BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 22. (2010)
2010 / 4. szám - PROBLÉMA - M. Tóth Balázs: Az etnikai profilalkotás a bűnüldözésben
354 sora hatalmaz fel), amibe természetszerűleg beletartozik a bűncselekmények megelőzése és felderítése, az ellenőrzés, a megfigyelés és a nyomozás is. Az etnikai profilalkotás számtalan létező definíciója mögött eltérő igazolások és módszertani megfontolások húzódnak meg. A fogalom átfogó analízisét nyújtja Katerina Hadjimatheou disszertációja, és Papp András Lászlónak az Európai Unió számára készített elemzése. mindkét szöveg eredményeit felhasználtam a konceptuális vizsgálat során. Katerina Hadjimatheou meghatározza, milyen szempontokat kell figyelembe venni a fogalom definiálásakor, ezek közül most kettő bizonyul hasznosnak. 1. Ne essen a „definíciós előítéletesség” hibájába, vagyis ne determinálja a fogalom által jelölt gyakorlatról alkotott (erkölcsi) ítéletet. Ezzel elkerülhető, hogy megelőzve minden kutatást és normatív vitát - bármilyen szituációban eleve igazolhatónak véljük az etnikai profilalkotást. 2. Releváns jelenséget írjon le, olyat, amely különbözik a kriminológiai profilalkotástól és a diszkrimináció hagyományos formáitól. A FOGALMI ELŐÍTÉLET (DEFINITIONAL BIAS) HIBÁJA Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának meghatározása szerint az etnikai profilalkotás lényegében a faji vagy etnikai hovatartozás elítélendő figyelembevételét jelenti az igazoltatások, ruházatátvizsgálások és egyéb rendészeti cselekmények során. Azon a téves feltételezésen alapszik, hogy egy meghatározott etnikai csoport bármely tagja nagyobb valószínűséggel követ el jogellenes cselekményt, mint egy másik etnikai csoport tagja. A Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute - OSI) egyik javasolt definíciója értelmében az etnikai profilalkotás az egyén etnikai jellemzőinek helytelen alkalmazása a gyanúsítottak azonosítása érdekében végrehajtott rendészeti cselekvések során. Mindkét definíció olyan minősítést használ a fogalom meghatározásában, amely eleve kizárja a definiált jelenség későbbi igazolását, vagyis kétségtelenül mindkettő előítéletes definíció. A finomabb módszerrel élő definíciók olyan elemeket emelnek be a fogalomba, amelyek nem minősítenek ugyan, de negatív vagy pozitív konnotációik - nem konklúzív módon - mégis orientálják az ítéletalkotást. Például a sztereotípiák alkalmazásának egyik módjaként írják le a profilalkotást. A sztereotipizálás, lévén az általánosítás egy szokásosan nem kedvelt módja, gyenge alapnak tűnik bármiféle rendőri cselekvéshez. Ilyenkor az etnikai profilalkotást az etnikai jegyek figyelembevételeként definiálják - szembeállítva azokkal az esetekkel, amelyekben a bűncselekmény „megbízható információ” vagy „objektív információ” alapján kapcsolható egy bizonyos etnikai csoporthoz. A szembeállítás ugyanis azt sugallja, hogy az így definiált gyakorlat eleve nem lehet igazán objektív és megbízható. Azt sem lehet azonban kizárni, hogy jóllehet az ilyen jelzők befolyásolják a fogalom által leírt gyakorlat minősítését, használatuk mégis indokolt. Például ha megfelelő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre annak igazolására, hogy az alkalmazás tipikus formája minden egyes esetben etnikai sztereotípiákon nyugszik, akkor hiba lenne elvetni ennek a fogalmi elemnek a megjelenítését a definícióban. Hogy szerepelhet-e egy ilyen predikátum a fogalommeghatározásban vagy sem, attól függ, menynyire megalapozott indok szól mellette. A FOGALOM SZÜKSÉGSZERŰ ALKOTÓELEME AZ ÁLTALÁNOSÍTÁS Az etnikai profilalkotás lényege számos meghatározása szerint az, hogy egyes etnikai csoportok bűnelkövetési hajlamával kapcsolatos általánosítások strukturálják, szemben az olyan hatósági cselekvésekkel, amelyek egyéni vagy egyéniesített indokokon nyugszanak, mint például a térfigyelő kamerák felvételei, a tanúvallomásban adott személyleírás vagy éppen a titkos információk. Azzal talán mindenki egyetért, hogy a két módszer különbsége olyan nagy eltérést jelez a kétféle cselekvés között, amelyet már szerepeltetni kell . ■ "Police" refers to those exercising (or having by law) the power to use force in order to maintain law and order in society, normally including prevention and detection of crime. [...] The term refers to control, surveillance or investigation activities. 4 ■ Katerina Hadjimatheou: Ethnic Profiling in Counter-Terrorism: Justice in Practice. PhD thesis, University of Essex, 2009. A dolgozat alapvetően erkölcsfilozófiái elemzés az etnikai profilalkotás jelenségéről. 5 ■ András Pap: Ethnicity- and Race-Based Profiling in Counter-Terrorism, Law Enforcement and Border Control, www.ceps. eu/system/fi les/ol d/Profil ing EP. pdf 6 ■ U.S. Department of Justice Civil Rights Division Guidance Regarding the Use of Race by Federal Law Enforcement Agencies, June 2003. 1. old. 7 ■ Ethnic Profiling by Police in Europe, Justice Initiatives. 2005. 7. old. 8 ■ Az előzőt az End Racial Profiling Act of 2004 (USA) Title VDefinitions and Miscellaneous Provisions in Sec. 501. Definitions. Bertillon-féle rendőrségi fotó, 1911 BUKSZ 2010