Ráday Mihály (szerk.): Budapesti utcanevek A-Z (Budapest, 2013)
Utcanevek A-Z
Pálffy tér 462 Pálffy tér II. Felhévíz, Országút, Víziváros. Lásd: Bem József tér Pálffy utca II. Felhévíz, Országút. Lásd: Fekete Sas utca Pálffy utca III. Csillaghegy. Lásd: Vera utca Pálffy utca IV. Újpest. Lásd: Chinoin utca Pálffy', régi magyar főúri család. Nevezetesebb alakjai: 1. ~ Miklós (1556-1600): országbíró, hadvezér; 2. ~ Tamás (1630-1679): püspök, udvari kancellár; 3. ~ János (1664-1751): nádor; 4. ~ Fidél (1788-1864): főkancellár; 5. ~ János (1829-1908): Pozsony vármegye főispánja. Neves műgyűjtő volt. Gyűjteménye egy részét a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. János (1804- 1875): politikus író. 1842-től az erdélyi, majd 1848-tól a magyar országgyűlés tagja. Pálfi tér [27 A2] XVI. Rákosszentmihály (1945). Előzőleg: gróf Tisza István tér (1920-as évek). Ilona utca, Béla utca és Sándor utca között. Pálfi János (1855-1947): fővárosi számfőtiszt, 40 évig a községi képviselő-testület tagja. Pusztaszentmihályon az 1890-es években megalakult Almási Pál-telep elnöke. Palicsi utca [15 Bl] III. Rómaifürdő (1900). Eredetileg az Aranyhegyi-pataktól a Monostori útig. Kadosa utcától Monostori útig. Palics, Palicsfürdő: helység Bács-Bodrog vármegyében. (Ma Vajdaság, Szerbia, Palics) Pálinka utca II. Országút (XIX. század). Lefutása nem ismert. Pálinkás Antal utca [46 Al] XI. Sasad (2008). Nagyszeben utcából induló zsákutca. Eredeti neve: őrgróf Pallavicini Antal (1922-1957). Magyarország német megszállása (1944. március 19.) után bekapcsolódott a náciellenes, antifasiszta ellenállási mozgalomba. Részt vett a Magyar Front létrehozásában, vezetőinek letartóztatása után átszökött a Vörös Hadsereghez. 1947-ben a Magyar Kommunista Párt tagja lett. 1951-ben nevét Pálinkásra változtatta. 1956. október 31-én Tildy Zoltán államminiszter utasítására Mindszenty József prímást a rétsági laktanyából Budapestre kísérték. 1957-ben letartóztatták. Katonai bíróság elé állították. Mindszenty József bíboros törvénytelen kiszabadításával, ellenforradalmi röplapok aláírásával, és a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésével vádolták meg. 1957. december 10-én kivégezték. Pallér utca [12 B2-1] II. Budaliget (2004). Temető utcából nyíló zsákutca. pallér, az építőipari munkavezető neve a köznyelvben. Palló köz [7 B3] III. Csillaghegy (1953). Előzőleg: 183. kör. Pendítő köz 2.-től Toldi utca 33.-ig. Pallos utca [43 A2] XVII. Rákoscsaba (1969). Előzőleg: 535. utca. Kertalja utca 1.-től Szánthó Géza utca 36.-ig. pallos, széles pengéjű, egyenes, hosszú kard. Pálma utca III. Csillaghegy (1910-es évek). A Királyok útja és a Kossuth Lajos üdülőpart között. Területrendezés miatt megszűnt (1967). Pálma utca [24 B3, 81 A2] XIV. Herminamező (1934). Hermina út 45.-től Hungária körút 194.-ig Pálma utca XIV. Istvánmező. Lásd: Zichy Géza utca Pálma utca [51 B2] XVIII. Lónyaytelep (1924).231 Gyöngyvirág utca 20.-tól Teleki utca 25.-ig. Pálma utca [61 A3, 73 A1] XXI. Királyerdő (1937).242 Szent István út 254.-től Hollandi út 203.-ig. pálma, törzse csúcsán leveleket hajtó, elsősorban trópusi fa. Palóc tér XIII. Angyalföld (1906). Frangepán utca és Fáy utca között. Területrendezés miatt megszűnt. Palóc utca IV. Újpest. 1930 előtt: Palóczy utca. Aradi utca és Mártírok útja között. Lásd: Csányi László utca Palóc utca [24 B2, 81 Al] XIII. Angyalföld (1897). Kis Gömb utca 28.-tól Szegedi út 53.-ig. palóc, a magyar nyelvterület északi részén élő, jellegzetes nyelvjárást beszélő népcsoport. Egyes kutatók szerint a magyarokkal rokon - kabar, kun - néptől származnak, és a honfoglalás óta laknak itt. Palóczy utca IV. Újpest. Lásd: Csányi László utca Palóczy László (1783-1861): politikus. 1825-től Borsod vármegye követe az országgyűléseken. Elsőként kezdte meg magyar nyelven készíteni az országgyűlés által megfogalmazott törvényjavaslatokat. 1848-ban Miskolc egyik képviselője a népképviseleti országgyűlésben, annak korelnöke, illetve tényleges elnöke. 1849-ben a Kegyelmi Szék tagja. A bukás után halálra ítélték, de kegyelemből börtönre változtatták a büntetését. 1861-ben az új országgyűlés korelnöke lett. Pálos tér V. Belváros. Lásd: Veres Pálné utca Pálos utca [21 A2] II. Kurucles (1906). Budakeszi út 57/b-től Hárshegyi út 16.-ig. pálos, a XV-XVI. században a közelben állt pálos kolostorra emlékeztet, amelynek romjai ma is láthatók. Pálos utca V. Belváros. Lásd: Havas utca, Képíró utca, Királyi Pál utca, Papnövelde utca, Szerb utca pálos, pálosok: római katolikus szerzetesrend. (Nagy) Lajos király által 1381-ben alapított rend, amelynek Tobai Szent Pál a védőszentje. A mai Hárshegy déli oldalán, az akkori templomban őrizték ereklyéjét. Budaszentlőrinc a középkorban híres búcsújáró hely volt, a török idők alatt elpusztult. Romjai ma is megtekinthetők. Pesten 1688-ban itt kaptak telket, amelyen felépítették rendházukat (1805-től Központi Papnevelő Intézet) és templomukat (ma: egyetemi templom). Budapesten a Gellért-hegyi sziklakápolnában ápolják a szent tiszteletét.