Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
A nemzeti értékek mellett a könyvtár gazdag állománya alapvető segítője a tudományos kutatásnak. Gyűjteményei: Modern könyvgyűjtemény, Hírlaptár, Régi és ritka nyomtatványok tára, Kézirattár, Zeneműtár, Színháztörténeti Gyűjtemény, Térképtár, Kisnyomtatványtár, Mikrofilmtár. A könyvtár 1946 óta adja ki rendszeresen a Magyar Nemzeti Bibliográfiát és a Magyar Folyóiratok Repertóriumát. Irányítja a köteles példányok bel- és külföldi elosztását, a könyvtárközi cserét. A szervezetében működő Könyvtártudományi és Módszertani Központ az állami közművelődési könyvtárhálózatnak nyújt szakmai segítséget, és irányítja a könyvtártudományi kutatómunkát. Állománya több mint 1 800 000 könyv, 350 000 kézirat, 2 000 000 feletti egyéb könyvtári egység. 1977-ben 6534 olvasó 431 740 könyvtári egységet használt. Épül a gyűjtemény jövendő otthona a Budai Várpalotában. A közel húsz éve folyó várbeli építkezés befejezésének időpontja bizonytalan. P. F. SZENT GYÖRGY TÉR A budai Vár területén ezzel az elnevezéssel három különböző területet jelöltek, három különböző korszakban. A középkori Szent György tér ma Dísz tér néven ismeretes. A város két észak-déli főútvonalának találkozásánál feküdt, ahová a város két kapuján keresztül (a Szent János és a Zsidó kapukon) a keleti és a nyugati külvárosokból érkeztek az utak. A tér a nevét a rajta álló Szent György vértanúról elnevezett templomról kapta. Itt tartották a kisasszonynapi vásárokat és ezen a téren fejeztette le Zsigmond király Kontot és társait. A tér azonban eredeti nevét már a török korban elveszítette. Ekkor már Kormányzó pasa terének nevezték, templomából pedig a török Orta (középső) dzsámi lett. Nem csoda, ha a XVIII. században történészek vitatkoztak felette, hol is feküdt a Szent György tér. A templom 1686-ban teljesen elpusztult és a pusztulás más helyeken is topográfiai változásokat okozott. Buda két legkorábbi helyszínrajzán 1686-ban és 1687-ben még a késő középkori topográfia látható, azonban Francois Langer 1794-ben készült helyszínrajza már a Szent György tértől délre új téralakulást mutat. A Szent György tér elnevezés tehát dél felé csúszott. A királyi palota északi erődítése mellett 1730-ra épült fel a katonai szertár (Zeughaus) és az előtte levő térséget rövid ideig erről nevezték „Zeughaus Platz”-nak. Ez a térség csak részben egyezett egy másik középkori térrel, amelyet Szent Zsigmond térnek neveztek a rajta álló Szent Zsigmond prépostsági templomról. A templom ugyancsak az elpusztult középkori épületek közé tartozott, mint ahogy a templom egész környéke is. így a XVIII. században a két középkori tér között A Szent György tér a Hentzi-emlékkel 1852-ben; R. Alt rajzáról F. J. Sandmann kőnyomata