Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
Kronológia
KRONOLÓGIA 1846 Márc. Iparműkiállítás. — A Széchenyi sétatér létesítése a mai Szabadság tér déli részén. — Júl. 15. A pest-váci vasútvonal megnyitása. — Okt. 1. A Budai Takarékpénztár megnyitása. — Okt. 3. Marastoni Jakab festőiskolát nyit a Nagyhíd (ma: Deák Ferenc) utcában. — Okt. Az István főherceg szálló megnyitása (ma: V., Akadémia u. 1.). 1847 jan. 13. József nádor halála Budán. — Febr. 12. éjjel. A pesti Német Színház égése. — Szept. 1. A pest-szolnoki vasút megnyitása. — Okt. 17. Díszmenet a Nemzeti Múzeum előtt Kossuth Lajos tiszteletére, követté választása alkalmából. 1848 márc. 15. A 12 pont kihirdetése; Táncsics Mihály kiszabadítása budavári börtönéből. — Márc. 17. Forradalmi utcaelnevezések Pesten. — Márc. 19. Tömeggyűlés a pesti Városháza előtt a tized és a robot eltörlése alkalmából. — Ápr. 2. Megjelenik Táncsics Mihály Munkások Újsága. — Ápr. 5. Gyűlés a Nemzeti Múzeum előtt a bécsi ifjúsági küldöttség tiszteletére. — Ápr. 14. Kossuth Lajos Pestre érkezik; fáklyásmenet. —Ápr. 23. Bécsi küldöttség Mátyás király pajzsát hozza; népgyűlés a Nemzeti Múzeum előtt. — Máj 10. Macskazene Lederer I. budai hadikormányzó szállása előtt a Sándor-palotánál. — Jún. 14. A Károlylaktanyában (V., Városház u. 9-11.) elhelyezett Ceccopieri-ezred lázadása. — Júl. 5. Első népképviseleti országgyűlés: a főrendi ház a Nemzeti Múzeum dísztermében, a képviselőház a pesti Vigadóban ülésezik. — Júl. 18. Az épülő Lánchíd egyik lánca leszakad. — Szept. 28. Franz Lamberget, Magyarország katonai parancsnokát a Hajóhídon meggyilkolják. — Szept. 30. Zichy Ödönt Csepelen kivégzik. — Szept. Tömeges menekülés Pestről, sáncásás, erődítési munkálatok. István nádor elhagyja az országot. — Szept. 1. A pest-budai kereskedő kórház megnyitása a mai VII., Hársfa u. 2. sz. alatt. — Nov. Bem József tábornok Pesten. 1849 jan. 5. Windischgrätz altábornagy parancsnoksága alatt császári csapatok vonulnak Budára és Pestre. — Jan. 8. Batthyány Lajos letartóztatása a Károlyi-palotában. — Apr. 23. Aulich Lajos tábornok bevonulása Pestre; Pest felszabadul. —Apr. Harcok Pest környékén. — Máj. 4- 7. Heinrich Hentzi tábornok a Várból Pestet löveti. — Máj. 13. Buda és Pest égése. — Máj. 21. Arnoch osztrák ezredes sikertelen Lánchíd-robbantása. — A magyar hadsereg Görgey Artúr tábornok vezetése alatt visszafoglalja Budavárát. Hentzi halála.Jan. 5. A kormány Debrecenből visszaköltözik Pestre. Kossuth bevonulása. — Jún. 24. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének elrendelése Budapest néven. — Júl. 11-15. Osztrák és orosz csapatok szállják meg Pestet és Budát. — Júl. 18-19. Julius Haynau és Panyutin tábornok bevonulása Pest-Budára. — Okt. 6. Batthyány Lajos kivégzése az Újépület mellett.— Okt. 10. Csányi László és Jeszenák János kivégzése az Újépületben. — Okt. 24. Haynau Budapest számára ideiglenes közigazgatási szervezetet létesít, és kiadja a végrehajtási utasítást. Perényi Zsigmond, Csernus Menyhért és Szacsvay Imre kivégzése az Újépület mögött. — Nov. 20. A Lánchíd megnyitása. 1850 jan. 3. Buda és Óbuda egyesítése, Óbuda koronauradalmi jellegének megszűnése. — Febr. 9. A Pesti Napló megjelenése. — Okt. 14. Albrecht főherceg kormányzó bevonulása Budára. — Közigazgatási szervezeti főrendelet jelenik meg; a pest-budai kerület főispánja Augusz Antal. — Dr. Schwartzer Ferenc megalapítja a Budai elme- és ideggyógyintézetet a mai XII., Kékgolyó utcában. — Felavatják a Lánchíd oroszlánjait Marschalkó Jánostól. 1851 jan. 6. Megalakul a Pest-Budai Hangászegyleti Zenede. — Júl. 11. A Hentzi-emlék felavatása az I. Szent György téren (1898*). — Okt. 4. A lipótvárosi II. plébániatemplom (Bazilika) alapkőletétele. — Virágkiállítás a Nemzeti Múzeumban. Ugyanott terménykiállítás. — A Horváth-ház átépítése (mai V., Kossuth Lajos u. 3.). 1852 márc. 20. A pesti első bölcsőde megnyitása. 1853 febr. 10. Megkezdik a budavári Alagút építését. — Márc. 3. Gasparich Kilit, Jubál Károly és Noszlopi Gáspár kivégzése a Ludoviceumnál. — Szept. 5. Ünnepségek