BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 22. (2010)
2010 / 4. szám - PROBLÉMA - M. Tóth Balázs: Az etnikai profilalkotás a bűnüldözésben
AZ ETNIKAI PROFILALKOTÁS A BŰNÜLDÖZÉSBEN M. TÓTH BALÁZS A profilalkotás a bűnüldözésben bevett és legitim eszköz a lehetséges elkövető személyiségtípusának, személyiségképének megalkotására, hogy a nyomozó hatóság a rendelkezésre álló hiányos információk alapján az erőforrások koncentrált felhasználása, vagyis a hatékonyabb bűnüldözés érdekében leszűkíthesse a potenciális bűnelkövetők körét. A módszer gyökerei egészen a XIX. század végéig nyúlnak vissza. 1888-ban Angliában a Whitechapelgyilkosságok egyik áldozatán talált sebekből és abból a tényből, hogy az elkövető az áldozat szerveit precíz módon eltávolította, dr. George B. Phillips kerületi rendőrorvos arra következtetett, hogy az elkövető jól ismerte az emberi testet. A modern profilalkotás megteremtője, a kriminalisztika alapítójának is tekintett Hans Gross 1893-ban csoportosította az ismeretlen tettes által elkövetett lopásokat a helyszínen hagyott jellegzetes nyomok alapján, illetve a már ismert tettes jellegzetességeit összekapcsolta az ismert lopások jellegzetességeivel. Az 1940-50-es években robbantások hosszú sorozatát hajtották végre New Yorkban. Az elkövető több tucat bombát helyezett el vasútállomásokon és színházakban. Dr. James A. Brussel, New York-i pszichiáter klinikai tapasztalatai alapján elkészítette az ismeretlen elkövető személyiségrajzát: paranoiás, gyűlölte az apját, az anyja gyötrően szerette őt, Connecticut államban él, átlagos testalkatú, középkorú, külföldön született, római katolikus, egyedülálló, anyjával vagy leánytestvérével él, kétsoros öltönyt visel. Később a rendőrség elfogta George Meteskyt, akire a leírás pontosan ráillett, még a kétsoros öltöny is stimmelt. Az 1990-es években pedig a drogfutárok profiljának megalkotása során indikátornak tekintették a rövid ott-tartózkodást a jelentős drogforrások és a terítés helyszínein, a készpénzes repülőjegy-vásárlást és - kriminálstatisztikai adatokra támaszkodva - az etnikai hovatartozást, a nemet, az életkort. (Tudvalevő, a szervezett bűnözésben kulcsszerepet játszó bandák etnikailag szinte mindig homogének.) A profilalkotás módszere ma deduktív vagy induktív. Az induktív módszer a hasonló bűncselekmények elkövetőiről rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján alkotja meg az átlagos elkövető személyiségprofilját. Példa: egy 24 éves, fehér bőrű nőt megerőszakoltak első emeleti lakásában. A húsz, nemi erkölcs elleni bűncselekményt sorozatban elkövető személy vizsgálatán alapuló tanulmány szerint az ilyen elkövető általában hozzá hasonló korú és ugyanolyan bőrszínű nőt támad meg. Ebből arra lehet következtetni, hogy az elkövető körülbelül 24 éves, fehér bőrű férfi. A deduktív profilalkotás a (főként a helyszínen talált) bizonyítékok alapján következtet az elkövető tulajdonságaira. Példa: megerőszakoltak és megöltek egy 24 éves nőt. Bizonyíték van arra, hogy a sértett nevén szólította az elkövetőt, tehát ismerte a tettest. Ezzel a vizsgálódás köre szűkíthető. Míg a profilalkotás a bűnüldözés mintegy kézenfekvő eszköze, az etnikai profilalkotás az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló kiválasztással jár, ami a rendészeti gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy az intézkedő rendőrök külső jegyek alapján határozzák meg, kit igazoltatnak, kit vesznek őrizetbe, illetve kivel szemben alkalmaznak valamilyen egyéb intézkedést. A módszer összefüggést feltételez bizonyos tulajdonságok és bizonyos bűncselekmények elkövetése között, tehát azt vélelmezi, hogy meghatározott külső jegyekkel rendelkező emberek nagyobb valószínűséggel követnek el bizonyos típusú bűncselekményeket. Az etnikai profilalkotásnak nincs egységesen elfogadott meghatározása. Ezért először bemutatom a „forgalomban lévő” definíciókat, majd azokat a fogalmi elemeket, amelyeket használni fogok. AZ ETNIKAI PROFILALKOTÁS FOGALMA A rendőrség, a rendészeti és bűnüldöző szervek által kialakított gyakorlatok jelentésének tisztázása során az ECRI (European Commission against Racism and Intolerance - Európai Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottság) 11. sz. Általános Ajánlásához fűzött pontos policing-definíciót tekintem irányadónak a továbbiakban. Az Ajánlás Magyarázó Memorandumának bevezetése i2 azon személyek tevékenységét tekinti rendőri tevékenységnek, akik a jogszabályok érvényesítése és a közrend fenntartása érdekében kényszert alkalmaznak (illetve akiket a jogkényszer alkalmaz)- 1 ■ Tatár László: Profilalkotás a bűnüldözésben. In: Emlékkönyv Irk Albert egyetemi tanár születésének 120. évfordulójára. Szerk. Körinek László, Kőhalmi László, Herke Csongor. PTE ÁJK, Pécs, 2004. 177-181. old. 2 ■ ECRI’s General Policy Recommendation N° 11 on Combating Racism and Racial Discrimination in Policing, 22. pont, www. coe.int/t/dghl/monitoring/ecri/activities/gpr/en/recommendation_n11/e-RPG%2011 %20-%20A4.pdf