Budapest, 1892. február (16. évfolyam, 32-60. szám)
1892-02-06 / 37. szám
Ol. MUHi \OJ iBUMP£8T« Szombat, 1892. február 6. A beteg főherceg. Említettük, hogy Ferenc Szalvator főherceg, királyunk veje is komolyan megbetegedett influenzában. Mint Bécsből jelentik, a főhercegnek vasárnap erős láza volt, mely azonban az éj folyamán megszűnt. Azóta állapota lassan kint javult és kedden már részt akart venni gyermekének keresztelőjén, azonban az orvos ezt nem engedte meg. A főherceg állapotában a javulás egyre tart. Padlevski öngyilkossága. Egy newyorki táviratunk jelenti, hogy San Antonioból érkezett távirat szerint most már kétségtelen, hogy az öngyilkossá lett Mauser Ottó nem más, mint Padevski orosz nihilista, Szeliverszov tábornok gyilkosa. 25 éves bíró. Tóth József, Esztergom Víziváros bírája e hó 2-án tartotta huszonötéves bírói jubileumát, amikor a község lakosai szép kivitelű ezüstserleget, ezüsttollat és tintatartót nyújtottak át az érdemekben megőszült bírónak. Az ünnepélyen a főpapság részéről Majer István püspök volt jelen s az előkelőség is nagy számmal volt képviselve. Párkányból Ivanics Gyula jegyző vezetése alatt egy küldöttség vett részt az ünnepélyen. Az ajándéktárgyakat Némethy Lajos plébános nyújtotta át. Jókai s a svédek. Jókairól, jövő évben leendő ötven éves irói jubileuma alkalmából a svédek is meg akarnak emlékezni. Birger Schöldström az ismert svéd író, kinek működése előttünk már csak azért is érdekes lehet, mert megtanulta nyelvünket s pár év előtt egész kötetben irta meg Petőfi életrajzát, közelebb levelet intézett Szana Tamáshoz, a Petőfi-társaság titkárához, elmondva, hogy Jókai, a »nagy regényíró« a svédeknél is igen népszerű s a stockholmi írói körök már most készülődnek, hogy őt jubileuma alkalmából üdvözöljék. Birger Schöldström már el is kérte a költő legutolsó arcképét, hogy azt valamelyik illusztrált vállalatban bemutassa. Rejtélyes rablógyilkosság. Tegnapelőtt reggel Berekenye község határában (Hont megyében) egy 55—60 évesnek látszó, valószínűleg az iparos osztályhoz tartozó férfi holttestére akadtak. A holttest nyakán kötél volt, a fején pedig baltával ejtett sebek voltak; a ruha zsebeiben egy fésűn kívül mit sem találtak s így valószínű, hogy rablógyilkosság esete forog fen. A hatóság a holttestet Szendehely község halottaskamrájában közszemlére tetette. A meggyilkolt ember fehérneműiben B. P. kezdőbetűk vannak ; irományokat nem találtak nála. A kaszárnya titkai. Említettük, mily óriási feltűnést keltett Németországban György szász hercegnek, a szász hadtest vezénylő parancsnokának a rendelete, melyet a kegyetlenül vert és megkínzott legénység érdekében a sereghez intézett. El van abban mondva, hogy mint kínozzák a legénységet az altisztek, akikre a tisztek nem ügyelnek föl eléggé és sajnosan tapasztalja a rendelet, hogy az olykor feljajduló panaszlók ellen s nem mellettök vannak az ügy vizsgálatára kiküldött fölebbvalók. E rendelet s az ottan felsorolt kegyetlenkedések világot vetnek a mi kaszárnyáinkban uralkodó állapotokra is s megmagyarázzák, hogy miért oly ijesztően nagy az öngyilkosságok száma az osztrák-magyar hadseregben. S hogy nálunk még rosszabbak lehetnek az állapotok, mint Németországban, bizonyítja, hogy nálunk sokkal több az öngyilkosság, mint ott. A György herceg által felsorolt kínzási esetekből fölemlítjük a következőket: Z e I me altiszt (12. gyalog tüzérezred 1. század) 1890 januárban káplárságának öszszes legénységét éjnek idején felköltötte és sisakkal és oldalfegyverrel különben pedig ingben fél óra hosszat futó lépést gyakoroltatott. Ugyanez az altiszt az újoncokkal szivarra gyujtatott és égő szivarral a szájukban addig futtatta őket, míg lassan ötvenet olvasott, azt követelve, hogy addig el kell szirnük a szivarokat. — L i e b i n g tizedes (12. gyalog tüzérezred 1. század) egy reggelen, midőn még ágyban feküdt, megparancsolta Bischof újoncnak, hogy zsámolyt nyújtson, és midőn az újonc ezt lassan végezte, több ízben teljes erővel arcul ütötte. Bischof fél óra múlva végkép kifáradt, Liebing a zsámolyra még egy másikat állított és megparancsolta, hogy Bischof tovább nyújtsa azt (?!) Miután Bischof a nagy erőlködés folytán izzadni kezdett, Liebing leöntötte őt egy korsó jéghideg vízzel és szitával addig ütötte fejét, mig vér folyt belőle és végül addig verte a porolóbottal, mig ez eltört. Bischof végre összedőlt s a kórházba kellett őt szállítani. — Geilsdorf altiszt (133. ezred 5. század) szintén szokásból bántalmazta alárendeltjeit. Eljárását oly szigorúan szabályozta, hogy négy ütleget egy font hurkának nevezett és fél, egész, sőt öt font hurkát osztogatott, melyek átvételét az újoncok nyugtakönyvben köszönettel elismerni tartoztak. Oly újoncok, kik nem teljesítették parancsait a legnagyobb ontossággal, végkimerülésig térdhajtást voltakénytelenek végezni, úgy, hogy a padló a lefolyt izzadtságtól egészen vizes lett és az újoncok már csak jobbra és balra támolyogni voltak képesek. Ha az újoncok kifáradtak, úgy Geilsdorf nádbottal ütlegelte őket; e mellett nem röstelte, hogy az újoncok által vajas kenyeret, süteményt, egy lámpát ajándékoztatok magának, pénzt vett tőlük kölcsön és 24 márkából, melyet egy újonc másoknak való átszolgáltatás végett rábízott, 13 márkát saját céljaira fordított Nagyszerű adomány. Nagy János Dunaföldvártt lakó, nyugalmazott kath. plébános, amint bennünket értesítenek, egy felsőbb leányiskola létesítésére 20,000 frtot készpénzben és egy 10,000 frt értékű házat hagyományozott. Öngyilkosságok krónikája. Szerelmi bánatában főbe lőtte magát tegnap Mezőhegyesen Scherer András csendőrörsparancsnok. — Tisza- Püreden ehe 1-én délután egy végzett gazdász agyonlőtte magát. Még él, de állapota reménytelen. Tettének oka ismeretlen. — S A.Ujhelyen Mitó György ottani lakosának tizennégy éves fia ismeretlen okból felakasztotta magát. Árvíz által tönkretett hajók. Egy tolnai táviratunk jelenti: A Duna jege betódult a tolnai dunaágba és az ott telelő összes hajókat tökéletesen tönkretette. A győri gőzhajózási társaságnak egy ott horgonyozó vontató gőzöse és egy 4000 méter mázsa búzával telt hajó elsülyedt. Még nem tudják, vájjon emberélet nem esett-e áldozatul. Halálozások. Lévay Pétert, Lévay József édesatyját, vasárnap délután 3 órakor helyezték örök nyugalomra Sajó-Szent-Péteren. A megható gyászbeszédet Csontó ref. lelkész tartotta. — Figgare Cárién írónő, kinek betegségéről a napokban emlékeztünk meg, mint egy stockholmi távirat jelenti, ma éjjel meghalt. Művei közül néhány magyar nyelven is megjelent. Legismertebb ezek közül az »Edith története« című. — Pallavicini Hippolit őrgróf (amint bennünket táviratilag értesítenek) ma Bécsben meghalt. Árvízveszély. A központi főmérnöki hivatalhoz érkezett táviratok Pozsonynál apadást jeleznek ; a Duna mindenütt mentes a jégtől s igy torlódástól tartani nem lehet. Újabban kedvezőtlen hírek sehonnan nem érkeztek. Pest megye dunamelléki községeiből szintén kedvező hírek érkeznek az alispánhoz ; a jég mindenütt elment s nagyobb áradástól ez idő szerint tartani nem lehet. Egy kalocsai táviratunk ezeket jelenti. A Csanádi Vasas áttöltése leszakadt, dacára annak, hogy az áttöltésen hetven munkás nagy igyekezettel dolgozott. Miután a Duna apad, az áttöltés átszámításának betöltése nem lesz szükséges, mert a felgyülemlett belvíz levezetése végett pár nap múlva úgy is ki kell nyitni. Az egész vonal jégmentes, a víz visszatér a medrébe és baj nincs. A Duna tegnap óta nemcsak Pozsonyban, hanem Komáromban is apad, Budapesten csak 15 cm-el áradt, ellenben Mohácsnál 24 óra alatt 114 centiméterrel áradt és ma reggel 514 cm-re állott 0 pont felett. Újvidéken is 78 centiméterrel magasabb a vízállás. — A Tisza nagyon alacsony vízállás mellett lassan áradt. — A Szamos tegnap óta 168 centiméterrel és Szatmáron 320 cm.-re áll, miután ott jégtorlódás van, az áradás veszélylyel fenyeget. Kitüntetett egyházférfiak. Keszthelyről írják, hogy Haudek Ágostont, a Szt.Benedek-rend tudós tagját, a rend zalaapáti uradalmainak jószágkormányzóját, ki a napokban Vaszary hercegprímás megbízásából Rómában járt, a pápa a doctor romanus címmel tüntette ki. — KI o*t id főhercegasszony Walter Gyula esztergomi érseki képezdei igazgatónak és kiváló egyházi írónak, az általa szerkesztett »Üdvözlégy Mária« című imakönyvért egy remek kivitelű nehéz aranykeresztet ajándékozott. — Ferdinánd bolgár fejedelem a szerző által felajánlott magyar imakönyvet szintén elfogadta és a jeles egyházférfiúnak egy művészi kivitelű, sajátkezű aláírásával ellátott acélmetszetü arcképét ajándékozta. Nagy izgatottság Kalotaszegen. A bánffy-hunyadi kerület választói között még mindig óriási izgatottság uralkodik. Mint onnan írják, M.Vakón megtámadták Mihacz Eleket, a református papot s a papi lak ablakait beverték. A jegyzőnek és bírónak kijelentette a nép, hogy ha a kormánypártra fognak szavazni, akkor pusztulniok kell a faluból. A falu utcáin mindegyre nagyobb tömegek csoportosulnak s fenyegető állást foglalnak el. Sombori nevét átkozza mindenki. Azt a hírt azonban megcáfolják, mintha már katonaságot is kellett volna vinni a kerületbe. A zágrábi hisztérikus lázadás. Zágrábból távírják lapunknak hogy az influenzának az a rendkívüli módon való fellépése, melyet a női fegyházban Rakovácz és Kosirnik orvosok észleltek és tanulmányoztak, a zágrábi orvosi körök figyelmét nagy mértékben felhívta. A betegek ugyanis felváltva majd hideglázra, majd óriási mérvű forró lázba esnek, majd gyomorgörcsöket kapnak, melyborzasztó fájdalommal jár. Ebből azután valóságos őrjöngési roham keletkezik. A szerencsétlen betegek a földön henteregnek, majd fölmásznak a kályhára, majd pedig le akarnak ugrani az ablakokból. A betegek már jóval előbb érzik a roham közeledtét és könyörögnek az ápolóknak, hogy fogják le őket, nehogy kárt tegyenek magukban vagy másokban. Az ápolókat utasították, hogy felügyeljenek a betegekre és ha rájuk jön a lázroham, fogják le őket. A betegek őrületükben tépik az őrök haját, harapdálják kezeiket vagy másként bántalmazzák őket. Dr. Rakovácz erről a sajátságos jelenségről már jelentést tett a kormánynak. Jelenleg még 16 fegyencnő van ebben a betegségben. Rövid hírek. Letartóztatott gróf. Mint BéCs ■ ből távirják, Piatti grófot egy magyar épitő-vállalkozó feljelentésére ott letartóztatták. — José Carbonera Moreno, a nagy spanyol festő, ki tavaly nálunk a nagy aranyérmet nyerte a műkiállításon, a nyár egy részét Justh Zsigmond szent-tornyai birtokán tölti, s ott a magyar népéletből vett tárgyú tanulmányokat fog festeni. — Kocsis-strike Párisban. A strikeoló párisi kocsisok egyikét, aki a szindikátus rendelete ellenére dolgozott, társai a boulevardon megtámadták és elborították ostorcsapásokkal. Mikor galoppban szökni akart, ötven egyfogata rohant vad ügetésben utána, s utolérve újra elrakták. A közlekedés megakadt a boulevardokon. — Szökevény gróf. Schaffgotsch János gróf, a 13-ik ulánus ezred hadnagya ellen a bécsi hivatalos lapban körözvény jelent meg. Csalás és lopás miatt körözik. Schaffgotsch János gr. 1866. július 29-én született s 1891. november 26-án távozott állomáshelyéről, Lembergből. — Templomrablás. Brüszszelből jelentik, hogy Charleroi város főtemplomát a műt éjjel teljesen kirabolták. A tolvajok feltörtek egy vasszekrényt és ellopták az összes arany és ezüst kelyheket, valamint a nagy értékű miseruhákat. A kár több ezer frankra rúg. — Fenyegető faszakaszok. Debrecenből jelentik, hogy Sándorfalván kellemes meglepetés érte az elöljárókat és a jegyzőt. Házuk falain ugyanis leveleket találtak felragasztva azzal a szeretetreméltó ígérettel, hogy az elöljárókat és a jegyzőt le fogják lőni és fel fogják pörkölni. A fenyegető iratok szerzőjét nyomozák. — Rablógyilkos vonatvezető. Pétervárról táviratozzék, hogy a libau-romnyi vasúti vonalon egy Toboka Andrea nevű vonatvezető meggyilkolt s kirabolt egy utast. A gyilkost elfogták és beismerő vallomásra bírták. — Tűz. Bieitzből távirják, hogy tegnap reggel az ottani Hollander, Näbner és társai cég nagy sörfözője jó részében leégett. A kár jelentékeny, bár a telep biztosítva volt.