentene, mint azt, hogy a történelemből az irodalomba lépünk át. Az új társadalomtörténet ideális terméke, mely egyszerre képes kiegyensúlyozottan támaszkodni az érdekességre, a valódiságra, az élményszerűségre és a vizsgált egyedi eset szerteágazó voltára, talán olyan ideál, mely felé érdemes haladni. Végül is ezen az úton születtek a legérdekesebb társadalomtörténeti munkák az elmúlt években. □ 53 54 5 56 57 58 59 60 61 53 ■ Hasonló ehhez Sigfried Kracauer megállapítása: „...az egy szinten megállapított összefüggések ezen szintre érvényesek, de nem alkalmazhatók más szinten találtakra...” (Uő: Geschichte - Vor den letzten Dingen [Schriften, Band 4], Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1971. 128. old.) 54 ■ Az alább összegzett gondolatmenet részletes kifejtése a Hajnal István Kör 1999. augusztusi Mikrotörténelem konferenciájáról kiadás előtt álló kötet bevezetésében olvasható. 55 ■ Christiansen: Construction and Consumption 1988.19. old. 56 ■ Roland Barthes: L'effet de réel. In: Uő et al.: Littérature et réalité. Paris, 1982. 87-89. old. (A tanulmány először 1968- ban jelent meg.) 57 ■ Palle Ove Christiansen: Kultur og historie. Bidrag til den etnologiske debat. Studiebrger, Köbenhavn, 1995. 9. old. 58 ■ Raymond Martin: The Essential Difference Between History and Science. History and Theory, 36 (1997) 14. old. 59 ■ Natalie Zemon Davis lényegileg hasonló gondolatmenetének ismertetését lásd: Gyáni: A mindennapi élet... 152. old. 60 ■ Johann Peter Eckermann: Beszélgetések Goethével. Bp., 1973. 52., 173. old. (Györffy Miklós fordítása.) Talán nem érdektelen ezen a ponton felidézni a különösség kategóriáját, mellyel Lukács György külön könyvben is és Az esztétikum sajátosságában is részletesen foglalkozott, s itt idézte Goethe ezen gondolatát. (Ez úton köszönöm meg Benda Gyulának, hogy felhívta erre a figyelmemet.) Lukács szerint az egyediség és az általánosság szélsősége közt a különösség mezeje közvetítő szerepet játszik, ebben jelenik meg megszüntetvemegőrizve mindkettő, és ez szolgál a műalkotások intenzív totalitásának alapjául. Már Goethe a különösséget a költészet tulajdonképpeni formájának tekintette, s úgy vélte, hogy mikor a költő az általánoshoz keresi a különöst, akkor csak allegória születik, de ha a különösben pillantja meg az általánost, akkor a költészet lényege nyilatkozik meg. „Aki pedig ezt a különöst élénken felfogja, egyben az általánost is elnyeri..." Lukács az egyediség mellett lándzsát törő Flaubert-rel szemben úgy véli, hogy azt csak a különösségben lehet megragadni, s hivatkozik Hegelre, ki rámutatott, hogy az egyedi tárgyakra vonakozóan már a legegyszerűbb szó is általánosítást rejt magában. Az egyedi nem érhető el, az egyedi kimondhatatlan. De a különösség nem kap önálló alakot az egyediséggel szemben, miként az általánosság sem.......minden egyediséget csak közvetlen érzékelhetőségének fokozásával lehet a különösség szintjére emelni..." (Lukács György: A különösség mint esztétikai kategória. Bp., 1985. 181-182., 186., 192. 196-198., 209. old., Uő.: Az esztétikum sajátossága. Bp., 1965. II. 200., 209. old.) 61 ■ Le siécle des Platter 1499-1628. I. köt.: Le mendiant et le professeur. Fayard, Párizs, 1995. Angol fordításban: The Beggar and the Professor. A Sixteenth-Century Family Saga. The University of Chicago Press, Chicago-London, 1997. SZÁZADVÉG ÚJ FOLYAM 16. SZÁM TAVASZ Tartalomjegyzék Nemzetről Horkay Horcher Ferenc: Nemzet és közösség Esszé Karácsony András: Elfelejtett emlékezés Nemzedékek Susánszky Éva-Szántó Zsuzsa- Csobáth Csilla-Purebl György: Családi erőforrás vagy veszélyforrás Kamarás Ferenc: A születésekről Józan Péter: Halandóság Magyarországon Nemzetről Niedermüller Péter: Visszatérés a történelemhez Gondolkodók Béndek Péter: A középkori szabadságfelfogásról