Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
Beöthy Lászlóval, Heltai Jenővel, Lengyel Menyhérttel stb. váltakozva vezette a színházat. Kicsi, 480 férőhelyes, intim hatású színház volt, mely 1940-ig megszakítás nélkül játszott. 1945-ig mozi volt, utána ismét színház 1951-ig, amikor véglegesen megszűnt. Az összesen 24 évig működő színház műsora igen változatosan alakult. Sokféle kísérlet színhelye volt, javarészt a modern magyar és külföldi drámairodalom anyagából. S bár volt néhány olyan kiemelkedő produkciója, mint 1936-ban a Szent Johanna (G. B. Shaw) vagy 1939-ben Kodolányi Föld indulása, mégsem ez a két, igen ellentétes pólus jellemezte műsorát, hanem a Schnitzler, Tristan Bernard, Pirandello, Jean Sarment, Wedekind, Semibe iskoláján nevelkedett modern polgári műfaj s ennek magyar képviseletében Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Bókay János, Éri-Flalász Imre stb. A színigazgatókkal együtt színészei is sokszor változtak. Bulla Elma, Dayka Margit, Gombaszögi Ella, Makay Margit, Titkos Ilona, Beregi Oszkár, Dénes György, Páger Antal, Somlay Artúr, Törzs Jenő neve biztosította a színház nagy sikereit. Helyén ma a Katona József Színház működik. B. K. BELVÁROSI TEMPLOM (V., Március 15. tér.) Köveiről ezer esztendő településtörténete olvasható le. Az i. sz. III. században a templom helyén Contra-Aquincum erődítménye állt. E megerősített római tábor köveinek felhasználásával épülhetett a templom román kori őse. Ennek formájára vonatkozólag semmiféle támpontunk nincsen. A román kori pesti Boldogságos Szűz tiszteletére emelt plébániatemplom létezett. Adatok bizonyítják, hogy Gellért püspököt ide temették el 1046-ban. E legkorábbi templomra épült a XII. század végén az a román stílusú templom, melynek egyes részei fenn is maradtak, a legszebb román kori hagyományokat mutatva. Ez háromhajós bazilika volt, homlokzatát két torony díszítette. Pest város lakosságának megnövekedése, a gazdasági fejlődés hatása vezetett plébániatemplomának, a pesti Nagyboldogasszonyvagy Mária-templom nagyméretű átépítésére. A középkori Európában ez időben jellegzetes, nagyterű csarnoktemplomok építésének modorában készül ekkor a körüljárós szentély gótikus bővítése, csarnokelrendezésben, azaz a főhajóval egyforma magasságú mellékhajókkal. Utóbbit bizonyítja a szentélynek a régebbi bazilikás elrendezésű templom mellékhajója fölé nyíló, ma is látható, de időközben befalazott ablaka, ami a korábbi templom mellékhajóinak alacsonyságára vall. A templom nagyarányú átépítése nyilván a körüljárós csarnokszentéllyel kezdődhetett, amikor elbontották a templom korábbi, félköríves román kori szentélyzáródását. Ennek lábazati íves darabjait a A Belvárosi plébániatemplom 1895 körül, fénykép