Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
161 kéllyel és kocsifelhajtóval, a földszinten árkádokkal, és az ide felvezető széles lépcsővel. A belsőben a belépő hall, lépcsőház, díszterem és színházterem különösen gazdag kiképzéssel készült, így építésük a századvégig elhúzódott. A palotát 1938-ban lebontották, helyére új irodaépületet emeltek. G. L. KÁROLYI-PALOTA (V., Károlyi u. 16.) A BELVÁROson átfutó várostengely Károlyi utcai szakaszában, a 16. sz. alatt a Károlyi-palota egykor Károlyi Mihálynak, az 1918-as köztársaság elnökének volt a városi palotája. Építéstörténete elég bonyolult. A töröktől visszafoglalt romvárosban a mai palota telkét Werlein István báró kamarai adminisztrátor vette birtokába. Utána Wilfersheim Miklós élelmezési biztosé lett a telek, aki Kalcher Márton steiermarki építőmesterrel 1696-ban egy szép új barokk palotát emeltetett rajta. E palotát 1744- ben Patachich Gábor kalocsai érsek vette meg. 1745- ben gróf Barkóczy egri püspöké lett. Barkóczy 1759-68 között nagyszabásúan átépíttette Mayerhoffer Andrással és fiával. 1768-ban vette meg tőle a palotát gróf Károlyi Antal ezredes. Az U alakú egyemeletes épület nagyméretű kerttel alkotott egyetlen óriási tömböt. A többször átalakított, egyszerű tagolású klasszicista homlokzat tengelyébe hármas kapuzat és kapualj nyílik, dór oszlopsorokkal három hajóra tagolva. Közepéből háromkarú lépcső vezet az emeleti díszes teremsorhoz. A palotát 1799-ben Jung János bővítette már klasszicista stílusban, és hasonlóan 1831-ben Zitterbarth Mátyás végzett rajta javításokat. 1832-ből a bécsi A. P. Riegl építette át, 1834-ben Koch Henrik dolgozott befejezésén. Belső munkákat Ybl Miklós is végzett az I. emeleti lakásban. Ebben a palotában fogták el Batthyány Lajost, és itt lakott Haynau, a „bresciai hiéna”. 1918-ban itt szervezte Károlyi Mihály a Nemzeti Tanácsot. Jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Károlyi-emlékszoba található az épületben. G. L. A Karátsonyi-palota homlokzata 1910 körül; fénykép KÁROLYI—TRATTNER- HÁZ (V., Petőfi Sándor u. 3.) A pesti Belváros legnagyobb klasszicista bérháza, az utca felé 4+5+4 ablaksorral, középrizalittal, egyszerű homlokzatképzéssel. Két nagyméretű udvara van, körülfutó, kőgyámokra helyezett függőfolyosókkal, klasszicista kovácsolt rácsokkal. Építette Hild József 1832-ben Károlyi István nyomdász számára. Itt voltak a Magyar Tudományos Akadémia helyiségei 1833-65-ig, amíg