Budapest, 1881. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1881-02-01 / 31. szám

Bl-ik szám. BUDAPEST Kedd, február 1. Bo­krral. S nagyon sokat levont az utolsó negyed kedvező bevételi eredményéből — amely negyedben különben természet­szerűleg mindig legjobban folynak be az adók — az előző három negyedév sokkal kedvezőtlenebb mérlege. Ha ugyanis a fen­tebb kimutatott 10,426,380 frt 54 krnyi be­vételi többletből levonatik az 1880. január 1 -től September hó végéig mutatkozó 2,267,524 frt 25 krnyi bevétel csökkenés, ■úgy a bevételek többlete tesz 1880. évben 8,158,856 frt 281/a krt. Ezzel szemben áll a kiadási többlet 1880. január 1-től Septem­ber végéig 1,883,217 frt 86 kr. és az utolsó negyedben 2,795,146 frt 30 krral, és e sze­rint az 1880. január 1-től december végéig terjedő kezelés mérlege végeredményében, a múlt év mérlegéhez képest csakis 3,480,492 frt 12 */0 krral kedvezőbb. A bevétel és kiadás egyes tételei so­rából kiemeljük a következő érdekesebb adatokat: Az 1879-ik év negyedik negyedében előfor­­d­ult bevételekkel szemben az 1880-ik év utolsó n­egyedének eredménye kedvezőbb az egyenes adóknál 6.476.980 írttal, a fogyasztási­­adóknál 475.277 írttal, bélyegnél 235.316 írttal, ágilletékeknél 794,306 írttal, állami erdőknél 337,061 írttal, államvasutak és gyárak tiszta jövedelménél­­862,022 írttal, birtok eladásnál (tehát oly •bevétel, mely vagyoncsökkenéssel jár és vissza nem tér) 497 753 frt 71 krral Az államjószá­­­g­o­k n­á­l mutatkozó 490.790 frt. 76 kr. bevételi csökkenéssel szemben csak 157.296 frt 09­/a krnyi kiadási kevesebblet áll. A kiadások egészben na­gyobbak 2,795.146 frt 30 krral. Nagyobb kiadási többlet mutatkozik: a vasúti kamatbizto­­n­i­t­á­s­i előlegeknél 627­ 818 frt. 220/a krral, mely többlet részben az 1876. évi XI. t. sz. alapján ki­bocsátott 11.191.600 frt vasúti beruházási köt­v­ények­­kamatja, részben az által idéztetik elő, hogy az északkeleti vasútnak az előbbi évekből származó követeléseinek kiegyenlítésére 100.000 frt. utalvá­nyoztatok. Kü­önösen nagy kiadási többlet mutat­kozik (909.055 írt 59 kr.) a közmunka- és közleke­dési minisztériumnál, mely beruházásokra engedélye­­■eett póthitelek felhasználásában leli indokát. Politikai hírek. Budapest, január 31.­­ A sajtó és a kormánypárt. A kép­viselőház mai ülésén a kormány és kor­mánypárt ismét kimutatták a foguk fehérét, jelét adva a sajtószabadság iránti ellen­szenvüknek. A ház Maros-Torda megye is­mert reakcionárius kérvényét tárgyalván a sajtóügyben, Ugrón Gábor és Berecky azt­­ajánlók, hogy a kérvény a ház irattárába­n elhomályosulnak. Megyfalvi leül és rendel, rendel valami ártatlan csillapító szert s tá­vozik. Nos, tisztelt uraim hogy tetszik önök­nek ez a kadaver-kezelés? Ne­kem már csak azért sem tetszik, mert n­agyon sok, valóban gyönyörű női ka­­■davert láttam boncolni, de soha sem tapasztaltam, hogy úgy járt volna el velük az orvos, mint Matilddal, az é­­­ö kada­­’berrel! Nos kedves féltékeny férj ott a hiva­talban, aki meg akartad ölni azt az embert, aki tíz méter távolságból kutatta nőd ki­vágott ruhájának a titkait, nem ölnéd meg Megyfalvit, aki megrabolta legszebb virá­godnak himporát? Szegény balga férj, félsz a házi barát­tól, s az orvosnak kaput zársz! Szeretnélek kikacagni! S ki is kacagnálak, ha nem saj­nálnálak ! De már azért csakugyan harag­szom rád, hogy a nő orvosok ellen prédikálsz! Lásd, ha kedves feleségedet nem dr. Somfoki, nem dr Megyfalvi kezelte volna, hanem­ például Dr. Hugona­y Vilma, nőd soha sem jött volna kísértetbe, soha sem vesztette volna el szűzies szemérmes­ségét, soha sem rabolták volna el tőled azt, amiért összes kincseidet, életedet bármikor szívesen a kockára vetetted volna! — Ugyan kérem, kérdik olvasóim kö­­rül többen, mert nem utasította rendre, mért nem vádolta be férjénél az orvosát ■Matild ? A kérdést vártam. Felelek rá. A be­teg nő vagy kigyógyul vagy nem gyógyul ki. Ha­ kigyógyul, szentül hiszi, hogy nem a természet hanem az orvos segített rajta s csupa hálából: hallgat; ha nem gyógyul ki, akkor még inkább hallgat. Az egyik nő nem akarja férje nyugalmát megzavarni, a másiknak a hiúság zárja le ajkát, a harmadikat s a legtöbb nőt, mire kigyógyul, úgy össze-vissza kezelte az orvosa, hogy megszokta s természetesnek találja az ilyen kezelést! — Ugyan kérem, — kérdé­spen nem rég maga Zsellér úr tőlem, a­ki az ördög bízná élete párját egy szoknyás orvosra? Nagyszerű az emberek elfogultsága s még nagyobb az együgyűségük. Legyen szabad Zsellér urat s mindazokat, kik ellen­zik a nők orvossá avattatását, ama pilla­natra figyelmeztetni, amidőn a kedves fe­leség élethalál között lebeg, amidőn az egész szervezete úgyszólván a sarkaiból ki­fordít­, amidőn minden idege szakadni ké­szül, amidőn anyává lesz avagy meghal: vájjon kire bízzák ekkor életük párját ? Egy félig művelt, tanulatlan, gyakran egészen buta bábára! Hát ez nem nő ? Hát ez több bizalmat érdemel, mint egy tudományosan művelt, kellő szakisme­rettel bíró, s az irigy férfi orvosok által meg nem buktatott orvosnő ? Lehetetlen! Szokatlan a dolog, ennyi az egész. A nőt, csak szoknyás orvosok­nak, csak orvosnőknek kellene kezelni. Ám ellenezze : aki nejét nem szereti, a­ki magát szívesen megraboltatja ! Én vissza­térek a kioszkbas rajzaimat folytatom! (Folyt. köv.) tétessék le; a többség azonban elfogadta a kérvényi bizottság következő indítványát: „A sajtótörvény és eljárás szabályozása előkészítésé­nél leendő megfontolás cél­jából átadatik az igazságügyminis­­zernek. “­­ A tőzsdebíróság megszorítása. Az ország­­gyűlés jogügyi bizottsága közelebb már tárgyalni fogja a perrendtartási novella azon szakaszait, me­lyek a tőzsdebíróság hatáskörének és eljárásának megszorítását tartalmazzák. A tőzsdetanács ezen megszorítás ellen emlékiratot terjesztett a kor­mányhoz, melyben elkeseredett hangon panaszkodik az állami bíróság és az ügyvédi kar ellen. Az em­lékirat élénk resensust keltett úgy jogászkörökben, mint a képviselőházban. A jogügyi bizottság han­gulatából ítélve, a tőzsdebíróság hatásköre még jobban meg fog szoríttatni, mint azt a perrendtar­tási novella célozza.­­ Itt említjük meg egyúttal, hogy a temesvári Lloyd-társulat Nikolics Feodor báró vezetése alatt küldöttséget meneszt a kor­mányhoz, a tőzsdebíróság meghagy­á­­s­a érdekében.­­ Képviselőválasztás Tabon. Mint Somogy megye tabi kerületéből, Köttséről Írják, a kerület 48-as balpárti választói e hó 26-án tartott népes értekezletükön a leg­nagyobb sajnálattal vették tudomásul Mik­lós István volt képviselőjük esetét s az orsz. függetlenségi körnek iránta tanúsított el­járását és egyhangúlag elhatározták, hogy öt képviselőjelöltül újra felléptetik s lehetőleg egyhangú­lag választják meg képviselőnek. A Kött­­són tartózkodó Miklós István közkívánatra megjelenvén az értekezleten, ott lelkes ovációkkal fogadták s felkérték a jelöltség elfogadására. Miklós István lelkesen szó­lott s feltárván őszintén szomorú helyze­tét s ebben egyedüli vigaszául választói bi­zalmát állitván, elfogadt­a a jelöltséget. — Miklóshoz azért ragaszkodnak úgy válasz­tói, mert az uzsora áldozatának tartják s igy felléptetését is sokan az uzsorások el­leni tüntetésnek veszik.­­ Uj adóhivatal felállítása. Jász- Nagy-Kun-Szolnok megye területén lévő Tisza-Hoff községben folyó évi január 1-től kezdve magy. kir. adóhivatal állíttatván fel, ugyanazon naptól fogva a nevezett megye községeire nézve új adóhivatali beosztás lépett életbe.­­ Bűn palás­tolás vagy hivatali hanyagság. Orosházáról panaszos levelet vettünk, mely­ből adjuk a következőket: Vidovich József, Jankó Ferenc, Zalai György, Szendi Horvát György, özv. Hegedűs Györgyné, Süle Pál, orosházai lakosok, még m. évi nov. 27-én kérvényt adtak be a belügy­minisztériumhoz azon kérelemmel, hogy a Vitás József volt orosházi szolgabirói segéd által adó-és kincstári illeték címen végrehajtás útján behajtott pénzek elsikkasztása tárgyában újabb vizsgálatot elrendelni, s azt egy kiküldendő miniszteri biztos által eszközöltetni kegyeskedjék. De a­helyett hogy a miniszter a már előzőleg megejtett vizsgálatra vonatkozó iratokat Békés megye közönségétől fel­­kérette volna, meggyőződést szerzendő a panasz alaposságáról, az említett kérvényt a békés­ gyulai adófelügyelőséghez küldötte le, állítólag oly meg­hagyással, hogy a kérvény a közigazgatási bizott­ság előtt tárgyaltassék . Hogy a békés megyei közigazgatási bizottság intézkedésétől nem sok jó remélhető, az már az előző intézkedésekből kombi­nálható, mert beláthatott volna a közigazgatási bi­­zottság a kérdéses ügy mélyébe akkor, a­midőn első ízben tárgyalta az ez ügyre vonatkozó vizsgá­lati iratokat. Egy tekintettel be lehetett volna látni, hogy a megyei főügyész által eszközlött vizsgálat semmi oly alappal nem bír, a­mi a valódi tény­ál­lását híven kideríthetné, mert a megyei fő­ügyész vizsgálatából nem tűnik ki, hogy csak meg is kí­sérlette volna a bűnrészesség kiderítését. Már­pe­dig bűnrészesnek kellett lenni, mert az nem kép­zelhető, miként a szóban forgó sikkasztásokat bűn­részes nélkül éveken keresztül elpalástolni lehetett volna. Az orosházi szolgabirót Vitéz József volt szolgabirói segéd irányában tanúsított magatartá­sáért azért lehet leginkább megróni, mivel a szol­gabirót többen figyelmeztették volt a sikkasztó szolgabirói segéd üzelm­eire, sőt annak biztos tudo­mására jött, hogy Mihályi Ágostontól adó cimen beszedett több száz forintot Vitéz József volt oros­házi szolgabirói segéd elsikkasztott. Hogy azután mint lett Mihályi Ágostonnal az ügy kiegyenlítve azt nem tudni s hanem a sikkasztásra vonatkozólag itt elmondottak, szorul szóra igazak. KÜLFÖLD. A görög kérdés — mint a párisi „É­é­­publique Française“ véli — nem sokára visszatér azon pályára, melyet egy idő óta elhagyott és ismét azzá tesz, a­mi volt a berlini konferencia óta, tudniillik európai kérdés. „A görögök —úgymond— türe­­lemmel és bizalommal fogják bevárni azon fáradozás eredményét, melyet valamennyi hatalom diplomáciája a porta körül alkal­maz, hogy azt az ügyállás igazságosabb méltánylására és ez­által több engedékeny­ségre bírja." — Mi a nevezett francia lap­­ soraival egyszerűen szembeállítjuk a görög hadi készületekről szóló híreinket, melyek szerint Komondurosz görög miniszerelnök legközelebb bejelentette a kamrának, hogy a görög véderő február 20-ára teljesen moz­gósítva lesz. Hír szerint az Epirusba rendelt hadtestnek maga György király fog élére állani. A hadügyminisztérium há­rom nagy hadi szertárt alakított Misso­­lunghiban, Cholkisban és Piraeusban. Egy gazda­jótársulattal egyezmény köttetett, hogy háború esetén a társulat összes ha­jóját a kormány rendelkezésére bocsátja. Az a hír is kering, hogy külföldön konzor­cium alakult, mely egy francia, egy német, egy dán és egy olasz monitort fog Görögor­szág számára vásárolni. Új adatok az angolok nagy vereségéről. Ama nagy vereségről, melyet az angol csapatok, mint­ jeleztük, legújabban Lavnsgneknél Transwaalb­ul szenvedtek, Londonból következő további részle­teket jelentenek: Colley 38. és 60. gyalogezred 850­ katonájával, egy tengerész-osztálylyal, 170 lovassal és 6 ágyúval indult el. A főtámadást az ellenséges állás baloldalán az 58. ezred öt százada intézte a lovasság és a tüzérség támogatásával. A támadó­kat a hegy meredek hátán a boerok heves tüzelése tartóztatta föl s végül vitéz, csaknem sikerült tá­madás után, melyben a parancsnok Deane ezredes, valamint az összes törzs- és lovastisztek elestek, a hegyről leüzettek. A lovasság oldaltámadást tett, de heves tüzelés után szintén visszavezetett. Egy más, jan. 29-ki távirat jelenti: A boerok a tegnapi, csatában ritka vitézséggel harcoltak, az 58. ezred zászlaját zsákmányul ejtették s megölték mind a két zászlótisztet. De az ezred csakhamar szurony­­támadást intézett és visszavette zászlaját. Szemtanuk állítása szerint a boerok kegyetlenségeket követtek el a sebesülteken. Az angol gránát­ágyúk a kedve­zőtlen talaj miatt hatástalanok maradtak. A Tinta­ levelezője azt állítja, hogy a tegnapi csatában az angolok nem verettek meg, hanem csak el nem foglalhatták a boerok állásait; ha az 58. ezredet még ezer ember támogatja, úgy elfoglalták volna a hadállást s urai lettek volna a hegységnek. De az állítást az itteni katonai körök nem fogadják el. Az összes lapok kijelentik, hogy Angliának köte­lessége fegyverei becsületét visszaállítani s Trand,­waalt megtartani.

Next