BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 24. (2012)
2012 / 2. szám - PROBLÉMA - Wehli Tünde: A három Ernuszt
tak.78 Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a Vajay által feltételezettnél, aki csak a párizsi pajzsról hiányzó tartománycímerekkel számol, is több pajzs készült, tartományok mellett városok, illetve egyházi és világi személyek összefogásával.79 Ezeket a pajzsokat a ravatal körül helyezhették el, majd a temetkező kápolna díszítményeit alkották. Az uralkodót körülvevő alattvalói pajzsok iránti igényt III. Frigyes reprezentációja sugallhatta, akinek szoboralakját már 1443-ban címerpajzsok tömege fogta körül a bécsújhelyi Szent György-kápolna homlokzatán.80 A személyes reprezentáció fő területe a címerhasználat volt. A hivatali munka pecséthasználatot igényelt. Ernuszt Zsigmondnak csak a gyűrűspecsétjét ismerjük. Az 1480. május 19-én kiállított dokumentumon függő, vörös viaszba nyomott, nyolcszögletű pecsét annak az itáliai reneszánszra jellemző főpapi pecsétnek a redukált formája, amelynek alsó térfelében a fölötte álló szenthez imádkozva forduló tulajdonos alakját méltóságjelvényével koronázott családi címere váltja fel. A kerek talpú pajzsban a torony két oldalára ezúttal ötágú csillag került. A pajzs fölött insulával ellátott püspöksüveg lebeg. A köriratban S E monogram és E Q szigla olvasható.81 A pecsét megalkotásához a pécsi püspöki székben előd Janus Pannonius gyűrűspecsétje szolgálhatott modellként. ERNUSZT II. JÁNOS Zsigmond öccséről a korabeli források kevés jót mondanak. Johann Dernschwamtól tudjuk, Hampó (egyik birtokuk nevét is tőle nyerte) Hampel, Hamsel melléknevei lebecsülök, együgyű vagy visszahúzódó személyre utalnak.82 Amíg élt, Zsigmond igazgatta a birtokokat, de János sem volt tétlen. Ezt számos általa szignált és pecsétjével ellátott okmány jelzi.83 Csáktornyát és Muraközt igazgatta, majd amikor a család visszakapta a besztercebányai bányákat, a bérlőkkel áruszállítással kapcsolatos ügyletekből - mások érdekeit is sértve - gyarapította vagyonát. Többször viselt magas hivatalt. Társadalmi rangját jelzi, hogy utolsó felesége már sziléziai hercegnő, Alsólendvai Bánfi Miklós özvegye. Tőle született a mohácsi csatában elesett fia, Ferenc, akinek két fiával, III. Jánossal és Gáspárral kihalt a család.84 Papp Szilárd kutatásainak köszönhetően tudjuk, hogy birtokain János várátépítéssel, erődítéssel foglalkozott (Csáktornyán), és templomok korszerűsítésére, gazdagítására is vállalkozott. A kereskedelmi szempontból fontos Nedelice templomán kisebb átalakítások mellett egy formagazdag, a felvidéki és erdélyi művészetben kedvelt késő gótikus szentségházat építtetett.85 Hosszú évtizedek csendje után újabban került az érdeklődés középpontjába a Nemzeti Múzeumban őrzött, a Rozgonyi, Ernuszt és Pálóci családok címerével ékesített kehely.86 Az aranyozott ezüst, sokféle ötvöstechnikát hasznosító művet irodalma egyfelől a XV-XVI. század fordulóján tevékeny Antal kassai ötövöshöz köti, másfelől a XV század végi budai készítést sem zárja ki. A két család együttes heraldikus megjelenését egyedül az magyarázhatja, hogy Pálóci Imre főlovászmester és Rozgonyi Dorottya leánya, Pálóci Anna Ernuszt II. János első felesége volt. A kehely házasságkötésük ünnepére, vagy a korán meghalt fiatalasszony emlékére készülhetett, nyilvánvalóan a címerek tulajdonosainak személyétől nem függetlenül.87 8 89 Az alábbiakban a három Ernuszt fentebbi, a műpártolást előtérbe állító élettörténetéből levonható tanulságokat összegzem. Ernuszt Jánosnak a magyarországi történelemben betöltött szerepét a Károly Róbert-kori Nekcsei Demeter tárnokmesteréhez hasonlítanám. Az éppen uralkodó király akaratából, kiemelkedő pénzügyi szakértelmüknek köszönhetően sokat tettek gazdaságilag szétesett országuk talpra állítása érdekében. Mindketten viszonylag alacsony sorból küzdötték fel magukat koruk társadalmi hierarchiájának csúcsára. Természetesen a XV. század második felében élt ember arcvonásai plasztikusabbak a nála mintegy százötven évvel korábban tevékenykedőénél. Ernusztnak a felző ■ Mátyás további, például a Thuróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadásának címerkörében helyet foglaló és a pajzsról hiányzó címerei körül helyezhették el ezeket, méltóságviselőkével egyetemben. 80 ■ A székesfehérvári típusú pajzsok használatáról a Mátyást halálában három évvel követő császár katafalkja körül elhelyezett tartományi címerek tanúskodnak, melyekből fennmaradt néhány darab. Hivatkozással a bécsi Historisches Museum der Stadt Wienben őrzött pajzsokra: Balogh: /. m. 1966. 428. old, illetve ugyanő in: Schallaburg, 1982. No 128. 81 ■ 1. MOL DL 14703-V 8, 282, függő, Pécs, 1480. május 19. Maróti Mátyás kérésére átírja és megerősíti az András pécsi püspök által 1453. június 29-én kibocsátott oklevelet, mely a Valpó várban levő Szent László-kápolna kiváltságaira vonatkozott. A corroboratio említi a gyűrűspecsétet. Hártyán, zöld zsinóron természetes színű viasz pecsétfészekben nyolcszögletű vörös viaszpecsét, kb. 1,1 x 1,6 cm. Kerek talpú pajzsban várfal, közepén kiemelkedő toronnyal. A toronyban ablak. A torony két oldalán egy-egy ötágú csillag. A pajzs fölött püspöksüveg, kétoldalt lecsüngő szalaggal, valamint S és E betűvel. A pajzs mellett baloldalt E és Q, a jobb oldali és a pajzs alatti betűk kivehetetlenek. 2. Buda, 1490. augusztus 15-én kelt szövetséglevélen (MOL DL 19.669) Corvin Jánosé és több püspöké között, felkent, viaszba nyomott pecsét. 82 ■ Középkori leveleink 1541-ig. Szerk. Papp Lajos, Hegedűs Attila. Tankönyvkiadó, Bp., 1991. (Régi Magyar Levelestár, 1.) 206. sz. 83 ■ Mivel birtokai fekvése miatt ügyeit a mai Magyarország határain kívül intézte, tevékenységét a MOL DL anyaga alig képviseli. 84 ■ Életéről újabban: Papp: i. m. 126-127. old. 85 ■ Papp: i. m. Csáktornya: 156. old. 148. old. 33., 34. kép; Nedelice: 128-129. old., 131. old. 9. kép, 143. old. 25. kép, 144. old. 27. kép, 145. old. 28. kép, 147,148. old., 156. old. 48., 49. kép 86 ■ Cím: Sec. II. 1.2. 87 ■ Tóth Szabó Pál: Antal kassai ötvös. Művészet, 1 (1902), 6. szám, 41. old.; Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458-1490. Katalógus. Szerk. Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin, Végh András. Budapesti Történeti Múzeum, Bp., 2008. Kát. 10.24. sz. (Kiss Etele) 88 ■ Lásd Kubinyi: i. m. 2000. 19-21. old. 89 ■ Bonfini: i. m. 39-40. old.