Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)

465 sítmények: fogadók a postaállomások mellett, kocs­mák, italmérők. Különösen a fogadók tulajdonosai vették ki részüket az újjáépítésből, a polgárság bizal­mát élvezve különféle tiszteket vállaltak. Híres foga­dók alakultak ez időben, melyek azonban csak a XIX. században érték el fejlődésük csúcsát. A közelmúltban került elő gróf Török Erzsébet, hajdani udvarhölgy 1760-ban, részben magyarul, rész­ben németül írt Reczipés-könyve. Javarészben a bé­csi és budai udvar főszakácsának, nyitrai Kántor Istvánnak ételreceptjeit tartalmazza. Ebből világosan láthatjuk, miként ötvöződött e két városban a nyu­gati (francia és német) konyha a magyarral és a keleti ételekkel. Ebből a keveredésből született meg a XVIII. század úgynevezett „magyar úri konyhája”, mely ha­tással lett előbb Közép-, majd Nyugat-Európára is. Pest már a XIX. század első felében is a kávéházak városa volt, ahol politikai, irodalmi, társadalmi kérdé­seket vitatott meg a pesti polgár. Számos életrevaló kezdeményezés és mozgalom indult ezekből az ott­honos kávéházakból. Egyes kávéházak foglalkozási ágaknak adtak helyet összejöveteleikhez. Többek között ilyen volt a Fürdő utcai Kávéforrás az öreg Legrand bácsi vezetésével, ahol a céhek és különféle egyesületek, az irodalmárok és az orvostanhallgatók találkoztak. A jogászok tanyája az Úri UTCÁban (későbbi Koronaherceg, ma Petőfi Sándor utca) a Privorsky-féle­­ későbbi Pilvax - kávéházban volt. Ismert és jelentős kávéházak voltak az Újvilág utcai Sas kávéház, a Hajó utcai Fehér Hajó és a Kishíd utcai Vadászkürt kávéházak. A Vadászkürtnek neve­zetes volt nagy újsággyűjteménye. Híres volt kártya­csatáiról és nem utolsósorban obskúrus vendégeiről a Zrínyi kávéház. Célzatos volt a Párizs városához címe­zett kávéház a Szél utcában, ahol a szabadság szellő­jét vélte felfedezni a vendég, és ahol a németül beszélő irodalmárok ütötték fel tanyájukat. A hajó roppant A Magyar Király szálló 1847-ben, R. Alt vízfestménye A Vigadó étterme 1837-ben; kőmetszet Vasquez P. K. térképsorozatából

Next